Mire számíthatnak a héten a befektetők?
Egy eljárási szavazáson a szenátorok továbbvitték a Képviselőház által elfogadott törvényjavaslatot, amelyet úgy módosítanak, hogy január 30-ig finanszírozza a kormány működését. Az egyezség részeként, amelyet néhány demokrata kötött, akik szembementek pártjuk vezetésével, a republikánusok beleegyeztek, hogy decemberben szavazás legyen az Affordable Care Act keretében nyújtott támogatások meghosszabbításáról. Ezek a támogatások, amelyek segítik az alacsonyabb jövedelmű amerikaiakat a magán-egészségbiztosítás megfizetésében, az év végén járnának le, és a finanszírozási vita során a demokraták kiemelt célja volt. A törvényjavaslat előmozdításáról szóló szavazás 60-40 arányban ment át, ami a minimális szám a szenátusi obstrukció (filibuster) leküzdéséhez.
Idehaza a KSH kedden teszi közzé az októberi inflációs adatokat. A piaci várakozás szerint az előző 3 hónap 4,3%-os adatát követően az infláció minimálisan, 4,4%-ra emelkedhet, saját előrejelzésünk szerint azonban az infláció az előző hónapokhoz hasonlóan 4,3% lehet. Az infláció összetételét tekintve az élelmiszer-infláció csökkenhet, az árfolyamérzékeny iparcikkek inflációja stagnálhat, míg a hatóságilag szabályozott árak és a piaci szolgáltatások inflációja bázishatások miatt emelkedhet.
A dezinfláció decemberben kaphat új lendületet, amikor 4% alá süllyedhet az inflációs mutató, majd az év elején ez átmenetileg tovább, a jegybank 3%-os célja alá süllyed majd. A 2026-os inflációs kilátások szempontjából a jövő év eleji átárazások mértéke döntő jelentőségű lesz, mivel nagy kérdés, hogy a várhatóan élénkülő lakossági kereslet mennyire teszi majd lehetővé a vállalkozások számára a költségemelkedések továbbhárítását. Emellett, a héten a hazai piacokat az is megmozgathatja, ha fény derül a Trump-Orbán találkozón született megegyezés részleteire, különösen a rejtélyes pénzügyi védőhálót tekintve.
A héten az euróövezetben leginkább három adat kerülhet a figyelem középpontjába: a szeptemberi ipari termelés, a harmadik negyedéves GDP második becslése, valamint a foglalkoztatási statisztikák. A GDP gyorsbecslését már ismerjük: 0,2%-os negyedéves növekedést mutatott, ami az erős francia és holland adatoknak köszönhetően akkor pozitív meglepetést jelentett. Azóta azonban több új adat látott napvilágot, amelyek árnyalhatják a képet.
Különösen a szeptemberi német ipari termelés okozott csalódást: a várt 3%-os korrekció helyett mindössze 1,3%-os havi emelkedést láttunk, bár némi vigasz, hogy az augusztusi visszaesést -4,3%-ról -3,7%-ra módosították. Mindezek miatt a szeptemberi övezeti ipari termelés korrekciója az 1,2%-os augusztusi esés után várhatóan nem lesz túl erős, +0,6%. Ráadásul a szeptemberi kiskereskedelmi forgalom is esett havi alapon a várt növekedéssel szemben. Mindezek miatt nem lenne meglepő, ha az Eurostat második olvasatban lefelé korrigálná a GDP-t, bár a legvalószínűbb forgatókönyv továbbra is a 0,2%-os növekedés marad Q3-ra.
A foglalkoztatásnál a fő kérdés, hogy folytatódott-e a bővülés a harmadik negyedévben. A munkanélküliségi ráta szeptemberben még mindig alacsony, 6,3% volt, ugyanakkor az üres álláshelyek száma fokozatosan csökkent, bár historikus összevetésben a kép még mindig inkább kedvező. A második negyedévben a foglalkoztatás mindössze 0,1%-kal nőtt negyedéves alapon, bár éves összevetésben még erős, 0,6%-os bővülést láttunk. A foglalkoztatási szándékot mérő EEI bizalmi index viszont lassan romlik, és a harmadik negyedéves adatok inkább stagnálást jeleznek. Ha a foglalkoztatás növekedése megáll, az kedvezőtlen jel az euroövezeti konjunktúra szempontjából, hiszen eddig a lakossági fogyasztás volt a növekedés motorja.
(Forrás: OTP Ébresztő)
