Romániában a lakások alig egy ötödére kötöttek kötelező biztosítást
2023. 02. 08. 02:00
Romániában 1,85 millió lakásra, vagyis a lakások alig húsz százalékára kötötték meg a tulajdonosok a törvény által előírt kötelező biztosítást, ennek ellenére senkit sem bírságoltak meg a mulasztásért, mert a polgármesterek nem akarják magukra haragítani a szavazókat - írta kedden a Hotnews.ro hírportál.
Romániában 2010-ben vezették be a kötelező lakásbiztosítás (PAD) rendszerét. A 12 biztosítótársaság által létrehozott Országos Katasztrófavédelmi Alaphoz (PAID) befizetendő, szilárd építőanyagú lakásért évi 20 eurós, vályogházakért évi 10 eurós biztosítást három természeti csapás - árvíz, földcsuszamlás és földrengés - által okozott károk megtérítésére lehet felhasználni, de a kártérítés összege nem haladja meg a 20 ezer (vályogházak esetében 10 ezer) eurót.
Ahhoz, hogy egy 100 ezer eurós nagyságrendű nagyvárosi lakásért és a benne lévő javakért valós értékű kártérítést kapjon a tulajdonos, fakultatív lakásbiztosítást is kell kötnie, amelyért a portál szerint évi 100-150 eurót kérnek a biztosítók.
A PAID adatai szerint a romániai kötelező lakásbiztosítások 75 százalékát városi lakásokra kötötték meg, csaknem kétharmaduk pedig Erdélyből, Bukarestből és Munténiából származik, míg a moldvai országrész a PAD-biztosítások alig 11 százalékát, Olténia pedig alig 5,8 százalékát mondhatja magáénak.
A témával szintén foglalkozó StudiiFinanciare.ro gazdasági portál szerint az európai földrészen csak Törökországban és - a földrengések által ugyancsak veszélyeztetett - Romániában tették kötelezővé a természeti csapások elleni lakásbiztosítást, Törökország azonban pénzügyi szempontól "védettebb", hiszen ott a lakások legalább felét bebiztosították, a romániai 20 százalékhoz képest.
A lap egy friss közvélemény-kutatás adatait ismertetve hozzáteszi: Romániában a lakosság 28 százaléka készített elő magának földrengés esetére "túlélő-csomagot", annak ellenére, hogy a lakását fenyegető veszélyforrások között a megkérdezettek 50 százaléka második helyen jelölte meg a földrengést, míg 55 százalékuk tűzvésztől, 35 százalékuk pusztító vihartól, 27 százalékuk robbanástól, 24 százalékuk árvíztől, 20 százalékuk betöréstől és 14 százalékuk földcsuszamlástól félti lakását.
Estek a tengerentúli részvények a háború negyedik napján
Kedden volt az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborújának negyedik napja, mely során Izrael csapatokat küldött Libanonba, hogy felvegye a harcot a Hezbollah nevű, Iránhoz köthető terrorszervezettel, illetve Teheránt és Bejrútot bombázta, míg Irán több szomszédos országát légicsapással sújtotta (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Katar), illetve bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását, jelentősen növelve a geopolitikai bizonytalanságot.
Széles körben zuhantak az európai piacok
Az európai részvények kedden egyhavi mélypontra zuhantak, mivel a globális részvénypiaci eladási hullám tovább gyorsult, és a befektetők egy elhúzódó közel-keleti háború, valamint az olajárak újabb megugrásának inflációs hatásai miatt aggódtak. A páneurópai STOXX 600 3,0%-ot esett, a DAX 3,4%-ot, a CAC 40 3,5%-ot, míg a londoni FTSE100 2,7%-kal mérséklődött. A STOXX 600 minden ágazata esett, élén a pénzügyi szektorral, amely 4,2%-ot zuhant. Különösen a brit hitelezők estek, mivel ők rendelkeztek a legnagyobb közel-keleti kitettséggel. A brit piacon a legnagyobb volumen mellett kereskedett Barclays 3,4%-kal, a HSBC pedig 5,2%-kal csúszott lejjebb. Az emelkedő olajárak az energiavállalatoknak sem nyújtottak menedéket, amelyek 1,6%-ot veszítettek értékükből – mutatva, hogy a magasabb olajár ilyenkor keresleti sokkot is jelent, nemcsak profitnövelő tényezőt, amennyiben a piac kifejezetten kockázatkerülő üzemmódban működik. Az utazási szektor is különösen nagy nyomás alatt maradt: a Lufthansa 4,1%-ot esett, a British Airways tulajdonosa, az IAG 5,4%-kal gyengült, a WizzAir 6,5%-ot, míg az Air France–KLM papírjai 7,9%-ot veszítettek értékükből.
Jelentős természetvédelmi fejlesztés indul az Aggteleki Nemzeti Parkban
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hat kiemelt projektet valósít meg 3,3 milliárd forint értékben a jelenlegi uniós ciklusban. A beruházások mintegy 77 százaléka közvetlenül javítja a nemzeti park területének természeti állapotát. E körbe tartozik a gyepek rehabilitációja is, amelyre 290 milliót fordítanak - hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára kedden, a Háromhután tartott projektnyitó rendezvényen a tárca MTI-nek küldött közleménye szerint.
Kijev elutasította a Barátság-kőolajvezeték uniós ellenőrzését
Kijev elutasította a Barátság-kőolajvezeték uniós ellenőrzését, pedig közelmúltbeli kijevi látogatásán Ursula von der Leyen és António Costa, az Európai Tanács elnöke is kérte az ukrán vezetést, hogy tegye lehetővé a vezetéket ért károk független felmérését - írta kedd este a Financial Times című brit lap.
Így alakult a forint árfolyama reggelre
Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel a főbb devizákkal szemben a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Több mint 10 millió eurós bírságot kapott egy orosz árnyékflottás hajó Belgiumban
Több mint 10 millió eurós bírságot szabtak ki egy, az úgynevezett orosz árnyékflottához köthető tartályhajóra, miután a belga hadsereg a hétvégén fedélzetére lépett - jelentette be kedden Annelies Verlinden igazságügyért és Jean-Luc Crucke közlekedésért felelős miniszter.
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt
A mesterséges intelligencia új szintre lépett: 2026-ban az agentic AI modellek váltják fel a hagyományos, statikus „kérdezz–felelek” alapú chatbotokat. A technológia nemcsak a marketinget és az ügyfélszolgálatot formálja át, hanem az online vásárlás, a keresés, a szolgáltatásfoglalás és az üzleti adatkezelés teljes ökoszisztémáját is – derül ki a JabJab digitális marketing ügynökség legfrissebb AI Traffic Index elemzéséből.
CATL Debrecen: nem volt mérgezés az akkumulátorgyárban
Nem történt mérgezés a CATL debreceni akkumulátorgyárában - tájékoztatta a cég kedden az MTI-t a belső vizsgálat eredményéről.
Nem szellőznek maguktól az energiahatékony ablakok
A modern, háromrétegű üvegezéssel és tömítéssel ellátott nyílászárók jelentősen csökkenthetik az energiafelhasználást, ugyanakkor a fokozott légzárás miatt nem biztosítanak automatikus légcserét. Szakértők szerint a nyílászárócsere után kiemelt figyelmet kell fordítani a rendszeres, rövid ideig tartó, intenzív szellőztetésre, ellenkező esetben megnőhet a beltéri páratartalom és a penészesedés kockázata. A jól szigetelő műanyag, fa és alumínium ablakok egyaránt csak tudatos használat mellett biztosítanak egészséges beltéri levegőt.
Olaj, tech és légiközlekedés: nyertesek és vesztesek a tőzsdén a közel-keleti válság árnyékában
A hétvégén eszkalálódott közel-keleti konfliktus válságüzemmódba taszította a globális piacokat. Súlyos geopolitikai válságról van szó; a támadások célpontjai között számos fontos és kritikus infrastruktúra is szerepel (pl. olajszállító tartályhajók, repülőterek stb.). Rövid távon hatalmas a bizonytalanság a piacokon és a világban. Az Egyesült Arab Emírségek (Dubai és Abu-Dhabi) tőzsdéi ma és holnap zárva tartanak a teljes összeomlás elkerülése érdekében.
Egymilliárd forintot spóroltak a kkv-k az auditfelkészítéssel
A hazai vállalkozások felkészülését segítő "Kiberbiztonsági védőháló a kkv-szektor számára" program eseményein összesen 310 hazai vállalkozás vett részt az elmúlt hónapokban, ezzel a cégek a számítások szerint több mint 1 milliárd forint kiadást takarítottak meg – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kedden az MTI-vel.
Jelentős módosítás előtt az állami támogatások uniós szabályozása
Az Európai Bizottság az állami támogatási szabályok átfogó reformjára készül: az ún. csoportmentességi rendelet tervezett módosítása egyszerűbb hozzáférést, nagyobb rugalmasságot és kevesebb adminisztrációt ígér a vállalatok számára, az ösztönzők pedig erősebb hatást érhetnek el. Az új keretrendszer 2027-től léphet hatályba, és jelentősen befolyásolhatja a pénzbeli támogatások és adókedvezmények alkalmazását az Európai Unióban – hívja fel rá a figyelmet az EY.
Egyéni vállalkozók figyelmébe! Negyedévesre vált a tb- és szochóbevallás
Az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell bevallani a tb-járulékot és a szochot; januártól egyszerűsödtek az egyéni vállalkozók bevallási szabályai: függetlenül attól, hogy valaki a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint vagy átalányadózóként folytatja tevékenységét, a tb-járulékot és szochot tartalmazó, úgynevezett 58-as bevallást már csak negyedévente kell benyújtania - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.
Magyar siker a Financial Times TOP 1000-es listáján: Európa leggyorsabban növekvő HR cége lett a Quantum Digitális Diákszövetkezet
Március 3-án kihirdette a Financial Times a 2026-os „FT 1000 - Europe’s Fastest-Growing Companies” rangsort, amely az európai üzleti élet legdinamikusabb szereplőit vonultatja fel. Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország adja a rangsorban szereplő vállalatok 75 százalékát, ugyanakkor a lista élmezőnyében idén egy magyar szereplő is áttörést ért el: a Quantum Digitális Diákszövetkezet a 15. helyen végzett. A 2021 és 2024 közötti időszakban a cég bevételei több mint negyvenszeresére nőttek, miközben a növekedés motorja tisztán az organikus fejlődés és a HR-folyamatok automatizálása volt.
Hogyan befolyásolják a trendek a lakberendezési árakat?
A lakberendezés világában a trendek gyorsabban váltják egymást, mint valaha. Ami néhány éve még modernnek számított, ma már könnyen elavult hatást kelthet. De vajon mennyire érdemes követni az aktuális irányzatokat? És ami talán még fontosabb: mennyivel drágább egy divatos megoldás? A trendek nemcsak esztétikai kérdésként jelennek meg a lakberendezésben, de komoly árbefolyásoló tényezők is lehetnek.
