Növekvő kiberfenyegetettség – felértékelődik a megelőzés, az észlelés és a gyors reakció

A zsarolóprogramokhoz kapcsolódó incidensek sokadik reneszánszukat élik: a kiberbűnözők egyre gyakrabban támadnak olyan ellátási láncokat, amelyek magasan kitettek egy esetleges adatszivárgásnak. Az Allianz Commercial nagy összegű kiberkárokat elemzett, és megállapította, hogy jelentősen növekszik az adatszivárgást magukban foglaló esetek száma, és egyre több ilyen incidens kerül nyilvánosságra. A fel nem derített és záros határidőn belül meg nem fékezett kiberincidensek akár ezerszer költségesebbek lehetnek, mint az idejében észlelt és kezelt esetek. A vállalatoknak kiberbiztonsági prioritásként kell kezelnie a gyors észlelést és reakcióidő fejlesztését

Növekvő kiberfenyegetettség – felértékelődik a megelőzés, az észlelés és a gyors reakció

Két olyan év után, amelyben gyakoriak voltak az IT-biztonsággal kapcsolatos kártevékenységek – noha az okozott károk kiegyensúlyozott mederben maradtak – 2023-ban a kiberfenyegetések viszonyrendszerének dinamikus változása miatt aggasztóan megnőtt a zsarolóvírusokhoz és zsaroláshoz kapcsolódó károk száma – figyelmeztet az Allianz Commercial legfrissebb jelentése.

A hekkerek egyre többször veszik célba az informatikai és a fizikai ellátási láncokat, tömeges kibertámadásokat indítanak, és új módszereket találnak arra, hogy pénzt zsaroljanak ki a kis- és nagyvállalatokból. A legtöbb zsarolóprogram-támadás során személyes vagy kényes kereskedelmi adatokat tulajdonítanak el zsarolás céljából. Az incidensek egyre összetettebbé és költségesebbé válnak, és nagyobb a lehetősége annak, hogy a vállalatok hírneve csorbát szenved.  Az Allianz Commercial nagy összegű kiberkárokat elemzett, és megállapította, hogy minden évben növekszik az adatszivárgást magukban foglaló esetek száma – a 2019-ben mért 40 százalékos érték a duplájára, közel 80 százalékra nőtt 2022-ben, a 2023-as számadat pedig ennél is jelentősen magasabb lesz.

„Ebben az évben ismét gyakoribbnak számítanak a kiberbiztonsági kárigények, mivel a zsarolóprogramokra szakosodott csoportok egyre kifinomultabb taktikákat alkalmaznak” – fejtette ki Scott Sayce, az Allianz Commercial globális kiberbiztonsági vezetője. „A 2023 első felében megfigyelhető kárigény-tendenciák alapján úgy gondoljuk, hogy év végére nagyjából 25%-os növekedésre számíthatunk a kárigények éves számában. A támadók visszatértek, és ismét a nyugati gazdaságokat vették célkeresztbe hatékonyabb eszközökkel, valamint továbbfejlesztett folyamatokkal és támadási mechanizmusokkal. A tapasztalt dinamika alapján a vállalatoknak erős védelemmel kell rendelkezniük a fenyegetés leküzdéséhez. Ennek a legfontosabb eleme egyre inkább a hatékony észlelési és gyors reagálási képességek kialakításában rejlik.

Hogyan alakulnak a zsarolóprogramokkal kapcsolatos kockázatok?

Az Allianz Commercial 2023-as kiberbiztonsági trendek: A legújabb fenyegetések és a kockázatenyhítés bevált gyakorlata – a rendszerfeltörés előtt, alatt és után című jelentése szerint 2022-ben stabilizálódott a kiberbiztonsági kárigények gyakorisága, ami a biztosított vállalatok tökéletesített kiberbiztonsági és kockázatkezelési intézkedéseinek tudható be. A zsarolótámadásos tevékenységek visszaesésében szerepet játszhatott továbbá az ukrán–orosz konfliktus, illetve az is, hogy a bűnüldöző hatóságok célba vették a zsarolóprogramokkal támadó bűnbandákat.  2023 első felében azonban csak a zsarolótámadásos tevékenységek előfordulása 50%-kal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Az úgynevezett „szolgáltatásként kínált zsarolóprogram” (Ransomware-as-a-Service, RaaS) eszköztárak komoly szerepet játszanak a támadások gyakoriságában. Ezek akár már 40 dollárért is megvásárolhatók. A zsarolóprogramokat használó bűnbandák emellett több támadást hajtanak végre gyorsabban. 2019-ben átlagosan 60 napba telt egy ilyen támadás kivitelezése – mára ez jellemzően mindössze négy napot vesz igénybe.

„A pénzszerzésre használt, kétszeres és háromszoros zsarolási technikákat magukban foglaló incidensek – amelyeknél titkosítást, adatszivárgást és elosztott szolgáltatás-megtagadási támadásokat alkalmaznak – nem számítanak újnak, viszont egyre elterjedtebbek” – fűzte hozzá Michael Daum, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kárigényekért felelős globális vezetője. „A fenyegető szereplők számára több tényező miatt is vonzóbbá vált az adatszivárogtatás taktikája. A világon egyre több adatot gyűjtenek és egyre szélesebb körben, noha nemzetközi szinten egyre szigorítják a magánélet védelmére és az adatvédelmi incidensekre vonatkozó szabályozásokat. A kiszervezés és távoli hozzáférés trendjei miatt azonban több olyan interfész jön létre, amelyet a fenyegető szereplők kihasználhatnak.”

Az adatszivárgás jelentősen megnövelheti egy káreset vagy kiberbiztonsági kárigény költségét. Az ilyen incidenseket hosszabb időbe telhet megoldani, a jogi és informatikai vizsgálatok pedig rendkívül drágák lehetnek. Ha adatokat loptak el, a vállalatoknak pontosan tisztában kell lenniük vele, hogy mely adatok szivárogtak ki, és értesíteniük kell a történtekről az ügyfeleket, akik kártérítést kérhetnek, vagy jogi lépéseket tehetnek adataik biztonságának sérülését követően.

Ebben az évben számos nagyívű tömeges zsarolóprogram-támadásra került sor, mivel a fenyegető szereplők a szoftverek és az informatikai ellátási láncok gyenge pontjainak kihasználásával több vállalatot is célba vettek. Idetartozik a MOVEit fájlátviteli szoftver ellen intézett tömeges kiberbiztonsági támadás, amely az adattovábbítási program hiányosságait aknázta ki. Az eset magánszemélyek millióit és több ezer vállalatot érintett, hozzájárult a kárigények gyakoriságának eddigi megnövekedéséhez a 2023-as évben, és párhuzamosan több szerződő felet is megkárosított.

„A jövőben több tömeges kibertámadás várható” – szögezte le Daum. „A vállalatoknak és a biztosítóiknak alaposabban meg kell érteniük a szervezetek és a digitális ellátási láncok között fennálló kapcsolatot és függőségeket.”

Egyre több nyilvános eset

Régen kevés kiberbiztonsági incidens került nyilvánosságra. Mára teljesen megváltozott a helyzet, mivel a hekkerek az adatszivárogtatási taktika részeként az ellopott adatok online közzétételével fenyegetőznek. Az Allianz Commercial nagy összegű (1 millió euró feletti) kiberkárokat vizsgáló elemzése szerint a nyilvánosságra hozott esetek aránya a 2019-ben mért nagyjából 60%-ról 2022-re 85%-ra nőtt, és 2023-ban várhatóan még magasabb lesz. „Manapság ha adatszivárgásra kerül sor, az ügy nagy eséllyel eljut nyilvánossághoz. Erre minden vállalatnak fel kell készülnie!” – figyelmeztetett Rishi Baviskar, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos tanácsadásért felelős globális vezetője.

A vállalatok potenciálisan komoly pénzügyi és hírnévbeli következményekre számíthatnak, ha eltulajdonították az adataikat, ezért nagyobb nyomás nehezedhet rájuk, és úgy érezhetik, ki kell fizetniük a váltságdíjat. A kizárólag nagy összegű (1 millió euró feletti) károkat vizsgáló elemzés alapján a váltságdíjat kifizető vállalatok száma évről évre emelkedik – 2019-ben mindössze 10%-uk fizetett, 2022-ben viszont ez az adat 54%-ra nőtt. Két és félszer akkora a valószínűsége, hogy egy vállalat váltságdíjat fog fizetni, ha a támadás során titkosításon felül adatszivárgás is történt.

A kiszivárgott adatokért kínált pénz azonban nem feltétlenül orvosolja a problémát. Az érintett vállalatot akár külső felek is beperelhetik az adatvédelmi incidens miatt – különösen az Egyesült Államokban. Valójában kevés olyan eset van, amikor egy vállalatnak bele kell törődnie, hogy csak úgy férhet hozzá újra a rendszereihez és az adataihoz, ha kifizeti a váltságdíjat. Minden érintett félnek tájékoztatnia kell a hatóságokat, és együtt kell működnie az illetékes szervekkel.

A korai észlelés és a gyors reagálás jelentősége

A szervezetek támadásokkal szembeni védelme egy rabló-pandúr játék, amelyben az előny minden esetben a kiberbűnözőké. Az Allianz több, mint 3000 kiberbiztonsági kárigényt elemzett az elmúlt öt évből, és megállapította, hogy az összes incidens több mint 80 százalékánál a rendszerek külső manipulációja állt a káreset hátterében. A fenyegető szereplők jelenleg feltérképezik, hogyan automatizálhatják és gyorsíthatják fel a támadásokat mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A technológia jóvoltából egyre eredményesebb, MI-vel támogatott kártevő szoftvereket, adathalász taktikákat és hangszimulációt vetnek be. Az összekapcsolt mobileszközök használata is ugrásszerűen megnőtt (az Allianz Commercial egyre több olyan incidenst rögzített, amely az e területhez köthető gyenge kiberbiztonsági mechanizmusok miatt állt elő), ezért valószínűsíthető, hogy a későbbiekben csak emelkedni fog a támadási felületek száma.

Emiatt egyre nehezebb kivédeni a kiberfenyegetéseket, és egyre nagyobb árat kell fizetni a sikeres támadásokért. Következésképpen minden eddiginél fontosabb szerepet töltenek be a korai észlelési és reagálási képességek, illetve az ezeket segítő eszközök. Az incidensek közel 90%-át gyorsan megfékezik. Ha azonban egy támadást nem állítanak le még a korai szakaszban, jóval kisebb eséllyel lehet megakadályozni, hogy jelentősen súlyosabbá és költségesebbé váljon.

„A hagyományos kiberbiztonsági gyakorlatok középpontjában a megelőzés állt, a cél pedig az volt, hogy a támadók ne juthassanak be a hálózatba” – fejtette ki Baviskar. „Noha a megelőzésre irányuló befektetések csökkenthetik a sikeres kibertámadások számát, mindig lesz olyan rés, amely lehetőséget ad az eredményes támadásra. Nem lehet például elérni, hogy egyetlen munkatárs se kattintson rá az egyre kifinomultabbá váló adathalász e-mailek hivatkozásaira.”

A vállalatok kiberbiztonsági kiadásaikkal az észlelést és a gyors reakciót kell megcéozniuk. Nem elegendő ugyanis, ha csak növelik a védelmi és megelőzési rétegek számát. Mindössze a vállalatok harmada fedezi fel az adatvédelmi incidenseket a saját biztonsági csapatai jóvoltából. Ugyanakkor rendelkezésre állnak korai észlelési technológiák, és meg is hozzák a kívánt eredményeket.

„Az észlelési rendszereket folyamatosan fejlesztik, és rendkívül sok fejfájást spórolható meg velük, valamint csökkenthető általuk mind az észlelési mind pedig a reakcióidő. Ezeknek a megléte fontos szempont számunkra a kiberbiztonsági kockázatok értékelése és a biztosítás alkalmával” – tette hozzá Baviskar.

A fel nem derített és nem záros határidőn belül megfékezett kiberincidensek akár ezerszer költségesebbek lehetnek, mint az észlelt és kezelt esetek – hangsúlyozza a jelentés. Az Allianz Commercial elemzése rávilágított, hogy a korai észlelés és reagálás megakadályozhatja, hogy egy 20 000 eurós kár 20 millió eurós összegűre rúgjon.

„A megelőzéssel csökkenthető a támadások gyakorisága, a reagálás pedig meghatározza, mennyire lesz jelentős a kár. Ettől függhet, hogy kisebb informatikai incidensről vagy teljes vállalati válságról beszélünk” – magyarázta Daum. „Úgy gondoljuk, hogy a vállalatok érdemben felkészülhetnek ezekre az eshetőségekre, és van hová fejlődniük az ilyen típusú támadók jelentette veszély megválaszolásában. Végső soron nagyban a korai észlelési és reagálási képességektől válik függővé, hogy mennyire sikerül mérsékelni a kibertámadások hatását, és gondoskodni arról, hogy a jövőben fenntartható legyen a kiberbiztosítási piac.”

Az ultragyors kiszállítás tündöklése és bukása: a gyorsaság önmagában már nem elég

Az élelmiszerek és egyéb kereskedelmi termékek azonnali kiszállítását ígérő gyorskereskedelem 2020-ban vált iránymutató trenddé, azonban napjainkra már elérte fejlődésének határait. Peter Menky, a DODO okoslogisztikai vállalat globális kereskedelmi igazgatója szerint a kizárólag ultragyors kiszállítási modellre alapozó vállalatok mára veszteségesen, üzletileg nem fenntartható módon működnek. A fenntartható városi logisztika szakértője jelentős európai szereplők példáján keresztül mutatja be, milyen út vezetett idáig.
2024. 05. 30. 03:30
Megosztás:

Balatoni ingatlanpiac: a négyzetméterárak stagnálnak, a kínálat a harmadával nőtt májusban

Májusban a Balaton környékén meghirdetett ingatlanok négyzetméterára közel azonos (+0,2%), mint tavaly az év ugyanezen időszakában, miközben az északi és déli parton is jóval több a meghirdetett ingatlanok száma. Az északi parton közel 23, míg a déli parton több mint 10%-ot nőtt a kínálat. Az ingatlan.com májusi adatai, valamint az aktuális hazai ingatlanpiaci trendek alapján a money.hu összegyűjtötte, hol lehet érdemes most nyaralót vásárolni, és hogyan finanszírozható akár hitelből is egy balatoni víkendház.
2024. 05. 30. 03:00
Megosztás:

Megdöbbentő, ahogyan a magyar vállakozó gondolkodik

Kiugróan megnőtt a megélhetés mint a vállalkozás motivációja, és érezhető némi negatív várakozás, ugyanakkor vállalkozni továbbra is vonzó dolog Magyarországon – ez derül ki többek között a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) frissen közzétett magyar eredményeiből.
2024. 05. 30. 02:30
Megosztás:

Lottó és szerencse horoszkóp a hétvégéig - melyik csillagjegyre vár nagy nyeremény?

Pénzügyi horoszkóp a hét hátralévő részére (május 30. - június 2.) Ezen a héten az univerzum különleges üzeneteket küld minden csillagjegy számára, tele pénzügyi csodákkal és szerencsés találkozásokkal! Olvasd el részletes és izgalmas horoszkópunkat, hogy megtudd, milyen váratlan lehetőségeket rejtenek a csillagok számodra a jövő hétre! Tudd meg, melyik nap lesz a legkedvezőbb a lottózásra, és mely szerencsés állat jelzi a bőséget az életedben!
2024. 05. 30. 02:00
Megosztás:

Melyik most a legjobb állampapír? Számoljuk ki!

Június 3-tól a Magyar Állampapír Plusz megújult formában lesz elérhető: jelentősen megemelték a befektetés kamatát, így az öt évre vetített éves átlagos hozam 6,73% lesz. Felmerül a kérdés, hogy az új befektetési lehetőség mennyire alakítja át az állampapírpiacot. A Bankmonitor szakértői most összehasonlítják a jelenleg kapható állampapírokat, így MÁP Plusz mellett a FixMÁP, BMÁP, PMÁP, a DKJ és az 1MÁP is az elemzés része. Melyik a legjobb kamatozású állampapír most?
2024. 05. 30. 01:00
Megosztás:

Az új play-to-earn mém érme már 250.000 dollárt gyűjtött az előértékesítés során, vajon legyűri a Flokit?

A Doge mém érmék már egy ideje igazi nagykutyák a kripto világban, úgy, ahogy a play-to-earn (P2E = játssz, hogy keress) GameFi kriptovaluták is.
2024. 05. 30. 00:01
Megosztás:

Emelkednek az állampapír hosszú hozamok - mit jelent ez?

Azzal, hogy a Fed döntéshozók egyre inkább a kivárás mellett teszik le a voksukat, s több megerősítő adatra várnak az infláció csökkenését illetően, a kötvénybefektetőket is elbizonytalanították az elmúlt időszakban.
2024. 05. 29. 23:30
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél a Skandináv lottón!

A Szerencsejáték Zrt. honlapján olvasható tájékoztatás szerint a május 29-én megtartott 22. heti Skandináv lottó sorsoláson a következő számokat húzták ki:
2024. 05. 29. 23:00
Megosztás:

Online is kérhető igazolás az adóazonosító jelről

Május 9-től a NAV új digitális szolgáltatásaként elektronikusan is lekérhető az igazolás az adóazonosító jelről a NAV Ügyfélportálon (ÜPO) - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel.
2024. 05. 29. 22:30
Megosztás:

Világviszonylatban elmaradnak az EU beruházásai a mesterséges intelligencia terén

Az Európai Unió kihívásokkal néz szembe a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására irányuló beruházásokért folytatott globális versenyben, az uniós beruházások elmaradnak a világelsők mögött - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke szerdán.
2024. 05. 29. 22:00
Megosztás:

Jóvátételt kapnak az Eventim ügyfelei

Több mint 80 ezer fogyasztó kaphat kompenzációt az Eventim jegyértékesítő portáltól a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának eredményeképpen - közölte a versenyhatóság szerdán az MTI-vel.
2024. 05. 29. 21:30
Megosztás:

Segítséget kapnak az online pénzügyi csalások áldozatai

Bankszakmai ajánlást fogalmaztak meg az online pénzügyi csalások áldozataitól érkező bejelentések megfelelő fogadásának és kezelésének segítésére a Magyar Bankszövetség tagjai számára - jelentették be szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
2024. 05. 29. 21:00
Megosztás:

Ismét csúcsot döntött a Szerencsejáték Zrt. adózott eredménye

Ismét rekord évet zárt a Szerencsejáték Zrt.: a nemzeti lottótársaság 2023-ban 978 milliárd forint szerencsejáték-árbevételt és 39,6 milliárd forint adózott eredményt ért el; adók, járulékok, díjak és osztalék formájában mintegy 170 milliárd forint költségvetési befizetést teljesített, így az előző évhez képest 14,9 százalékkal nagyobb összeggel járult hozzá a közösségi kiadások finanszírozásához - közölte a vállalat az MTI-vel szerdán.
2024. 05. 29. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest, és a hét eleji kezdéshez képest is egy-másfél százalékos veszteségbe csúszott.
2024. 05. 29. 20:05
Megosztás:

Veszteséggel zártak az európai tőzsdék

Gyenge kezdés után nagy, egy-másfél százalékos veszteségbe csúsztak szerdán a főbb európai tőzsdeindexek.
2024. 05. 29. 19:30
Megosztás:

Eladói nyomás miatt a nap végére csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 61,35 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 68 485,50 ponton zárt szerdán.
2024. 05. 29. 19:00
Megosztás:

Közel húszezer hektár földrészletet kínál megvételre az állam

Újabb 10 hektárt meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz, az agrártárca az intézkedéssel a kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását támogatja - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán.
2024. 05. 29. 18:30
Megosztás:

Nagy összegű uniós támogatást kaptunk a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez

Varga Mihály pénzügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében jelentette be, hogy 184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez.
2024. 05. 29. 18:00
Megosztás:

A kgfb-díjak növekedésének konszolidációja várható

Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt, 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Kgfb-indexében.
2024. 05. 29. 17:30
Megosztás:

Csődeljárás indult egy romániai hajógyár ellen

Csődeljárás indult a Damen Shipyards Mangalia romániai hajógyár ellen - írta az economedia.ro.
2024. 05. 29. 17:00
Megosztás: