Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A brit jegybank kamatdöntő üléséről kiadott csütörtöki tájékoztatás szerint a kilenctagú monetáris tanács megosztott volt: hatan kamattartásra szavaztak, három tanácstag 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre voksolt.

A Bank of England - az euróövezeten kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - tavaly augusztusban kezdte jelenlegi enyhítési ciklusát, és az akkori 5,25 százalékról eddig négyszer csökkentette alapkamatát, egyenként 0,25 százalékponttal. A monetáris tanács legutóbb májusban döntött kamatcsökkentésről.

Az egyöntetű piaci és elemzői várakozás ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a brit jegybank júniusban szünetet tart, tekintettel arra, hogy a tizenkét havi infláció a legutóbbi adatok szerint továbbra is jóval meghaladja a Bank of England 2 százalékos célszintjét.

A brit statisztikai hivatal (ONS) a kamatdöntés bejelentése előtt egy nappal közölte, hogy a fogyasztói árak májusban átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Az éves brit infláció tavaly szeptemberben érte el legutóbbi mélypontját 1,7 százalékon, azóta azonban folyamatosan ismét a jegybanki cél felett jár.

A júniusi kamatdöntés csütörtöki bejelentéséhez fűzött elemzésében a Bank of England monetáris tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben jelentős haladást sikerült elérni a dezinflációs folyamatban, miután a korábbi külső sokkok hatásai elenyésztek, és a pénzügypolitika restriktív alapállása a másodlagos sokkhatásokat is kordában tartotta, stabilizálva egyben a hosszabb távú inflációs várakozásokat.

Ez lehetővé tette a pénzügypolitikai szigor fokozatos enyhítését, de a jegybanki alapkamat továbbra is restriktív tartományban van, annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani a még meglévő vagy esetlegesen újból megjelenő inflációs tényezőket - fogalmazott a Bank of England monetáris tanácsa.

A testület az inflációra ható felhajtóerők között kiemelte, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti ára az előző, májusi kamatdöntő ülés óta 26 százalékkal 79 dollárra emelkedett, részben Izrael és Irán konfliktusának eszkalálódása miatt. Az európai nagybani földgázárak 11 százalékkal nőttek az elmúlt egy hónapban.

Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója csütörtöki állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a jegybanki kamatszint fokozatosan lefelé tartó pályán marad. Hozzátette ugyanakkor, hogy a globális folyamatok igencsak kiszámíthatatlanok, és a Bank of England gondosan tanulmányozza, hogy ennek hatásai milyen mértékben szűrődnek át a fogyasztói árakba.

Londoni pénzügyi elemzők értelmezése szerint mindez azt jelenti, hogy a brit jegybank enyhítési ciklusa a végéhez közeledik.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű gazdasági-pénzügyi elemzőműhely a kamatdöntés csütörtöki bejelentése utáni helyzetértékelésében úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia még nem jutott túl az infláció elleni küzdelem nehezén.

A ház kiemelte, hogy az élelmiszerek ára az elmúlt hónapokban meredeken tovább emelkedett, a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor inflációs üteme pedig változatlanul magas.

A CEBR elemzői szerint ezek a tényezők széles bázisú inflációs nyomás jelenlétét jelzik.

A ház mindezek alapján az idén már csak egy kamatcsökkentést valószínűsít a Bank of England részéről.