Nagyon lassan tovább csökkent a magyar infláció
Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten 1,5 százalékkal drágultak, éves indexük pedig 42,6 százalékos volt. Bár némely élelmiszer-termékcsoportban már árcsökkenést mért a KSH, az 1,5 százalékos havi áremelkedés továbbra sem tekinthető alacsonynak. Továbbra is úgy látjuk, hogy a tavalyinál visszafogottabb élelmiszerdrágulás összességében támogatni tudja majd az idei évre várt dezinflációt, azonban a mostani adat azt sugallja, hogy az árak emelkedésének fékeződése a korábban gondoltnál jóval lassabban megy majd végbe. Egyre több jel mutat arra, hogy dacára a globális élelmiszerárak fékeződésének, nálunk a fogyasztói kereslet visszaesése hozza el a dezinflációt ebben a termékcsoportban.
Az élelmiszerek havi alapon tehát továbbra is átlag felett drágultak, azonban a járműüzemanyagárak további 2,6 százalékos, illetve a háztartási energia árainak további 3,8 százalékos havi csökkenése támogatta a dezinflációt. Kedvező, hogy a zömmel árfolyamvezérelt tartós cikkek drágulása megállt; ebben a termékcsoportban 0,3 százalékos havi szintű árcsökkenést könyvelt el a KSH márciusra. Ezt azonban bőven ellensúlyozta a szolgáltatások továbbra is ütemes, 1,9 százalékos hó/hó drágulása, ami meghaladta az általunk vártat. A mostani adatnak ez a legnagyobb negatív meglepetése, s vélhetően ez járult hozzá leginkább a maginfláció emelkedéséhez is. Mivel a szolgáltatások áralakulása a várt dezinfláció sebességére nézve is fontos indikációs erővel bír, ebből szempontból sem túl jó optikájú a márciusi szolgáltatás részindex.
A márciusi adat összességében vegyes képet mutat: kedvező a „headline” index további lassulása, azonban a maginfláció emelkedése erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall. Ami a kilátásokat illeti, a második negyedévtől valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.
Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és pozitívban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban. (Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző, ERSTE Bank)
