Miből lesz idén szilvapálinka, ha nincs szilva a fákon?

A legnépszerűbb szilvapálinkák a következő szilvafajtákból készülnek:

- Szabolcsi szilva: Ez a legismertebb és legelterjedtebb fajta a szilvapálinka gyártásához Magyarországon. A Szabolcsi szilva édes, zamatos és bő sűrű hússal rendelkezik, amely kitűnő minőségű pálinkát eredményez.

- Eperjes-Krasznai szilva: Ez a fajta is kedvelt a szilvapálinka készítők körében. A gyümölcs édes, aromás és gazdag ízű.

- Ceglédi bíbor szilva: Ez a bíborszilva változat édes és intenzív ízvilágáról ismert, ami kiváló minőségű pálinkát eredményezhet.

- President szilva: A President szilva is gyakran felhasznált fajta a pálinkakészítés során. Jellemzően nagy méretű, sűrű húsú és ízletes gyümölcs.

Érdemes tudni, hogy a jó minőségű szilvapálinka készítése nem csak a gyümölcsfajtától függ, hanem a megfelelő technikák, folyamatok és hagyományos módszerek alkalmazásától is. A jó minőségű pálinka előállításához gondosan válogatott, érett gyümölcsökre van szükség, amelyeket precíz módon kell erjeszteni és lepárlással feldolgozni.

Az ízlések természetesen változhatnak, és lehet, hogy valaki más szilvafajtát kedvel, amely nem szerepel ezen a listán. Az igazi minőségi szilvapálinka hagyományosan termesztett és gondosan válogatott gyümölcsökből készül, így érdemes olyan termelőt választani, aki a hagyományokat és a minőséget szem előtt tartja.

A két szervezet közleményében felidézte, hogy az időjárás nem kedvezett a szilvatermesztésnek, a hűvös tavaszi idő néhány fajta esetében kedvezőtlenül befolyásolta a termékenyülést, a virágzáskori csapadékos időjárás pedig a monília-fertőzés elleni védekezést nehezítette.

A termőterület nagysága az elmúlt években enyhén csökkent, a termelés ugyanakkor egyre inkább az intenzív, kézi szedésre alkalmas ültetvények irányába tolódik el. Az idei területalapú támogatási adatok szerint mintegy 5848 hektáron termesztenek Magyarországon szilvát a gazdálkodók.

A legnagyobb termesztőkörzet továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van, itt 1636 hektáron folyik a szilvatermesztés, a második helyen Bács-Kiskun vármegye áll 1197 hektárral, de Pest vármegyében is jelentős szilvaültetvények vannak, mintegy 956 hektáron foglalkoznak ezzel a gyümölccsel a gazdálkodók.

A sokféle hazai fajtának köszönhetően a szilva július közepétől októberig érik. A szilvacsúcs augusztus végétől indul, amikor megkezdődik a gyümölcs ipari feldolgozása is. A Magyarországon termett szilva jelentős részét, mintegy 60 százalékát az ipar dolgozza fel, lekvár és befőtt mellett pálinka alapanyagául is szolgál a gyümölcs.

A NAK és a FruitVeb kiemelte azt is, hogy a szilva természetes A-, B-, C-, E- és K-vitamin forrás, magas az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalma.