Nyugdíjba vonuláskor milyen iskolák számítanak be nyugdíj szolgálati időnek?

Azoknak a nappali tagozatos tanulmányoknak az időtartama, amelyeket felsőfokú oktatási intézményben 1998. január 1-je előtt kezdtek meg, a képesítés megszerzéséhez szükséges képzési időszak tekintetében tanulmányi időként nyugdíj szolgálati időként ismerhető el.

A tanulmányi időszakba beleszámít mind az alapképzés, mind a mesterképzés teljes időtartama.

Külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán végzett tanulmányok szintén szolgálati időnek minősülnek, amennyiben a megszerzett bizonyítványt vagy oklevelet Magyarországon hivatalosan elismerték. Külföldi résztanulmányok esetében pedig akkor számítható be az időszak szolgálati időként, ha azt a magyar felsőoktatási intézmény tanulmányi idejébe beszámították.

Amennyiben tehát a kérelmező a külföldi tanulmányait nem fejezte be, vagy azok nem kerültek beillesztésre hazai felsőoktatási tanulmányai közé, úgy ezek Magyarországon nem számíthatók be szolgálati időként.

A felsőfokú végzettséghez kapcsolódó magasabb szintű tudományos fokozat, például a PhD elérésére irányuló nappali tagozatos képzés ideje szintén szolgálati időként kerül elismerésre.

Szolgálati időnek számít továbbá az 1998. január 1-je előtt ösztöndíjas doktorjelölti vagy ösztöndíjas aspiránsi képzésben eltöltött idő is. Ebben az esetben az ösztöndíj a járulékfizetési kötelezettség alapját képezte, így nem az ösztöndíjas jogviszony, hanem a járulékfizetés alapján kerül elismerésre a tanulmányi idő szolgálati időként.

A szakmunkástanulói jogviszony az alábbi feltételek mellett minősül szolgálati időnek:

- 1995 március 31-ig függetlenül attól, hogy a tanuló kapott-e ösztöndíjat vagy szakmunkásbért,

- 1995 április 1. és 1995. december 31. között akkor, ha a tanuló ösztöndíjban vagy munkabérben (szakmunkásbérben) részesült,

- 1996 január 1. és 1997. december 31. között tanulószerződéssel, szakképző iskola tanulójaként eltöltött idő, ha iskolarendszerű szakképzés keretében zajlott a tanulás,

- 1998 január 1. és 2019. december 31. között pedig az a tanulószerződés alapján szakképző iskolában eltöltött idő, amelyre nyugdíjjárulékot is megfizettek.

- 2020 január 1-jétől a szakképzés rendszerében a tanulók és a képzőhelyek között munkaviszony létesül, így a tanulók biztosított munkavállalónak számítanak, és a munkaviszony időtartama szolgálati időként kerül elismerésre.

Szakiskolai tanulmányok ideje szintén beszámítható szolgálati időként, feltéve, hogy külön megállapodás alapján a biztosítási jogviszony a tanulóra kiterjedt. Például az egészségügyi szakiskolákban folytatott tanulmányok szolgálati időként ismerhetők el, ha azok legkésőbb 1975. március 1-jén megkezdődtek.

Szakközépiskolák esetében kizárólag a nyári szakmai gyakorlat ideje számítható szolgálati időnek, amennyiben a járulékfizetést hitelt érdemlően igazolták.

A kétéves rendőr szakközépiskolai képzés második évfolyama szintén szolgálati időnek minősül, mivel ekkor a hallgató próbaidős kinevezéssel hivatásos állományú jogviszonyba lép.

A szakképzési törvény hatálya alá tartozó tanuló jogviszonya – 1998. január 1. előtt – tanulószerződéssel, tanulókönyvvel vagy oklevéllel igazolható. Az 1998. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban pedig a nyugdíjjárulék levonását fizetési jegyzékkel vagy a gazdálkodó szervezet igazolásával kell igazolni. Ebben az esetben a tanulószerződésben rögzített díj képezte a nyugdíjjárulék alapját.