Nagyobb nyugdíjra vágyik? Költözzön át egy másik vármegyébe! Mutatjuk melyikbe

Nagyon nem mindegy tehát, hogy mekkora összegű nyugdíjból kell megélnie valakinek, hiszen országos összehasonlításban vármegyénként is komoly differencia mutatkozik a nyugdíjak között.

- Melyik vármegyében a legmagasabb a nyugdíj? 

- Melyik vármegyében kapnak átlagosan a legkevesebb összeget a nyugdíjasok?

- Melyik vármegyében a legjobb "átlagnyugdíjasnak" lenni ezáltal?

A KSH legfrissebb adatiaból választ kapunk a fenti kérdések mindegyikére, nézzük meg tehát a pontos adatokat a vármegyei szintű nyugdíj-összegek kapcsán.

Apropó! De mennyi nyugdíjas is van egyáltalán országos szinten? 

Saját jogú nyugdíjasok száma 2000-től napjainkig:

2000: 2.461.000 fő

2001: 2.465.000 fő

2002: 2.465.000 fő

2003: 2.453.000 fő

2004: 2.461.000 fő

2005: 2.474.000 fő

2006: 2.489.000 fő

2007: 2.523.000 fő

2008: 2.525.000 fő

2009: 2.496.000 fő

2010: 2.463.000 fő

2011: 1.985.000 fő

2012: 2.013.000 fő

2013: 2.041.000 fő

2014: 2.023.000 fő

2015: 2.015.000 fő

2016: 2.046.000 fő

2017: 2.027.000 fő

2018: 2.032.000 fő

2019: 2.054.000 fő

2020: 2.029.000 fő

Ha valaki alaposan végignézte a számokat, akkor észrevehette, hogy 2011-nél komoly “visszesés” látható a saját jogú nyugdíjasok számában. Hová tűnt közel félmillió ember?

A választ a KSH módszertanában találjuk meg, mely szerint:

2012. január 1-jén a nyugdíjrendszer gyökeresen átalakult két fő rendezőelv mentén: Saját jogon nyugdíjat – két kivételtől eltekintve – csak korbetöltött személyek részére lehet megállapítani, illetve folyósítani. Kivételt képeznek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak, illetve az 1955. előtt született volt fegyvereseknek járó (korhatár alatti) nyugdíjak. Ez utóbbiak azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg.

A nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére még 2012 előtt megállapított különféle korai öregségi nyugdíjak (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj) átalakultak korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá (az 1955-ben vagy azt követően született volt fegyveresek esetén), átmeneti bányászjáradékká és balettművészeti életjáradékká.

Ezek az ellátások – meghatározott feltételek teljesülése esetén – 2012-től átmenetileg még újonnan is megállapíthatók. A korhatár betöltésekor ezeket az ellátásokat (közös elnevezésük: életkoron alapuló ellátások) öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.

A másik jelentős változás a megváltozott munkaképességűeket érinti, két új ellátás, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás bevezetésével. Ugyanakkor megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék. 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék sem állapítható meg, a korábban megállapított járadékok fokozatosan futottak ki a rendszerből.

Azok rokkantsági nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012-től öregségi nyugdíjként folyósítják. 2012. január 1-jével az átmeneti járadékból rokkantsági ellátás lett, míg a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak és a rendszeres szociális járadékok a rokkantsági csoporttól, illetve az életkortól függően alakultak át rokkantsági ellátássá, illetve rehabilitációs ellátássá.

De térjünk vissza a nyugdíjak nagyságára! Melyik megyében a legmagasabb az átlagnyugdíj?

Nézzük meg a KSH legfrissebb, 2022-es statisztikáját az átlagnyugdíjakról megyei bontás szerint. Listánkban a legalacsonyabb nyugdíjtól haladunk a legmagasabb felé.

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb az egy főre jutó átlagnyugdíj: 128367 Ft

2. Békés megye átlgnyugdíja: 131514 Ft

3. Bács-Kiskun megye nyugdíj átlaga: 133133 Ft

4. Jász-Nagykun-Szolnok megye: 137668 Ft

5. Somogy megye: 138982 Ft

6. Csongrád-Csanád megye: 139342 Ft

7. Hajdú-Bihar megye: 139716 Ft

8. Tolna megye: 141476 Ft

9. Nógrád megye: 142109 Ft

10. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 143281 Ft

11. Baranya megye: 144421 Ft

12. Heves megye: 146333 Ft

13. Zala megye: 147019 Ft

14. Vas megye: 149283 Ft

És itt egy picit érdemes megállni a számok tanulmányozásában azért, mert a fentebb olvasott 14 megyében (a hazai 19 megyéből) az átlagnyugdíj mindenhol alacsonyabb, mint az ORSZÁGOS ÁTLAG, ami jelenleg: 149965 Ft

És mely megyékben a legnagyobb a nyugdíj?

15. Győr-Moson-Sopron megye átlagnyugdíja: 153018 Ft

16. Veszprém megye átlagnyugdíja: 153826 Ft

17. Komárom-Esztergom megye átlagnyugdíja: 158098 Ft

18. Pest megye átlagnyugdíja: 158724 Ft

19. Fejér megye átlagnyugdíja: 160037 Ft 

Mekkora a két szélsőség közötti differencia?

A fenti friss adatokból jól láthatjuk, hogy a legmagasabb átlagnyugdíjuk a Fejér megyében lakó nyugdíjasoknak van, akik átlagban 31.670 Ft-tal nagyobb havi átlagnyugdíjat kapnak, mint a legkevesebb nyugdíjjal rendelkező Szabolcs-Szatmáriak. 

Hogyan jöhet ki országosan ekkora különbség?

Ezt csak akkor értjük meg, ha tisztában vagyunk a nyugdíj számítás logikájával, ami bár elég összetett, de ha elmagyarázzák értelmesen, akkor könnyedén felfogható. 

Cikkünkben IDE kattintva elmagyarázzuk Önnek.