Nagyon gyenge évet zárt Kelet-Közép Európa ingatlanpiaca
Az MTI-nek küldött szerdai közlemény szerint a tanulmányban a KPMG 10 ország 48 bankját kérdezte az ingatlanhitelezés idei folyamatairól. Az érintett 10 ország Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia, valamint Horvátország, Észak-Macedónia, Szerbia és Szlovénia.
A régióban megvalósult ingatlantranzakciók 27 százalékos arányával a legaktívabb piac Csehország volt tavaly. A nála négyszer nagyobb Lengyelország 47 százalékos részesedést tudott elérni.
A cseh befektetői jelenlét dominálta a régió piacát is, az összes befektetés csaknem egyharmadát tette ki (32,7 százalék). Ebben Magyarország is felülteljesített, hiszen az összes Kelet-Közép Európában történt ingatlanbefektetés 8,9 százalékát magyar befektetők hajtották végre. A többi vizsgált ország összesen 13 százalékkal vette ki részét a régióba irányuló befektetésekből, míg az amerikai, szingapúri, közel-keleti, illetve egyéb országok befektetéseinek aránya 45,4 százalék volt
A kutatás szerint tavaly a többi ingatlanpiaci szegmenshez képest is csökkent az irodapiac vonzereje. Az ilyen befektetések volumene az összes régióbeli ingatlanberuházáson belül egy év alatt 40-ről 36 százalékra csökkent. A kereskedelmi ingatlanok aránya szintén esett: 27,3 százalékról 24,5 százalékra. Nem változott az ipari ingatlanoké, nőtt viszont a hotel befektetések részaránya (2,6-ról 5 százalékra) és a lakás célú beruházások aránya is (3,1-ről 5,9 százalékra) - közölték.
Idén a bankok legkedvesebb hitelcélja a legtöbb régiós országban az ipari és logisztikai ingatlanok, először megelőzve a lakáscélú fejlesztéseket. A legtöbb országban ezeket követik az irodák, illetve a kiskereskedelmi üzletek. Magyarországon az ipari ingatlanok messze a legnépszerűbbek, illetve a hotel és más szálláshely beruházások megelőzik a kiskereskedelmi ingatlanokat.
A kutatás szerint a bankok hitelportfóliójának minősége a kedvezőtlen finanszírozási feltételek ellenére nem romlott 2023-ban: a jól fizető hitelek aránya Bulgária kivételével mindenütt 90 százalék felett maradt, Romániában és Magyarországon 7 százalékot meghaladóan csökkent a nem fizető hitelek aránya.
