Nőtt az ipari termelés februárban
A feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. januárinál 3,5 százalékkal nagyobb volt.
Az ipari export volumene 1,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 2,3 százalékkal nőtt, a 14 százalékos súlyú villamosberendezés-gyártásáé 8,8 százalékkal visszaesett.
Az ipar belföldi értékesítése 2,6 százalékkal mérséklődött, a feldolgozóiparé 0,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (97 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,8, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 15,3 százalékkal nőtt, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,6 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 1,6 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 2,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,1 százalékkal nőtt.
A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 0,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 6,0 százalékkal emelkedett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 19,9 százalékkal visszaesett - részletezte a KSH.
A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,5 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,3, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 10,7 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása - az alágak közül a legnagyobb mértékben - 10,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A jelentés arra is kitért, hogy további nyolc alágazatban 0,6 és 22 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a dohánytermék gyártásában, a legkevésbé az italgyártásban. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: az - édesség- és készételgyártást is magában foglaló - egyéb élelmiszer gyártásában 0,8, a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban 8,0 százalékkal.
Az előző havi visszaeséssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása februárban 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1,4, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 2,7 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A jelentésből kiderül az is, hogy folytatódott a visszaesés a gép, gépi berendezés gyártásában: februárban 7,5 százalékkal csökkent a volumen, mindkét értékesítési irányban kisebbek voltak az eladások.
Az ipari termelés csak Észak-Magyarországon (5,0 százalékkal) és Észak-Alföldön (5,9 százalékkal) csökkent. A többi régióban 1,0 és 11,5 százalék közötti növekedést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 24 százalékkal nagyobb volt a 2023. februárinál. Az új belföldi rendelések 1,0, az új exportrendelések 28 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány február végén 19,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Január-februárban az ipari termelés 0,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 61 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,3, a 39 százalékot képviselő hazai értékesítésé 1,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben visszaesett a termelés a tavalyi első két hónaphoz mérve. A legnagyobb mértékben, 11,7 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 1,3 százalékkal csökkent. A többiben 0,1 és 9,6 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a legerőteljesebben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban - közölte a KSH.
