Nyugdíjasokat büntetnek 50 - 500 ezer forintra, ha nincsenek meg ezek a papírjaik
2024-től szélesebb körű dokumentum-megőrzés
A nyugdíjra való jogosultság és a nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától, valamint a nyugdíj alapját képező kereset, jövedelem nagyságától függ. Ezek az adatok a foglalkoztatás során keletkeznek.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) előírja, hogy a munkáltató köteles megőrizni minden olyan munkaügyi iratot, amely a biztosított vagy volt biztosított jogviszonyával, szolgálati idejével, illetve a nyugdíj megállapításához figyelembe veendő keresetével, jövedelmével kapcsolatos.
A törvény 99/A. §-ának 2024. január 1-jétől hatályos módosítása kiterjesztette a megőrzendő dokumentumok körét a foglalkoztatási igazolásokra is. Ez a kötelezettség minden 2024. december 31-ig keletkezett munkaügyi iratra, adatra és igazolásra vonatkozik.
A megőrzési határidő változatlan
A foglalkoztatónak ezeket az iratokat a biztosított vagy volt biztosított öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését követő öt évig kell megőriznie.
A Tny. 18. §-a értelmében a nyugdíjkorhatár az adott személy születési évéhez igazodik; az 1957-ben vagy később születetteknél ez a 65. életév betöltése.
Kötelező bejelentés a munkáltató megszűnésekor
Ha a foglalkoztató jogutód nélkül szűnik meg, köteles értesíteni a székhelye vagy telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet arról, hogy a megőrzendő munkaügyi iratok hol találhatók.
Bírság mulasztás esetén
A Tny. 91. §-a szerint, ha valaki nem, késedelmesen vagy nem a jogszabályban meghatározott módon teljesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé fennálló bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási vagy egyéb kötelezettségét, mulasztási bírságra számíthat.
A bírság mértékét az eset körülményeihez igazodva állapítják meg, figyelembe véve a Tny. által meghatározott összeghatárokat. A szankció megállapításánál értékelik a mulasztás súlyát, ismétlődését és a mulasztó magatartását.
A mulasztási bírság összege
A Tny. 91. §-a alapján a bírság 50.000 forinttól 500.000 forintig terjedhet, ismételt jogsértés esetén pedig elérheti az 1.000.000 forintot is. A bírságot az ügyben eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.
A bírság kiszabásáról szóló döntést az igazgatási szerv nem jegyzi be a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, mivel a szankció korábban elmulasztott kötelezettség miatt születik, így nem számít súlyosbító körülménynek a munkáltató alaptevékenysége során kiszabott szankcióknál.
