Növekedési fázisban maradt a magyar gazdaság
Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az európai bizottság hétfőn közzétett téli gazdasági jelentése szerint Magyarország gazdasága erősödni tudott tavaly is, 4,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai összetermék.
Noha a tavalyi év utolsó negyedévében valamelyest csökkent a magyar növekedési lendület, mégis az európai átlag fölött tudott maradni - emelte ki a pénzügyminiszter.
"Gyors gazdasági kilábalásról beszélhetünk, hiszen a koronavírus-járvány utáni időszakhoz hasonlóan, Magyarország a háború, a növekvő energiaárak és a brüsszeli szankciók ellenére is erőteljesebb, 4,6 százalékos növekedést tudott felmutatni, mint a 3,6 százalékos növekedést elért unió egésze" - fogalmazott.
Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz - emelte ki. A miniszter hozzátette, Magyarország további gazdaságpolitikai lépések meghozatalával azon dolgozik, hogy elkerülje a visszaesést.
Varga Mihály közölte: a foglalkoztatás továbbra is Magyarország gazdasági teljesítményének stabil alapját jelenti, az elmúlt tíz éveben egymillió új munkahely jött létre, a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,7 milliót, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, 4 százalék körüli.
A pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az európai versenyképesség megerősödik, ez esetben ugyanis a magyar gazdaságnak is jó esélye van arra, hogy a költségvetésben jelzett növekedési tartomány 1-1,5 százalék körüli legyen.
A Pénzügyminisztérium, az MTI-hez eljuttatott közleményében az európai versenyképességgel összefüggésben rámutatott: ha Európa nem cselekszik, végképp lemaradhat az amerikai és az ázsiai kontinens mögött. A sokszorosára drágult energia mellett működő európai cégek ugyanis nem lehetnek versenyképesek a világpiacon - írták. A helyzetet rontják az amerikai gazdaságvédelmi lépések is, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az Európában gyártott elektromos autókat.
A közlemény szerint Varga Mihály kiemelte: Magyarország nem ellenzi az állami támogatási szabályok átmeneti és célzott enyhítését Európában. A kiindulópont az uniós forrásokhoz való egyenlő és kiszámítható hozzáférés minden tagállam számára - jegyezte meg.
A pénzügyminiszter szavai szerint számot kell vetni arról is, hogy az eddigi eszközök mennyire voltak hatékonyak. Mint mondta: az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) esetében az összesen több mint 670 milliárd euróból mindössze 144 milliárd eurót használtak fel 2021 júniusától 2023. február elejéig, és ebben az időszakban 5 tagállam egyetlen eurócentet sem kapott. Ez 21 százalékos felhasználás 20 hónap alatt, holott a helyreállítási eszköz célja éppen a gyors segítségnyújtás lett volna - mutatott rá Varga Mihály.
