Nagyobb sebességgel emelkedtek az árak
Az éves infláció 8,5 százalékos volt márciusban, ami gyorsulást jelent a februári 8,3 százalékos szinthez képest, havi összevetésben pedig 1 százalékkal emelkedtek az árak. “Az infláció gyorsulása nem meglepő, az élelmiszer-alapanyagok, a nyersanyagok világpiaci árának emelkedése, a forint gyengülése is szerepet játszott ebben” - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
A szakember szerint az üzemanyagokra, a lakossági energiára vonatkozó hatósági árak visszafogja a drágulás ütemét, a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon csak kismértékben gátolja az infláció gyorsulását. Ezek nélkül 12 százalék felett lenne az éves infláció. Az élelmiszereknél még így is 13 százalékos volt az éves emelkedés. “Ez arra utal, hogy az élelmiszer-alapanyagok drágulása egyre jobban begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek árába. A magas élelmiszer-infláció továbbá azt is sugallja, hogy az árstopos termékeknél fellépő kedvezőtlen hatást más élelmiszerek árának emelésével próbálják ellensúlyozni. Az átlagnál nagyobb mértékben, 9,5 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek ára, ez pedig az ellátási problémákra, az alapanyagok, nyersanyagok drágulására és a már említett forintgyengülésre vezethető vissza” - tette hozzá. Németh Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy a maginfláció - amelyben nincsenek benne a feldolgozatlan élelmiszerek, valamint a hatósági és energiaárak - a fő mutatónál nagyobb mértékben gyorsult, a februári 8,1 százalékról 9,1 százalékra emelkedett márciusban, ez pedig fokozódó árnyomást jelez a gazdaságban.
A globális piacokon látható az Ukrajnában zajló események miatt továbbra is nagy a bizonytalanság, ezért egyelőre korai pontos előrejelzést adni arra, hogy mikor tetőzhet Magyarországon az infláció. Ez nagyban függ attól is, hogy hatósági árak meddig maradnak érvényben. A mostani kilátások alapján az éves átlagos infláció 9 százalékos lehet és az év végén, decemberben is még 7 százalék felett lehet a mutató. Jelentősebb lassulásra csak 2023-ban van kilátás.
