Olajkutak lesznek a Duna mellett?
2009. 06. 27. 17:19
Jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyeket sejt a szlovák környezetvédelmi tárca a Dunamenti-síkságon, ezért feltérképezi a területen található lelőhelyek mennyiségét és minőségét. A kutatásra a tárca 35 millió eurót fordít - számolt be a Bumm internetes portál az Új Szó lapértesülést kommentálva. (ProfitLine.hu)
A tárca által közzétett nyilatkozat szerint azért döntöttek a projekt mellett, mert a korszerű technológiák lehetőséget adnak arra, hogy környezetbarát módon térképezzék fel a Dunamenti-síkságot. A minisztérium tájékoztatása szerint már a korábbi felmérésekből is arra lehetett következtetni, hogy a területen több helyütt jelentős szénhidrogén-lelőhelyek lehetnek. Az augusztusban kezdődő vizsgálódás első fázisában felszíni kutatásokat végeznek, a próbafúrásokra a második fázisban kerülne sor. Miklós László, volt környezetvédelmi miniszter (MKP) szerint ez a projekt is bizonyítja, hogy a tárca néhány esetben feleslegesen költekezik. „Egész biztos, hogy én nem bólintottam volna rá erre a kutatásra. Bár a múltban voltak olyan felvetések, hogy a Dunamenti-síkságon lehetnek ilyen lelőhelyek, a projekt eredményessége túl kérdéses ahhoz, hogy ennyi pénzt fordítsanak rá“ - nyilatkozta. Hozzátette: ha el is végzik a próbafúrásokat, az biztosan nem érinti a Csallóköz rendkívül értékes édesvíztartalékait. Jana Kaplanová, a környezetvédelmi tárca szóvivője lapzártáig nem válaszolt a kérdésekre. Például arra, miért éppen a gazdasági válság és a fenyegető árvizek idején döntött a tárca ezekről a kiadásokról, s azt sem sikerült megtudni, miből fogja a minisztérium mindezt finanszírozni. Ha valóban találnának szénhidrogén-lelőhelyeket, akkor a minisztérium elképzelése szerint legkésőbb 2013-ban végeznék el az első fúrást, aminek köszönhetően megkezdődhetne a kőolaj vagy földgáz kitermelés a Dunamenti-síkságon. Így az sem kizárt, hogy 4 éven belül üzembe helyezhetik az első olajkutat például Párkány vagy Komárom mellett. Egyébként nem ez az első eset, hogy szénhidrogén lelőhelyek felkutatását emlegetik Szlovákiában. Idén, április elsején napvilágra kerültek olyan hírek, melyek szerint Erdőháton (Záhorie) jelentősebb kőolajlelőhelyekre bukkantak. A gazdasági tárca még aznap cáfolta ezeket az értesüléseket, mondván: „nézzék meg a naptárban, milyen nap van ma, és azután gondolják meg, mennyire kell komolyan venni ezt a felvetést“. A környezetvédelmi tárca nyilvánosságra hozott közleménye szerint viszont most már nem áprilisi tréfáról van szó, a kutatás két hónapon belül elkezdődhet.
A tárca által közzétett nyilatkozat szerint azért döntöttek a projekt mellett, mert a korszerű technológiák lehetőséget adnak arra, hogy környezetbarát módon térképezzék fel a Dunamenti-síkságot. A minisztérium tájékoztatása szerint már a korábbi felmérésekből is arra lehetett következtetni, hogy a területen több helyütt jelentős szénhidrogén-lelőhelyek lehetnek. Az augusztusban kezdődő vizsgálódás első fázisában felszíni kutatásokat végeznek, a próbafúrásokra a második fázisban kerülne sor. Miklós László, volt környezetvédelmi miniszter (MKP) szerint ez a projekt is bizonyítja, hogy a tárca néhány esetben feleslegesen költekezik. „Egész biztos, hogy én nem bólintottam volna rá erre a kutatásra. Bár a múltban voltak olyan felvetések, hogy a Dunamenti-síkságon lehetnek ilyen lelőhelyek, a projekt eredményessége túl kérdéses ahhoz, hogy ennyi pénzt fordítsanak rá“ - nyilatkozta. Hozzátette: ha el is végzik a próbafúrásokat, az biztosan nem érinti a Csallóköz rendkívül értékes édesvíztartalékait. Jana Kaplanová, a környezetvédelmi tárca szóvivője lapzártáig nem válaszolt a kérdésekre. Például arra, miért éppen a gazdasági válság és a fenyegető árvizek idején döntött a tárca ezekről a kiadásokról, s azt sem sikerült megtudni, miből fogja a minisztérium mindezt finanszírozni. Ha valóban találnának szénhidrogén-lelőhelyeket, akkor a minisztérium elképzelése szerint legkésőbb 2013-ban végeznék el az első fúrást, aminek köszönhetően megkezdődhetne a kőolaj vagy földgáz kitermelés a Dunamenti-síkságon. Így az sem kizárt, hogy 4 éven belül üzembe helyezhetik az első olajkutat például Párkány vagy Komárom mellett. Egyébként nem ez az első eset, hogy szénhidrogén lelőhelyek felkutatását emlegetik Szlovákiában. Idén, április elsején napvilágra kerültek olyan hírek, melyek szerint Erdőháton (Záhorie) jelentősebb kőolajlelőhelyekre bukkantak. A gazdasági tárca még aznap cáfolta ezeket az értesüléseket, mondván: „nézzék meg a naptárban, milyen nap van ma, és azután gondolják meg, mennyire kell komolyan venni ezt a felvetést“. A környezetvédelmi tárca nyilvánosságra hozott közleménye szerint viszont most már nem áprilisi tréfáról van szó, a kutatás két hónapon belül elkezdődhet.
Már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat délutáni adatai szerint már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok az április 12-i parlamenti választásra. 2022-ben az országgyűlési választás előtt egy héttel közel 65 ezer levélszavazatot adtak le a választópolgárok.
Olcsó benzin, dráguló jövő: az árstop visszafogja a klímacélokat
Miközben Magyarország közlekedési szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, a kormány által bevezetett és jelenleg is érvényben lévő üzemanyagárstop épp az ellenkező irányba hat. Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint az árak mesterséges lenyomása rövid távon enyhíti a terheket, de közben növeli a fogyasztást, erősíti a fosszilis függőséget, és hátráltatja a fenntartható közlekedési módokra való átállást. A tapasztalatok azt mutatják: amikor az üzemanyag olcsóbbá válik, a kibocsátás nő, a csökkenés pedig inkább kényszerű takarékosságból fakad, nem tudatos zöld fordulatból.
Mi történik, ha több száz kutató ugyanazt az adatot elemzi?
Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott. A tanulmány szerint az eredményeket jelentősen befolyásolják az elemzés során hozott módszertani döntések.
Folytatódott a forgalom erősödése a magyarországi szállodákban
A magyarországi szállodákban folytatódott a forgalom erősödése februárban: a belföldi és külföldi vendégek 1,55 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai szállodákban, ami 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) honlapján közzétett februári Trendriportból.
Évi 7 millió forinttal is többet kereshetnek a diplomások az érettségizettek átlagkeresetéhez képest
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon, Magyarországon az érettségizettek átlagkeresetéhez képest havi szinten egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan 200 000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) 450 000 forintos (mintegy 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet.
Heti három közvetlen légi járatot indít az Asiana Airlines Budapest és Szöul között
A Korean Air után a Dél-Koreai Köztársaság második legjelentősebb légitársasága, az Asiana Airlines is közvetlen járatokat indít Budapest és Szöul között. Az új járatokkal a nyári időszakban már heti hét "közvetlen összeköttetés" áll majd az utasok rendelkezésére a két főváros között - közölte az MTI-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton.
Újra fellángolt az XRP-vita: David Schwartz tisztázta, mit jelent valójában, hogy az XRP „nem lehet olcsó”
Új lendületet kapott az XRP körüli egyik legrégebbi vita, miután David Schwartz, a Ripple technológiai igazgatója pontosította egy sokat idézett kijelentésének értelmét. A szakember szerint az a megállapítás, hogy az XRP „nem lehet olcsó”, nem a token birtokosainak ígért árfolyam-emelkedésről szólt, hanem kizárólag a fizetési és elszámolási felhasználás logikájáról. A pontosítás ismét reflektorfénybe helyezte az XRP és a stablecoinok közötti versenyt, különösen az intézményi fizetési infrastruktúrák szempontjából.
Bitcoin Fear & Greed Index: mit üzen valójában a 11 pontos extrém félelem?
A Bitcoinhoz kapcsolódó piaci hangulat ismét a mélybe zuhant: a Fear & Greed Index mindössze 11 ponton áll a 100-ból, ami egyértelműen az extrém félelem zónáját jelzi. Első ránézésre ez pánikhangulatot sugallhat, a valóság azonban ennél összetettebb. A mutató fontos kapaszkodó lehet a kereskedők és befektetők számára, de csak akkor, ha helyesen értelmezik – és nem keverik össze egy konkrét vételi vagy eladási jelzéssel.
Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást
Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak. A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.
Saylor kontra BlackRock: Tényleg 7-szer több Bitcoint vásárolt a Strategy?
Egy gyorsan terjedő piaci állítás szerint Michael Saylor cége 2025-ben hétszer több Bitcoint vásárolt, mint a BlackRock spot ETF-je. A hivatalos adatok alapján azonban ez a kép messze nem ennyire egyértelmű. A történet jól mutatja, hogyan válhat egy erős narratíva pillanatok alatt piaci beszédtémává, még akkor is, ha a tényleges számok ennél jóval kiegyensúlyozottabb képet festenek.
Iráni konfliktus - Tűzszünetet sürgetett az orosz és a török elnök
Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.
Szerb elnök: Komoly döntésekre van szükség
Az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség - ezzel indokolta pénteken Aleksandar Vucic szerb elnök azt, hogy egyenkénti egyeztetésre hívta a politikai pártokat. Ez az egyeztetés három párt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) esetében már megtörtént.