Minimálbér 2024 és garantált bérminimum 2024 - íme az összegek és a bérajánlás

Minimálbér összege 2024 és garantált bérminimum 2024 bruttó és nettó összegei - ezek a kérdések foglalkoztatják a 2023-as év végéhez közeledve a munkáltatókat és munkavállalókat is. Megjelent a Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja a kötelező bértételek 2024-es emelésével, az országos garantált bérminimum megállapításának ágazati bértarifa megállapodásokkal történő felváltásával és az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 irányelvnek történő megfeleléssel kapcsolatban. Mennyi lesz tehát a minimálbér bruttó és nettó összege 2024-ben?

Minimálbér 2024 és garantált bérminimum 2024 - íme az összegek és a bérajánlás

Miért lényeges gazdasági szempontból az a tény, hogy hány forint a minimálbér összege 2024-ben?

A minimálbér összege gazdasági szempontból több fontos tényezőt is érint, és ennek többféle hatása van a gazdaságra. Ezek közé tartoznak:

- Munkavállalók jövedelme: A minimálbér összege közvetlenül befolyásolja az alacsony keresetű munkavállalók jövedelmét. Az alacsony keresetű munkavállalók számára ez az összeg lehet a legfontosabb bevételi forrás, így a minimálbér emelése növelheti az érintett munkavállalók jövedelmét és javíthatja életkörülményeiket.

- Szegénység csökkentése: A minimálbér emelése hozzájárulhat a szegénység csökkentéséhez, mivel az alacsony keresetű munkavállalók nagyobb jövedelemhez juthatnak, ami segíthet nekik megfelelő életkörülményeket biztosítani maguknak és családjuknak.

- Fogyasztás növekedése: Amikor az alacsony keresetű munkavállalók több jövedelemhez jutnak, hajlamosak többet költeni, ami növelheti a fogyasztást és így támogathatja a gazdaság növekedését.

- Munkaerőpiac hatása: A minimálbér emelése hatással lehet a munkaerőpiacra. Egyes munkaadók emelhetik az áraikat vagy csökkenthetik a foglalkoztatottak számát, hogy kompenzálják a magasabb béreket. Ez befolyásolhatja a munkanélküliségi arányt és a munkaadók versenyképességét.

minimálbér 2024 összege és garantált bérminimum 2024 összege

- Infláció: A minimálbér emelése potenciálisan hozzájárulhat az inflációhoz, mivel a magasabb munkaerőköltségek miatt a vállalkozások áremeléseket is bevezethetnek.

- Szociális programok igénybevétele: Az alacsony jövedelmű munkavállalók emelkedő jövedelme csökkentheti azoknak a szociális támogatásoknak az igénybevételét, amelyeket az állam nyújt az alacsony jövedelműeknek, mivel ezek a munkavállalók kevésbé lesznek rászorulók.

- Versenyképesség: Egyes vállalkozások és iparágak érzékenyek a minimálbér emelésére, és azok versenyképessége csökkenhet, különösen a munkaerő-intenzív iparágakban.

Mindezek azt mutatják, hogy a minimálbér összegének meghatározása 2024-ben és emelése komplex gazdasági kérdés, amely számos tényezőt érint, és különböző következményekkel járhat a gazdaságra, a munkaerőpiacra és az emberek jövedelmi helyzetére.

Az államnak olyan egyensúlyt kell találnia, amely a munkavállalók érdekeit és a gazdaság egészét is figyelembe veszi.

Ismerd meg a Bitcoin kisöccsét a Bitcoin Minetrix-et ITT

minimálbér emelés 2024

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60%-át, megfelelve ezzel az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 irányelvben (a továbbiakban irányelv) foglalt egyik lehetséges referenciaértéknek.

A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel.

A garantált bérminimum célja a szaktudás és/vagy a szakmai gyakorlat magasabb bérrel történő elismerése. Álláspontunk szerint a minimálbérnek a mediánbér 60%-ára történő felzárkóztatását és a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarfia rendszer keretin belül is.

Azonban az ágazati szint hagyományosan a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje, ezen az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) 2000-es évek elején történt létrehozása sem változtatott érdemben.

minimálbér 2024 összege bruttóban és nettóban

Az ÁPB-k a létrehozásuk legfőbb célját, az ágazati kollektív szerződések elterjesztését mindeddig nem tudták elérni. Az ágazati kollektív szerződések száma ma is csekély, kiterjesztett (valóban az ágazat egészében érvényes) ágazati kollektív szerződés pedig a rendszerváltás óta mindössze négy darab született, amelyek közül ma már csak egyetlen, a villamosenergia-ipari tekinthető élő szerződésnek.

Ezért a valamennyi ágazara kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig a Magyar Szakszervezeti Szövetség az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja.

Az ágazati kollektív szerződési és bértarifa rendszer sikeres kiépítése érdekében szükségesnek tartjuk az ÁPB-k működésének revitalizálását, amelyhez úgy véljük önmagában nem elegendő az, ha megkapják a lehetőséget ágazati megállapodások megkötésére. Ugyanis ennek jogi akadálya tulajdonképpen jelenleg sincsen, a felek most is megállapodhatnak az ágazatra érvényes bértarifákban, amelyek azonban értelemszerűen a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál alacsonyabbak nem lehetnek.

A revitalizálás érdekében mind az ágazati szakszervezetek működésének megerősítését, mind pedig a munkáltatói érdekeltség megteremtését elengedhetetlennek tartjuk. Az ágazati kollektív szerződések létrejöttének egyik legfőbb akadálya a munkáltatói érdektelenség, illetve az a tény, hogy sok ágazatban nincs munkáltatói érdekképviselet vagy ha van is, akkor annak nincs felhatalmazása kollektív tárgyalások folytatására és szerződés kötésére.

A létező szervezetek is elsősorban inkább gazdasági érdekképviseleti szervezetek, így alapvetően a kormányt tekintik fő tárgyaló partnerüknek. Céljuk a gazdasági és szociális döntéshozatal befolyásolása.

Az érdekeltség megteremtése érdekében szükségesnek tartjuk és egyben javasoljuk, hogy az ágazati megállapodásban részes munkáltatók

- élvezzenek előnyt a közbeszerzések terén;

- élvezzenek előnyt az európai uniós, illetve egyéb pályázatok terén;

- részesüljenek adókedvezményben,

valamint a kormány csak olyan cégekkel kössön stratégiai megállapodást, amelyek vállalják az ágazati megállapodásokhoz történő csatlakozást.

minimálbér 2024

Ugyanakkor hatékony ágazati párbeszéd elképzelhetetlen erős ágazati szakszervezetek nélkül. Ezért szükséges a szakszervezetek jogi és gazdasági helyzetének megerősítése. Ehhez javasoljuk vissza állítani a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény korábbi mértékét és a szakszervezeti képzési fizetett szabadság intézményét a korábbi mértéken.

Az üzemi tanácsot megillető információs és konzultációs jogosultságokat ki kell kiterjeszteni a szakszervezetekre és ennek elmaradása esetére megfelelő szankciós rendszer jogszabályi kereteit kell kialakítani. Ezen kívül gyors, hatékony és a további jogsértések megelőzésére alkalmas eljárásrendet és szankciórendszert kell létrehozni a szakszervezetek, szakszervezeti tisztségviselők ellen elkövetett jogsértésekre.

Mind a munkáltatói érdekképviseletek, mind a szakszervezetek számára kulcsfontosságú az ágazati részvételt lehetővé tevő kapacitások bővítése, különösen olyan pályázati vagy egyéb források rendelkezésre bocsátása, amelyek a résztvevők készségeinek fejlesztését, szakértői háttérének bővülését, szervezettségük, társadalmi súlyuk, taglétszámuk erősödését eredményezhetik.

Az ágazati kollektív szerződési és bértarfia rendszer kiépítése érdekében ugyancsak szükségesnek tartjuk az ágazati kollektív szerződések kiterjesztésre vonatkozó szabályok átmeneti megváltoztatását.

Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény alapján jelenleg a kiterjesztés feltétele, hogy a kollektív szerződést aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állók többségét foglalkoztassák, valamint a kollektív szerződést megkötő szakszervezetek között legyen legalább egy, a törvény 12. § (2) bekezdés a) pontja szerint reprezentatívnak minősülő érdekképviselet.

Javasoljuk, hogy átmenetileg, az ágazati bértarifa rendszer stabil kiépüléséig, a kiterjesztéshez legyen elegendő az is, ha a kollektív szerződést aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állóknak a hatályos szabályban foglaltnál jelentősen alacsonyabb százalékát foglalkoztatják.

A minimálbér 2024 és a garantált bérminimum 2024-es mértéke, a bérajánlás

Annak a kívánatos célnak az elérése érdekében, hogy a hazai minimálbér 2027-re érje el az európai minimálbér irányelvben szereplő egyik referencia értéket (mediánbér 60 százaléka), azt az eddigieknél nagyobb dinamikával kell emelni az elkövetkező években.

Azt a megoldási javaslatot, hogy ezzel párhuzamosan az országos garantált bérminimum és a minimálbér különbségének reálértékét csökkentsük csak abban az esetben lehet elfogadni, ha garanciákat kapunk és gyors eredményeket tapasztalunk az ágazati tárgyalások és megállapodások működőképességére vonatkozóan.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ‒ figyelembevéve az alacsony jövedelmi szinten jelentkező inflációt - 2024-ben a kétféle minimálbérnek legalább 15%-os emelése szükséges annak érdekében, hogy azok megőrizzék a reálértéküket.

Tekintettel a 2023-as év magas inflációjára, illetve a remélt, végül elmaradt évközi minimálbéremelésre ismételten javasoljuk a jövő évre szóló megállapodás minél előbbre hozását, amely némi kompenzációt jelenthetne az érintettek számára.

A fentebb említett célok elérése (minimálbér szintjének irányelvi megfeleltetése) és az elvárt garanciák teljesülése (ágazati egyeztetések megerősítése) érdekében tett lépések esetén támogatjuk, hogy a minimálbér a garantál bérminimumnál 5 százalékkal magasabb mértékben növekedjen.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség számára 2024-et követően is elengedhetetlen az országos garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbség reálértékének megőrzése.

Elengedhetetlennek tartjuk azt is, hogy a szociális partnerek és a kormány közötti megállapodásnak részét képezze a versenyszféra munkáltatói számára megfogalmazott bérajánlás. Mind sávos, mind fix összegű, mind pedig olyan bérajánlást elképzelhetőnek tartunk, amely a várható infláció és a várható termelékenység javulás együttes mértékével történő béremelést ajánl a versenyszféra munkáltatói számára.

Az országos minimálbér megállapítás intézménye

Továbbra is szükséges, hogy a minimálbér(ek) megállapítása a kormány és a szociális partnerek megállapodása alapján történjen. Az a javaslat, amely alapján az ezzel kapcsolatos tárgyalások fóruma – immár törvényben rögzítetten is – a VKF legyen, sem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normáinak nem felel meg, sem pedig nem egyeztethető össze az irányelvben foglaltakkal.

Az irányelv 7. cikke alapján: „A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a szociális partnereket megfelelő időben és ténylegesen bevonják a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába, biztosítva önkéntes részvételüket a döntéshozatal során folytatott megbeszélésekben (…)”.

Az irányelv tehát megkülönböztetés nélkül írja elő a szociális partnerek részvételét, a VKF-ben ugyanakkor csak a versenyszféra szakszervezetei vesznek részt, ami ellentétes az irányelvvel. Éppen ezért javasoljuk egy új irányelv konform fórum felállítását vagy legalább a közszféra szakszervezetinek intézményes bevonását a minimálbérről szóló egyeztetésbe.

Ugyancsak szükségesnek tartjuk a VKF keretében egy a minimálbér tárgyalásokat előkészítő szakmai munkabizottság létrehozását a következő célokkal:

- a tárgyalások megalapozásához szükséges nyilvános és jelenleg nem nyilvános (nem elérhető, de létező információk) körének meghatározása, javaslattétel a beszerzésükre,

- javaslat az információk feldolgozására, értékelési szempontjaira és a hasznosítás módjára.

A közszféra

Álláspontunk szerint a közszférában az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretében kell az egységes garantált bérminimumot – a fentebb említett feltételek fennállása esetén – felváltó ágazati bértarifákat meghatározni.

Az erről történő megállapodásra az OKÉT alapszabálya ma is lehetőséget ad. Szükséges azonban, hogy a kormány, mint a közszféra munkáltatója vállaljon garanciát arra, hogy kész erről a kérdésről a közszféra szakszervezeteivel és önkormányzati érdekképviseleteivel valós, érdemi, megállapodásra törekvő párbeszédet folytatni.

Az irányelvnek történő megfelelés, cselekvési terv

Az ágazati megállapodások növelése nem korlátozódhat pusztán a bérmegállapításra. Az ágazati kollektív szerződésnek a foglalkoztatási feltételek teljes spektrumára ki kell terjednie. Az irányelvben foglalt cselekvési tervnek csak olyan terv feleltethető meg, amely az ilyen szerződésekkel történő lefedettség növelésére irányul.

Éppen ezért álláspontunk szerint Magyarország cselekvési tervének a fentebb említetteken kívül ki kell terjednie az olyan kérdésekre is, mint a munkáltatói információszolgáltatás megerősítése a szakszervezetek felé, hatékony fellépés a szervezkedés-ellenes munkáltatókkal szemben, illetve a munkaügyi hatósági fellépés megerősítése.

Milyen lesz a világ 1000 év múlva? Kiderül az időkapszulából

Milyennek képzeled a világot 1000 év múlva? Milyen érzés a jövővel kommunikálni? Mi a leglényegesebb tennivalóink az emberiség fennmaradása érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre adott válaszok kerültek abba az 1000 év múlva felbontandó időkapszulába, amelyet a Szépművészeti Múzeumban vasárnap záró Agnes Denes-kiállítás záróprogramjaként helyeztek el pénteken a Városligetben.
2025. 05. 31. 09:00
Megosztás:

Továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s

A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását, és a többi hitelminősítőhöz hasonlóan továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat.
2025. 05. 31. 08:00
Megosztás:

Stabil növekedési pályán a 4ig: erős első negyedéves számokat publikált a cégcsoport

A 4iG Csoport kedvező első negyedéves eredményekről számolt be ma közzétett gyorsjelentésében, amelyet a transzformációs programból származó szinergiák és a távközlési, valamint az informatikai üzletágak jelentős eredményei és javuló működési hatékonysága támogattak.
2025. 05. 31. 07:00
Megosztás:

Többet kerestek az amerikaiak, de a költekezés visszafogott maradt

Az Egyesült Államokban a személyi jövedelmek áprilisban 0,8%-kal nőttek az előző hónaphoz képest, ami meghaladta a piac 0,3%-os várakozását.
2025. 05. 31. 06:00
Megosztás:

Trumpnak elgurult a gyógyszere: Kínának támad

Az amerikai elnök a közösségi oldalán azzal vádolta meg Kínát, hogy megsértette a május elején kötött megállapodást, ami 145%-ról 30%-ra csökkentette a kínai termékekre kivetett amerikai importvámot.
2025. 05. 31. 05:00
Megosztás:

A bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop miatt

A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstopként ismert szabályozás alaptörvény-ellenességét - közölte a bankszövetség pénteken az MTI-vel.
2025. 05. 31. 04:05
Megosztás:

Balatoni büfét vennél még a nyár előtt? - mutatjuk mi a kínálat!

Jobban járhat az, aki idén akarna belevágni egy étteremvásárlásba vagy büfébérlésbe, legalábbis ami a bérleti vagy eladási árakat illeti.
2025. 05. 31. 03:00
Megosztás:

Mikor vegyük meg az EURÓT a nyaraláshoz? Árfolyam előrejelzés

Az EKB várhatóan 2025. június 5-én 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, 2,00%-ra, ami a hetedik egymást követő kamatcsökkentés lenne egy év alatt. Ugyanakkor a júliusi ülésen valószínűleg szünetet tartanak a kamatcsökkentési ciklusban, mivel az infláció csak kissé haladja meg a 2%-os célt, és az alapkamat közelít a semleges szinthez.
2025. 05. 31. 02:00
Megosztás:

Ön melyik évben lett nyugdíjas? Annál szegényebb, minél régebben, mutatjuk miért

Minél régebben vonult valaki nyugdíjba, annál nehezebb anyagi helyzetbe kerül. MASZSZ: A választások előtti egyszeri támogatás helyett rendszerszintű nyugdíjreformra van szükség!
2025. 05. 31. 01:00
Megosztás:

Pakisztán Bitcoin tartalékot tervez – Mely kriptók érdemesek most a befektetésre?

A Las Vegasban megrendezett Bitcoin 2025 konferencián a pakisztáni kriptotanács vezetője, Bilal Bin Saqib alátámasztotta, hogy Pakisztán fővárosa, Iszlámábád stratégiai Bitcoin-tartalékot fog létrehozni.
2025. 05. 31. 00:01
Megosztás:

Több mint 15 milliárd forint osztalékot fizet a Telekom macedón leányvállalata

A Magyar Telekom leányvállalata, a Makedonski Telekom AD– Skopje pénteki közgyűlésén a 2024. üzleti év után 2,38 milliárd macedón dénár (2025. május 29-i árfolyamon számolva mintegy 15,65 milliárd forint) összegű osztalék kifizetéséről határozott - közölte a cég a tőzsde honlapján pénteken.
2025. 05. 30. 23:00
Megosztás:

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj idei nyertese az UBM Csoport és a K&H Csoport

2025-ben az UBM Csoport és a K&H Csoport nyerte el az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat. Ez a díj hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait ismeri el. A pályázatok elbírálásában az IFUA Horváth szakemberei mellett a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vezetői is részt vettek.
2025. 05. 30. 22:00
Megosztás:

Beszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.
2025. 05. 30. 21:00
Megosztás:

Stratégiai cél, hogy Magyarország a burgonyatermesztés területén önellátóvá váljon

Az Agrárminisztérium (AM) kiemelten fontosnak tartja a belföldi burgonyatermesztés megerősítését, a gazdálkodók támogatását és az önellátás elérését – jelentette ki Hubai Imre, a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára a Mindent a burgonyáról című szakmai konferencián pénteken az AM pénteki közleménye szerint.
2025. 05. 30. 20:00
Megosztás:

Kezdő vállalkozások támogató központ nyílt Erdélyben

Kezdő vállalkozásokat támogató központ nyílt meg pénteken az erdélyi Sepsiszentgyörgyön, a Start Venture Studio (Start VS) feladata, hogy segítse a helyi startup-cégek nemzetközi terjeszkedését – tájékoztatta a szervezet pénteken az MTI-t.
2025. 05. 30. 19:30
Megosztás:

A medvék kilövése ellen tiltakoznak civilszervezetek Szlovéniában

Miután a szlovén természetierőforrás- és területrendezési minisztérium 206 medve kilövését engedélyezte, ami az országban élő populáció közel ötödét teszi ki, civilszervezetek tiltakozásba kezdtek a határozat ellen.
2025. 05. 30. 18:30
Megosztás:

A KÉSZ-csoport elkészítette Magyarország első integrált napelemes homlokzatburkolatát

A KÉSZ-csoport tagvállalata, a KÉSZ Metaltech Kft. kivitelezésében, az Eferte tervezőiroda tervei alapján elkészítették az ország első fotovoltaikus homlokzatát, amelynél a napelemek a homlokzatburkolattal egy síkban jelennek meg - közölte az építőipari cégcsoport az MTI-vel.
2025. 05. 30. 17:30
Megosztás:

Három hazai iskolaépület kapott nemzetközi elismerést

Magyar építészeti megoldások a világ élvonalában: három hazai iskolaépület kapott nemzetközi elismerést - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pénteken.
2025. 05. 30. 17:00
Megosztás:

GVH: sikerrel zárult a versenytársak közötti megállapodásokról szóló bírói képzés

Sikerrel zárult a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közösen működtetett Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) bírói képzése, amely ezúttal a versenytársak közötti megállapodásokra összpontosított – közölte a GVH pénteken az MTI-vel.
2025. 05. 30. 16:30
Megosztás:

Kritikus a spanyol mezőgazdaság helyzete

A spanyol mezőgazdaság kritikus helyzetére figyelmeztettek a legnagyobb szakmai érdekképviseletek pénteken, sürgős intézkedéseket, köztük az ukrán gabonaimport korlátozását követelve.
2025. 05. 30. 16:00
Megosztás: