Románia 60 százalékos extraprofitadót vetett ki a fosszilis tüzelőanyag-ágazatra
2022. 12. 29. 00:05
Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.
Mihai Diaconu, a pénzügyminisztérium államtitkára a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: Bukarest az emelkedő energiaárak által súlyosan érintett háztartások védelméhez rendel többletforrásokat amikor az EU tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendeletét alkalmazza. Az államtitkár szerint más uniós tagállamok is hasonlóan jártak el, például Hollandia, Franciaország és Németország 33, Írország 75, Olaszország 50, Csehország 60, Görögország pedig 90 százalékos szolidaritási hozzáárulásra kötelezte azokat a cégeket, amelyeket a háborús helyzet miatt kialakult válság kiugróan magas, előre nem látható többletnyereséghez juttatott.
Romániában a 60 százalékos extraprofitadót az éves nyereség azon részére kell kifizetniük a fosszilis tüzelőanyag-szektorban tevékenykedő vállalatoknak, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét.
Az ebből származó költségvetési többletforrások legalább 70 százalékát stratégiai beruházásokra, az energetikai hatékonyság növelésére és megújuló energiatermelésre fordítják. A 2022-es többletnyereségnek megfelelő szolidaritási hozzájárulás 2023. június 25-ig, a 2023-as extraprofit után járó adót pedig 2024. június 25-ig kell befizetniük az érintett energiavállalatoknak - magyarázta az államtitkár.
Diaconu szerint az extraprofitadóból "pesszimista becsléssel" is mintegy 3,9 milliárd lejnyi (318 milliárd forint) többletbevétele származhat jövőre a román költségvetésnek.
Iránytű Intézet kutatás: új ipari beruházást várnak a dunaújvárosiak
Dunaújváros iparváros, és az is szeretne maradni – ez derül ki a helyi lakosság körében végzett reprezentatív kutatásból*. A dunaújvárosiak döntő többsége úgy látja: új ipari beruházás segítene a helyi kohászat összeomlása nyomán nehéz helyzetbe került településen; ez szerintük kormányzati vagy nagyvállalati feladat lenne.
Negyedéves alapon stagnált a GDP a harmadik negyedévben
A KSH ma reggel tette közzé a harmadik negyedéves GDP-re vonatkozó első gyorsbecslését. A tényadat negyedéves összehasonlításban megfelelt az általunk várt stagnálásnak. Éves összehasonlításban a nyers adatok szerint 0,6 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az adatrevízió után.
Beigazolódtak a várakozások: már Budapesten is korlátozzák a beköltözéseket
Beigazolódtak az ingatlan.com áprilisban és májusban megfogalmazott várakozásai az önazonossági törvény kapcsán: a budapesti kerületeket is elérte szabályozási hullám, mivel 2026 januárjától XVI. kerület is feltételekhez köti a beköltözéseket. Az új szabályozás szerint a XVI. kerületben januártól elővásárlási jogot vezet be a résztulajdonok átruházása esetén az önkormányzat javára. Két ingatlantípus esetében pedig korlátozzák a beköltözést is: a nem lakás célú ingatlanban tilos lesz lakcímet létesíteni, a helyi előírásoknak megfelelő osztatlan közös tulajdonú kertvárosi ingatlanokba pedig legfeljebb hét személy költözhet be – plusz azok, akik a törvény által mentességet élveznek a korlátozás alól. A rendeletből az olvasható ki, hogy az önkormányzat véget szeretne vetni a nagyobb ingatlanok feldarabolásával létrehozott, de a helyi szabályoknak nem megfelelő lakrészek adásvételének. Azt is meggátolnák, hogy a melléképületekből, garázsokból, tárolókból lakásokat alakítsanak ki. Az ingatlan.com adatai szerint a kerületben az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 999 ezer forint, ami 28 százalékkal alacsonyabb a fővárosi átlagnál. Az osztatlan közös tulajdonú házrészeké 880 ezer forint körül alakul, ami a kerületi átlagnál is 12 százalékkal kevesebb.
Ősszel is magas fordulatszámon teljesít a turizmus – szeptemberben 8%-kal pihentek többen
Magyarország a hazai és a nemzetközi utazók számára is egyre vonzóbb turisztikai desztinációvá válik. 2025 szeptemberében több mint 1,6 millió vendég érkezett a hazai szálláshelykere, ami 8,3%-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A szálláshelyek 3,8 millió vendégéjszakát regisztráltak, 5,6%-kal többet, mint tavaly szeptemberben.
Növekszik a gyertyák exportja Magyarországról 2020 és 2024 között. A fő célpiacok: Németország, Dánia és Csehország
November 1-jén, mindenszentek napján Magyarországon is milliók gyújtanak gyertyát a temetőkben, hogy megemlékezzenek elhunyt szeretteikről. Bár az ünnep elsősorban lelki jelentőséggel bír, a külkereskedelmi adatok azt mutatják, hogy a gyertyaipar gazdasági szempontból is fontos szerepet tölt be. Az Akcenta, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) adatai alapján készült elemzése szerint Magyarország gyertyaexportja 2020 és 2024 között 34,8 millió euróról 54,2 millió euróra nőtt. Bár 2023-hoz képest 9,3%-os visszaesés figyelhető meg, az ágazat továbbra is pozitív külkereskedelmi egyenleget mutat – 2024-ben ez 4,06 millió eurót tett ki.
A magyar közbeszerzési rendszer még Brüsszel szerint is a harmadik legjobb Európában
„A GVH erős támasz a közbeszerzési kartellek feltárásában” – hívta fel a figyelmet Rigó Csaba Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) „Tízéves a közbeszerzési törvény” című konferenciáján, Budapesten. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke aláhúzta: a nemzeti versenyhatóság figyel és határozottan fellép a kartell megállapodásokkal szemben. A GVH évente több mint 1500 tendert vizsgál, amely nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó.
Gyengült csütörtök reggelre a forint
Gyengült a forint árfolyama csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Megállt a külpiaci növekedés – trend vagy átmenet?
Megtorpant a külpiaci nyitás a hazai nagyvállalatok körében: az exportkilátások látványosan romlottak, a korábbi növekedési várakozásokat csökkenő tendencia váltja. A vállalatvezetők óvatosabbá váltak, a külpiacokra lépést egyre kevesebben tervezik, miközben az exportból származó árbevétel csökkenésére számítók aránya folyamatosan nő. A bizonytalan nemzetközi hangulat és az aktuális gazdaságpolitikai kérdőjelek tovább erősítik a kivárást.
Ez a két tulajdonság ma többet érhet a diplománál a munkaerőpiacon
A WHC és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös kutatása szerint a vállalatok ma már nem csupán szakmai tudást, hanem egyre inkább speciális személyes készségeket és kompetenciákat keresnek a munkavállalókban. A tanulmány rávilágít, hogy a digitalizáció és a zöld átállás korában a tehetség fogalma átértékelődött: a kimagasló intellektuális képességek mellett a kreativitás, a komplex problémamegoldás és az erős motiváltság váltak a legfontosabb elvárásokká.
Átadták Horvátország egyik legjelentősebb infrastrukturális beruházását, a Rijeka Gateway konténerterminált
Hivatalosan is átadták szerdán a fiumei Rijeka Gateway konténerterminált. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök az ünnepélyes megnyitón Horvátország egyik legjelentősebb logisztikai és infrastrukturális beruházásának nevezte a projektet, és hangsúlyozta, hogy az mintaszerű példája az állam és a magánszféra együttműködésének a kritikus infrastruktúrák fejlesztésében.
Élő osztós játékok online: Valódi élmények otthonról
Az online kaszinók az elmúlt években világszerte egyre népszerűbbé váltak, hiszen lehetővé teszik, hogy a játékosok kényelmesen, otthonról élvezhessék a kaszinó izgalmát. Mint az online szerencsejátékok szakértője, én, István Hefler, gyakran figyelem, hogyan váltak az élő osztós játékok a legkedveltebb részévé az online kaszinóknak.
