Nőtt a nemzetiségi választópolgárok száma az elmúlt évtizedben

2010-ben az (akkori szóhasználattal) kisebbségi választáson 228 038 regisztrált választópolgár volt, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint 2014-ben már 240 990-en, 2019-re pedig már 317 794-en regisztráltak. A vasárnapi voksolás névjegyzékében 345 633 nemzetiségi választópolgár szerepel.

A legtöbben a roma nemzetiség névjegyzékébe regisztráltak, 234 123-ann szerepelnek benne, ez tíz százalékkal több, mint 2019-ben, 2010-hez viszonyítva pedig - akkor 133 492-en voltak regisztrálva - több mint 74 százalék az emelkedés.

A bolgár, horvát, szlovák és szlovén nemzetiség kivételével valamennyi nemzetiség érdemben növelni tudta a névjegyzékben szereplő választópolgárainak számát 14 év alatt.

A bolgár névjegyzékben most 1391-en szerepelnek, közel ugyanannyian, mint 2019-ben (1364), de 697-tel kevesebben, mint 2010-ben. A bolgár névjegyzékben 2010-2024 között tehát 33 százalékkal csökkent a választópolgárok száma.

2010. óta alig változott a horvát választópolgárok száma: a névjegyzékben 2010-ben 11 571-en voltak, most 11 727-en, és ugyancsak alig változott a szlovák névjegyzékben szereplők száma, jelenleg 12 346-an szerepelnek benne, míg 2010-ben 12 282-en voltak.

A szlovén nemzetiség névjegyzékében 16 százalék a csökkenés 2010-hez viszonyítva: akkor 1025-en szerepeltek a névjegyzékben, most 853-an, ugyanakkor 2014-ben 692-en szerepeltek a névjegyzékben, 2019-ben pedig 859-en, vagyis öt év alatt szinte alig változott a választópolgárok száma, de még így is kevesebben vannak, mint 2010-ben.

2010. óta több mint duplájára nőtt az ukrán névjegyzékben szereplők száma, 1338-ról 2845-re (2014-ben 1012-en voltak regisztrálva, 2019-ben pedig 1920-an), az utolsó öt évben 48 százalékkal nőtt a névjegyzékben szereplők száma).

A 2019-es számnál (3270) 8 százalékkal kevesebben, 3000-en vannak az örmény nemzetiség névjegyzékében, bár 2010-ben még 2357-en voltak, 2014-ben pedig 2399-en.

A román névjegyzékben szereplők száma 14 év alatt 80 százalékkal nőtt: a 2010-es 5277-ről ugyan 2014-re 5088-ra csökkent a névjegyzékben szereplők száma, de 2019-ben már 7268-an voltak benne, most pedig 9445-en.

A görög nemzetiségnél öt év alatt 28 százalékkal nőtt a névjegyzékben szereplők száma: 2010-ben 2267-en voltak, 2014-ben 1746-an, a 2019-es választáson 2791-en, a most vasárnapi voksolásra pedig 3577-en regisztráltak, vagyis 14 év alatt 58 százalékkal nőtt a választópolgárok száma.

Mintegy 20 százalékkal nőtt a regisztrált ruszin nemzetiségűek száma: 2010-ben még 4228-an voltak, most pedig 5102-en. A szerb választók száma szintén mintegy 20 százalékkal nőtt, a 2010-esről (2432) 2956-ra.

A második legnépesebb nemzetiség, a német 14 év alatt 18 százalékkal növelte a választópolgárai számát: 2010-ben 46 629, 2014-ben 40 906-an, 2019-ben 54 899-en, most pedig 54 905 választópolgár szerepel a névjegyzékben.

A lengyel választók száma 14 év alatt közel 10 százalékkal nőtt: 2010-ben 3052-en voltak, most 3363-an.