Minimálbér 2024 és garantált bérminimum 2024 - íme az összegek és a bérajánlás

Minimálbér összege 2024 és garantált bérminimum 2024 bruttó és nettó összegei - ezek a kérdések foglalkoztatják a 2023-as év végéhez közeledve a munkáltatókat és munkavállalókat is. Megjelent a Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja a kötelező bértételek 2024-es emelésével, az országos garantált bérminimum megállapításának ágazati bértarifa megállapodásokkal történő felváltásával és az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 irányelvnek történő megfeleléssel kapcsolatban. Mennyi lesz tehát a minimálbér bruttó és nettó összege 2024-ben?

Minimálbér 2024 és garantált bérminimum 2024 - íme az összegek és a bérajánlás

Miért lényeges gazdasági szempontból az a tény, hogy hány forint a minimálbér összege 2024-ben?

A minimálbér összege gazdasági szempontból több fontos tényezőt is érint, és ennek többféle hatása van a gazdaságra. Ezek közé tartoznak:

- Munkavállalók jövedelme: A minimálbér összege közvetlenül befolyásolja az alacsony keresetű munkavállalók jövedelmét. Az alacsony keresetű munkavállalók számára ez az összeg lehet a legfontosabb bevételi forrás, így a minimálbér emelése növelheti az érintett munkavállalók jövedelmét és javíthatja életkörülményeiket.

- Szegénység csökkentése: A minimálbér emelése hozzájárulhat a szegénység csökkentéséhez, mivel az alacsony keresetű munkavállalók nagyobb jövedelemhez juthatnak, ami segíthet nekik megfelelő életkörülményeket biztosítani maguknak és családjuknak.

- Fogyasztás növekedése: Amikor az alacsony keresetű munkavállalók több jövedelemhez jutnak, hajlamosak többet költeni, ami növelheti a fogyasztást és így támogathatja a gazdaság növekedését.

- Munkaerőpiac hatása: A minimálbér emelése hatással lehet a munkaerőpiacra. Egyes munkaadók emelhetik az áraikat vagy csökkenthetik a foglalkoztatottak számát, hogy kompenzálják a magasabb béreket. Ez befolyásolhatja a munkanélküliségi arányt és a munkaadók versenyképességét.

minimálbér 2024 összege és garantált bérminimum 2024 összege

- Infláció: A minimálbér emelése potenciálisan hozzájárulhat az inflációhoz, mivel a magasabb munkaerőköltségek miatt a vállalkozások áremeléseket is bevezethetnek.

- Szociális programok igénybevétele: Az alacsony jövedelmű munkavállalók emelkedő jövedelme csökkentheti azoknak a szociális támogatásoknak az igénybevételét, amelyeket az állam nyújt az alacsony jövedelműeknek, mivel ezek a munkavállalók kevésbé lesznek rászorulók.

- Versenyképesség: Egyes vállalkozások és iparágak érzékenyek a minimálbér emelésére, és azok versenyképessége csökkenhet, különösen a munkaerő-intenzív iparágakban.

Mindezek azt mutatják, hogy a minimálbér összegének meghatározása 2024-ben és emelése komplex gazdasági kérdés, amely számos tényezőt érint, és különböző következményekkel járhat a gazdaságra, a munkaerőpiacra és az emberek jövedelmi helyzetére.

Az államnak olyan egyensúlyt kell találnia, amely a munkavállalók érdekeit és a gazdaság egészét is figyelembe veszi.

Ismerd meg a Bitcoin kisöccsét a Bitcoin Minetrix-et ITT

minimálbér emelés 2024

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60%-át, megfelelve ezzel az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 irányelvben (a továbbiakban irányelv) foglalt egyik lehetséges referenciaértéknek.

A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel.

A garantált bérminimum célja a szaktudás és/vagy a szakmai gyakorlat magasabb bérrel történő elismerése. Álláspontunk szerint a minimálbérnek a mediánbér 60%-ára történő felzárkóztatását és a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarfia rendszer keretin belül is.

Azonban az ágazati szint hagyományosan a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje, ezen az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) 2000-es évek elején történt létrehozása sem változtatott érdemben.

minimálbér 2024 összege bruttóban és nettóban

Az ÁPB-k a létrehozásuk legfőbb célját, az ágazati kollektív szerződések elterjesztését mindeddig nem tudták elérni. Az ágazati kollektív szerződések száma ma is csekély, kiterjesztett (valóban az ágazat egészében érvényes) ágazati kollektív szerződés pedig a rendszerváltás óta mindössze négy darab született, amelyek közül ma már csak egyetlen, a villamosenergia-ipari tekinthető élő szerződésnek.

Ezért a valamennyi ágazara kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig a Magyar Szakszervezeti Szövetség az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja.

Az ágazati kollektív szerződési és bértarifa rendszer sikeres kiépítése érdekében szükségesnek tartjuk az ÁPB-k működésének revitalizálását, amelyhez úgy véljük önmagában nem elegendő az, ha megkapják a lehetőséget ágazati megállapodások megkötésére. Ugyanis ennek jogi akadálya tulajdonképpen jelenleg sincsen, a felek most is megállapodhatnak az ágazatra érvényes bértarifákban, amelyek azonban értelemszerűen a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál alacsonyabbak nem lehetnek.

A revitalizálás érdekében mind az ágazati szakszervezetek működésének megerősítését, mind pedig a munkáltatói érdekeltség megteremtését elengedhetetlennek tartjuk. Az ágazati kollektív szerződések létrejöttének egyik legfőbb akadálya a munkáltatói érdektelenség, illetve az a tény, hogy sok ágazatban nincs munkáltatói érdekképviselet vagy ha van is, akkor annak nincs felhatalmazása kollektív tárgyalások folytatására és szerződés kötésére.

A létező szervezetek is elsősorban inkább gazdasági érdekképviseleti szervezetek, így alapvetően a kormányt tekintik fő tárgyaló partnerüknek. Céljuk a gazdasági és szociális döntéshozatal befolyásolása.

Az érdekeltség megteremtése érdekében szükségesnek tartjuk és egyben javasoljuk, hogy az ágazati megállapodásban részes munkáltatók

- élvezzenek előnyt a közbeszerzések terén;

- élvezzenek előnyt az európai uniós, illetve egyéb pályázatok terén;

- részesüljenek adókedvezményben,

valamint a kormány csak olyan cégekkel kössön stratégiai megállapodást, amelyek vállalják az ágazati megállapodásokhoz történő csatlakozást.

minimálbér 2024

Ugyanakkor hatékony ágazati párbeszéd elképzelhetetlen erős ágazati szakszervezetek nélkül. Ezért szükséges a szakszervezetek jogi és gazdasági helyzetének megerősítése. Ehhez javasoljuk vissza állítani a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény korábbi mértékét és a szakszervezeti képzési fizetett szabadság intézményét a korábbi mértéken.

Az üzemi tanácsot megillető információs és konzultációs jogosultságokat ki kell kiterjeszteni a szakszervezetekre és ennek elmaradása esetére megfelelő szankciós rendszer jogszabályi kereteit kell kialakítani. Ezen kívül gyors, hatékony és a további jogsértések megelőzésére alkalmas eljárásrendet és szankciórendszert kell létrehozni a szakszervezetek, szakszervezeti tisztségviselők ellen elkövetett jogsértésekre.

Mind a munkáltatói érdekképviseletek, mind a szakszervezetek számára kulcsfontosságú az ágazati részvételt lehetővé tevő kapacitások bővítése, különösen olyan pályázati vagy egyéb források rendelkezésre bocsátása, amelyek a résztvevők készségeinek fejlesztését, szakértői háttérének bővülését, szervezettségük, társadalmi súlyuk, taglétszámuk erősödését eredményezhetik.

Az ágazati kollektív szerződési és bértarfia rendszer kiépítése érdekében ugyancsak szükségesnek tartjuk az ágazati kollektív szerződések kiterjesztésre vonatkozó szabályok átmeneti megváltoztatását.

Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény alapján jelenleg a kiterjesztés feltétele, hogy a kollektív szerződést aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állók többségét foglalkoztassák, valamint a kollektív szerződést megkötő szakszervezetek között legyen legalább egy, a törvény 12. § (2) bekezdés a) pontja szerint reprezentatívnak minősülő érdekképviselet.

Javasoljuk, hogy átmenetileg, az ágazati bértarifa rendszer stabil kiépüléséig, a kiterjesztéshez legyen elegendő az is, ha a kollektív szerződést aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állóknak a hatályos szabályban foglaltnál jelentősen alacsonyabb százalékát foglalkoztatják.

A minimálbér 2024 és a garantált bérminimum 2024-es mértéke, a bérajánlás

Annak a kívánatos célnak az elérése érdekében, hogy a hazai minimálbér 2027-re érje el az európai minimálbér irányelvben szereplő egyik referencia értéket (mediánbér 60 százaléka), azt az eddigieknél nagyobb dinamikával kell emelni az elkövetkező években.

Azt a megoldási javaslatot, hogy ezzel párhuzamosan az országos garantált bérminimum és a minimálbér különbségének reálértékét csökkentsük csak abban az esetben lehet elfogadni, ha garanciákat kapunk és gyors eredményeket tapasztalunk az ágazati tárgyalások és megállapodások működőképességére vonatkozóan.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ‒ figyelembevéve az alacsony jövedelmi szinten jelentkező inflációt - 2024-ben a kétféle minimálbérnek legalább 15%-os emelése szükséges annak érdekében, hogy azok megőrizzék a reálértéküket.

Tekintettel a 2023-as év magas inflációjára, illetve a remélt, végül elmaradt évközi minimálbéremelésre ismételten javasoljuk a jövő évre szóló megállapodás minél előbbre hozását, amely némi kompenzációt jelenthetne az érintettek számára.

A fentebb említett célok elérése (minimálbér szintjének irányelvi megfeleltetése) és az elvárt garanciák teljesülése (ágazati egyeztetések megerősítése) érdekében tett lépések esetén támogatjuk, hogy a minimálbér a garantál bérminimumnál 5 százalékkal magasabb mértékben növekedjen.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség számára 2024-et követően is elengedhetetlen az országos garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbség reálértékének megőrzése.

Elengedhetetlennek tartjuk azt is, hogy a szociális partnerek és a kormány közötti megállapodásnak részét képezze a versenyszféra munkáltatói számára megfogalmazott bérajánlás. Mind sávos, mind fix összegű, mind pedig olyan bérajánlást elképzelhetőnek tartunk, amely a várható infláció és a várható termelékenység javulás együttes mértékével történő béremelést ajánl a versenyszféra munkáltatói számára.

Az országos minimálbér megállapítás intézménye

Továbbra is szükséges, hogy a minimálbér(ek) megállapítása a kormány és a szociális partnerek megállapodása alapján történjen. Az a javaslat, amely alapján az ezzel kapcsolatos tárgyalások fóruma – immár törvényben rögzítetten is – a VKF legyen, sem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normáinak nem felel meg, sem pedig nem egyeztethető össze az irányelvben foglaltakkal.

Az irányelv 7. cikke alapján: „A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a szociális partnereket megfelelő időben és ténylegesen bevonják a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába, biztosítva önkéntes részvételüket a döntéshozatal során folytatott megbeszélésekben (…)”.

Az irányelv tehát megkülönböztetés nélkül írja elő a szociális partnerek részvételét, a VKF-ben ugyanakkor csak a versenyszféra szakszervezetei vesznek részt, ami ellentétes az irányelvvel. Éppen ezért javasoljuk egy új irányelv konform fórum felállítását vagy legalább a közszféra szakszervezetinek intézményes bevonását a minimálbérről szóló egyeztetésbe.

Ugyancsak szükségesnek tartjuk a VKF keretében egy a minimálbér tárgyalásokat előkészítő szakmai munkabizottság létrehozását a következő célokkal:

- a tárgyalások megalapozásához szükséges nyilvános és jelenleg nem nyilvános (nem elérhető, de létező információk) körének meghatározása, javaslattétel a beszerzésükre,

- javaslat az információk feldolgozására, értékelési szempontjaira és a hasznosítás módjára.

A közszféra

Álláspontunk szerint a közszférában az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretében kell az egységes garantált bérminimumot – a fentebb említett feltételek fennállása esetén – felváltó ágazati bértarifákat meghatározni.

Az erről történő megállapodásra az OKÉT alapszabálya ma is lehetőséget ad. Szükséges azonban, hogy a kormány, mint a közszféra munkáltatója vállaljon garanciát arra, hogy kész erről a kérdésről a közszféra szakszervezeteivel és önkormányzati érdekképviseleteivel valós, érdemi, megállapodásra törekvő párbeszédet folytatni.

Az irányelvnek történő megfelelés, cselekvési terv

Az ágazati megállapodások növelése nem korlátozódhat pusztán a bérmegállapításra. Az ágazati kollektív szerződésnek a foglalkoztatási feltételek teljes spektrumára ki kell terjednie. Az irányelvben foglalt cselekvési tervnek csak olyan terv feleltethető meg, amely az ilyen szerződésekkel történő lefedettség növelésére irányul.

Éppen ezért álláspontunk szerint Magyarország cselekvési tervének a fentebb említetteken kívül ki kell terjednie az olyan kérdésekre is, mint a munkáltatói információszolgáltatás megerősítése a szakszervezetek felé, hatékony fellépés a szervezkedés-ellenes munkáltatókkal szemben, illetve a munkaügyi hatósági fellépés megerősítése.


Másfél fok felmelegedés: sok vagy kevés?

Miért számít minden tizedfok a globális felmelegedésben, és mennyire lehet visszafordítani az eddigi változásokat? A ma záruló törökországi COP31 globális klímacsúcs kapcsán Topál Dánielt és Újvári Gábort, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóit kérdeztük. Arról beszélgettünk velük, miért lett volna fontos, hogy a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest kevesebb mint másfél Celsius-fokkal emelkedjen, miben különbözik a mai felmelegedés a földtörténet korábbi hasonló időszakaitól, és mit tehetünk a kibocsátások csökkentéséért és az alkalmazkodásért.
2026. 11. 22. 14:00
Megosztás:

A Bitcoinnak tulajdonítja 19 százalékos forgalomnövekedését egy 92 éves gyorsétteremlánc

Miközben a Bitcoin árfolyama jelentős veszteségeket szenved el, az amerikai Steak ’n Shake gyorsétteremlánc éppen a kriptovalutának tulajdonítja kiemelkedő üzleti eredményeit. A 92 éve működő vállalat szerint a Bitcoin-fizetések bevezetése és az ételek minőségének javítása hozzájárult ahhoz, hogy éttermeinek forgalma több mint 19 százalékkal emelkedjen a negyedik negyedévben.
2026. 11. 22. 13:00
Megosztás:

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra - erről a szociális és családügyi miniszter számolt be a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban.
2026. 11. 22. 12:00
Megosztás:

Vádat emeltek egy szálláshelyeket és hamis koncertjegyeket áruló csaló ellen

Vádat emelt a Szolnoki Járási Ügyészség egy 20 éves szentesi férfi ellen, aki mások horvátországi szálláshelyeit és hamis koncertjegyeket árulva csalt ki pénzt a jelentkezőktől - közölte a vádhatóság az MTI-vel.
2026. 11. 22. 11:00
Megosztás:

Hét napja zuhan az Nvidia részvénye, 2700 milliárd dollár tűnt el a tőzsdei értékéből

Egyetlen pénteki kereskedési napon mintegy 490 milliárd dollárral csökkent az Nvidia piaci értéke. A részvény 14 százalékot esett, miközben a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet a chipgyártó számviteli gyakorlatát is vizsgálja. A hatóság egyelőre nem közölte, pontosan mely ügyleteket vagy beszámolótételeket ellenőrzi.
2026. 11. 22. 10:00
Megosztás:

A kód elkészül, de ki érti még? Az Anthropic Claude Code mérnöke aggódik

A mesterséges intelligencia gyorsabban írja a kódot, mint ahogy a fejlesztők át tudják nézni. Ez addig látványos időnyereség, amíg minden működik. Egy üzemzavar kellős közepén viszont éppen az a tudás hiányozhat a javításhoz, amelyet korábban a kód átolvasása közben szerzett meg a csapat.
2026. 11. 22. 09:00
Megosztás:

Trump kicsinálná az amerikai hitelkártya piacot a 10%-os kamatplafonnal

Trump a demokratákkal felezné meg az amerikai hitelkártyák kamatát. Száz dollárnyi hitelkártya-tartozásra a jellemző amerikai kamatszint mellett évente több mint 22 dollár kamat juthat.
2026. 11. 22. 08:00
Megosztás:

A természetvédelem aktuális helyzete az EU-ban

A klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érzékelhetők Európában és Magyarországon egyaránt. Az elmúlt években tapasztalt, illetve az idei évben is jelentkező aszályok és vízhiányos időszakok, valamint a biodiverzitás megőrzésének kihívásai mind arra figyelmeztetnek, hogy a természeti rendszerek ellenálló képessége számos területen gyengül.
2026. 11. 22. 07:00
Megosztás:

A Lufthansa ezer munkahely megszüntetését tervezi Frankfurtban és Münchenben

Ezer álláshely megszüntetését tervezi a Lufthansa a frankfurti és müncheni központjában, valamint csökkentené a rövid és közepes távú járatok kapacitását és az Airbus A320-as flottát - írta az AIRportal.hu pénteken.
2026. 11. 22. 06:00
Megosztás:

Megéri visszaülni az iskolapadba? Ezekben a szakmákban biztosan

A továbbképzés sokak számára a magasabb jövedelem és a stabilabb karrier kulcsa. A KSH 2025-ös adatai szerint a bruttó országos átlagkereset 705 014 forint volt, de vannak szakmák, ahol ennél jóval többet lehet keresni, és amelyekbe felnőttképzéssel is be lehet lépni. A TanfolyamGURU.hu képzéskereső portál összegyűjtötte, mely tanfolyamok vezetnek átlag feletti bérű foglalkozásokhoz.
2026. 11. 22. 05:00
Megosztás:

Bitcoin vagy Ethereum: melyik lehet a jobb befektetés a kriptopiaci visszaesésben?

A Bitcoin és az Ethereum továbbra is a világ két legértékesebb kriptovalutája, 2026-ban azonban mindkettő jelentős veszteségeket szenvedett el. A Bitcoin a tavaly októberi 126 ezer dolláros csúcsáról 60 ezer dollár környékére esett, míg az Ether az augusztusi 4950 dollár feletti rekordjáról mintegy 1700 dollárra zuhant. A kérdés most az, hogy a két vezető kriptoeszköz közül melyik kínálhat kedvezőbb hosszú távú befektetési lehetőséget.
2026. 11. 22. 04:00
Megosztás:

Olajradiátor, fűtőpanel vagy fűtőklíma – melyik fogyaszt kevesebb áramot?

Egy 2000 wattos olajradiátor, egy 1000 wattos fűtőpanel és egy 3,5 kilowattosnak hirdetett klíma közül melyik fűti fel a legkevesebb áramból ugyanazt a nappalit?
2026. 11. 22. 03:00
Megosztás:

Így kaphat Ön is vissza 150.000 Ft-ot a NAV-tól

Két ember ugyanannyit keres, mindketten havi 62 500 forintot tesznek félre, és mindkettőjüknek elegendő személyi jövedelemadója van. Egyikük mégis 150 ezer forintot kaphat vissza a NAV-tól, a másikuk legfeljebb 130 ezret.
2026. 11. 22. 02:00
Megosztás:

A törvényt elfogadták! A nyugdíjasok ezeket az adókat kénytelenek megfizetni

Milyen adókat fizetnek a magyar nyugdíjasok 2026-ban, és milyen kedvezmények járhatnak nekik az elfogadott jogszabályok szerint? Cikkünk részletesen bemutatja és magyarázza el a témát.
2026. 11. 22. 01:00
Megosztás:

Zalában tíz kilométernyi mellékutat újítottak fel

Zalában tíz kilométernyi mellékút felújítása fejeződött be, országszerte csaknem 540 kilométernyi mellékút felújítása indult el - közölte Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid.
2026. 11. 22. 00:05
Megosztás:

Zár alá vették Seszták Miklós házát és autószalonját

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el - írta a 24.hu szombaton.
2026. 11. 21. 23:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél az ötös lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 47. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2026. 11. 21. 22:00
Megosztás:

Kereskedelmi és beruházási megállapodásokat írt alá az EU és Indonézia

Átfogó gazdasági partnerségi (CEPA) és beruházásvédelmi megállapodásokat (IPA) írt alá az Európai Unió és Indonézia szombaton, melyek célja a szabályokon alapuló kereskedelem megerősítése, stabil és kiszámítható keret biztosítása a kereskedelem és a beruházások számára, továbbá az energia- és nyersanyagellátási láncok biztonságosabbá és ellenállóbbá tétele.
2026. 11. 21. 21:00
Megosztás:

2026 harmadik negyedévében is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány

A hitelintézetek vállalati hitelállománya 11,3 százalékkal, a háztartási hitelállomány pedig 21,8 százalékkal bővült a 2026. szeptembert megelőző egy évben. A bankok élénkülő vállalati hitelkeresletet tapasztaltak, de nem számítanak ennek folytatódására. Az új lakáshitelezés érdemben csökkenhet az Otthon Start kivezetésének és a Wekerle Plusz indulásának eredőjeként.
2026. 11. 21. 20:00
Megosztás:

Gajdos László: 2,1 milliárd forintos program indul az állatvédelmi civil ellátórendszer fejlesztésére

A kormány 2,1 milliárd forintos programot indít az állatvédelmi civil ellátórendszer fejlesztésére és működésének stabilizálására - közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán szombaton.
2026. 11. 21. 19:00
Megosztás: