Román államfő: a négypárti kormánykoalíció jelenlegi összetételében folytatja a munkát

A közlemény szerint a konzultációra az ország politikai és gazdasági stabilitásának biztosítása érdekében volt szükség. Az elnök a koalíció egységének, a megígért reformok folytatásának fontosságát hangsúlyozta, a koalíciós pártok pedig vállalták, hogy nézeteltéréseiket felelősségteljesen, a közérdeket szem előtt tartva, párbeszéddel rendezik.

"A románok áldozatokat hoztak az utóbbi években, olyan válságokon mentek keresztül, amelyeket nem ők okoztak. Megértem azok jogos felháborodását, akik újabb áldozatvállasára kényszerültek, de ma már a költségvetési helyzet javulását jelzik az adatok, a helyzetünk egyértelműen stabilizálódik" - idézték a közleményben az államfő értékelését.

Nicusor Dan ezt a derűlátó következtetést annak a tájékoztatásnak az alapján vonta le, amelyet a küszöbönálló költségvetés-kiigazításról mutatott be a pénzügyminiszter a koalíciós pártok vezetőivel folytatott tanácskozáson.

Románia elnöke támogatja a társadalom által elvárt és a parlamenti többség által vállalt, életbevágó reformok megvalósítását a társadalmi élet valamennyi területén - mutatott rá a hivatal.

Romániában azt követően ingott meg a négypárti kormánykoalíció egysége, hogy a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) nyilvánosan bírált több olyan takarékossági, deficitcsökkentő intézkedést, amelyet Ilie Bolojan liberális miniszterelnök - kormánya nevében - kilátásba helyezett. A legtöbb vita a közigazgatás karcsúsítását célzó terv körül alakult ki: a legtöbb polgármestert delegáló PSD elfogadhatatlannak tartja Bolojan azon kezdeményezését, hogy az önkormányzatoktól bocsássanak el 13 ezer embert.

A miniszterelnök több ízben is utalt arra, hogy kész megválni tisztségétől, ha nem kap támogatást koalíciós partnereitől azon reformintézkedései megvalósításához, amelyekkel a célja a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány lefaragása.

Bolojan egy már elfogadott intézkedés esetleges megtorpedózása kapcsán is kilátásba helyezte lemondását: úgy vélekedett, ha a bírák és az ügyészek nyugdíjkorkedvezményét fokozatosan megszüntető és a különnyugdíjak összegét csökkentő törvénytervezet megbukik az alkotmányossági kontrollon, akkor kormányának legitimitása is megkérdőjeleződik ezáltal.

A nyugdíjreform által érzékenyen érintett alkotmánybíróság várhatóan a szerdai ülésén dönt arról, hogy megfelel-e az alkotmány előírásainak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény.