Összeomló kiskereskedelmi forgalom mellett pozitív jelek a külkereskedelemben
A háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből továbbra is markáns szeletet harap ki az Európa-bajnok infláció. Az extrém magas élelmiszerdrágulás bár már elkezdett lassulni, egyértelműen látszik ezen termékek eladásainak 8,6 százalékos éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma okozta a negatív meglepetést februárban: közel kétszámjegyű visszaesést produkálva. Az üzemanyagforgalom megközelítőleg a várakozásunknak megfelelően 10 százalékot meghaladó mértékben mérséklődött februárban.
A tavalyi év első felében árstopokkal és jelentős fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisát – főként márciusban és áprilisban – nehéz lesz jelen körülmények között megközelíteni, így az elkövetkezendő hónapokban is vélhetően a mostanit meghaladó negatív számokkal szembesülhetünk a kiskereskedelemben. A továbbra is kétszámjegyű bérkiáramlás, a jelenleg mérsékelt energiaárak és a fokozatosan mérséklődő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre tehető felívelésnek. Bizonyossá vált, hogy a technikai recesszió érdemben mélyült az idei első negyedévben.
Némi örömöt hozott az ürömben a szintén ma közzétett külkereskedelmi adatsor. Februárban termék-külkereskedelmi egyenleg 749 millió euróval javult éves alapon és így 513 millió eurós többletet mutatott a második hónapban. A relatíve gyenge ipari termelési adat mellett a belső kereslet még nagyobb mértékben esett vissza és ennek eredményeként 2021 júniusa után először láthattunk többletet az árukülkereskedelemben. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent energiaárak is oroszlánrészt vállalnak a több hónapja tartó pozitív fordulatban. Az elkövetkezendő hónapokban a kiépülő exportkapacitások mérsékelt hazai fogyasztással párosulhatnak, ami külső egyensúly további javulását hozhatja, fontos támaszt adva ezzel rövidtávon a magyar devizának. (forrás: Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)
