Nem mindenkinek jutnak EU-s források

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz. Ennek több oka van: 

-A források egy jelentős része az állami szektorban kerül felhasználásra területfejlesztésre, infrastruktúra fejlesztésre akár a központi költségvetés szervei, akár az önkormányzatok fejlesztései által. Ez ugyanakkor nem újdonság, minden eddigi fejlesztési ciklusban ez így volt.

-A gazdasági szereplők rendelkezésére álló források egy részét már korábban lekötötte a kormányzat és ezen pályázati programok támogatási költségeit megelőlegezte a központi költségvetés, így a ténylegesen új pályázatokra fordítható keretek ezzel automatikusan csökkennek. Ez is egy több száz milliárdos keret.

-Az olyan gazdasági szereplők fejlesztéseinek finanszírozására fordítható programok esetében, mint a GINOP PLUSZ, DIMOP Plusz, EFOP PLUSZ vagy az RRF program a jelenleg ismert kormányzati programok alapján a rendelkezésre álló támogatási keret jelentős részét olyan programokra fordítja a kormányzat, amelyek nem közvetlenül a gazdasági szereplők számára biztosít forrásokat.

Mekkora a vállalkozásoknak a következő időszakban rendelkezésre álló támogatási keret?

Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a vállalkozások szempontjából releváns négy nagy program teljes keretének 23,2%-ra pályázhatnak a vállalkozások – emelte ki Bagdi Lajos. Ennek kétharmada vissza nem térintendő támogatás, mindegy 776,5 Mrd forint értékben. A főbb várható támogatási területek a zöld gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó fejlesztések (332,4 Mrd Ft) az innováció (262 Mrd Ft), a digitalizáció (154,6 Mrd Ft), az energia hatékonysági fejlesztések (154,2 Mrd Ft) és a speciális célterületeket lefedő energetikai fejlesztések (105,1 Mrd Ft). Jól látszik, hogy a korábban nagyon népszerű technológiai fejlesztéshez mindösszesen 130 Mrd forintnyi pénzügyi eszközzel tervez hozzájárulni a kormányzat, amely azt vetíti előre, hogy nagyon korán fel kell készülnie a gazdasági szereplőknek.

A fejlesztési források több mint felét a kormányzat a kiemelt eljárásrendű pályázatok keretei között tervezi felhasználni, amely a gyakorlatban egy állami pályázó kijelölését jelenti, amely egyedül nyújthat be pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott projekt, program végrehajtására. Természetesen a projektek megvalósítása során ezekbe is bekapcsolódhatnak vállalkozások, de a célokat nem az üzleti szereplők határozzák meg.

A Niveus Consulting Group hangsúlyozza, hogy a fenti adatok azokat a támogatási programokat tartalmazzák, amelyek jellegüknél, tartalmuknál fogva alkalmasak a vállalkozások támogatására. Talán nem véletlen, hogy éppen ezért járult hozzá az Európai Bizottság ezen programok finanszírozásához – véli Bagdi Lajos, aki a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágával már folyamatosan egyeztet az ügyfelekkel, hogy mielőbb azonosításra kerüljenek a potenciális projektek és előkészítésre kerüljenek a pályázati anyagok.