Mikor zárhatja le a kamatemelést az MNB?
Az MNB egyébként úgy látja, hogy az infláció az év végéig eléri a csúcsát, majd hosszabban tetőzik, mielőtt csökkenésnek indul. A monetáris kondíciók pedig hosszabb ideig szigorúak maradhatnak. Mindez összhangban van a monetáris politikáról alkotott képünkkel, így olyan nagy meglepetést nem jelent talán.
Ami fontos, az az, hogy a jegybak reálkamat elérésére törekszik, ami segíthet eligazodni abban, hogy mikor kezdődhet meg legkorábban a kamatcsökkentési ciklus. Ugyanis ha feltételezzük, hogy a piac által várt 14 százalékos szintig emeli a kamatot a jegybank, akkor valamikor a 14 százalékos inflációs szint alatti érték elérése után kezdődhet meg a kamatcsökkentés.
Ez pedig a jelenlegi tudásunk szerint valamikor a jövő év vége, 2024 eleje lehet, mint legkorábbi időpont. Még valami. A jegybank is meg van győződve arról, hogy sikerül megegyezni az EU-val és nem lesz pénzvesztés. Ugyanakkor egyetértünk Csányi Sándorral és a Moody’s-zal, hogy csúnya világ jön Magyarországon, ha mégsem lenne egyezség, aminek kis valószínűséget adunk.
S akkor még nem is beszéltünk arról az üdvözlendő tényről, hogy Matolcsy György jegybankelnök szorgalmazza a gazdaság egyensúlyi pályára történő visszaállítását. Ez pláne annak fényében izgalmas, hogy tegnap jelent meg a második negyedéves folyó fizetési mérleg hiány, s egyik kormányzati szereplő sem adott interjút ennek alkalmából, ugyanis a modernkori magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb hiányát (Bloomberg adatok szerint) sikerült összehozni a második negyedévben a 2.630 millió eurós deficittel.
Ennél nagyobb hiányt csak tavaly év végén tudtunk felmutatni, amikor majdnem 3 milliárd euró volt a hiány egy negyedév alatt. Különben ebben nyilván jelentős szerepet játszik a magas energiaszámla, ami a harmadik negyedévben – nagy valószínűséggel – még nagyobb, akár a duplája is lehet az előző negyedévinek.
