Rusvai: a minőségi antigén tesztek nagy része eredményesen kimutatja az omikront!

2022 legelején minden eddigi mutánsnál gyorsabban terjed a SARS-CoV-2, azaz a koronavírus egyik variánsa, a B.1.1.529, amelyet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO 2021. november 26-án omikronnak nevezett el, a görög ábécé tizenötödik betűjéről. A vírus a tüskefehérje segítségével kapcsolódik az ACE2 receptorhoz, vagyis így lép be a sejtbe.

Miért és miképp fertőzőbb az omikron?

Az omikron tüskefehérjéje az eredeti vuhani vírushoz képest legalább 50 aminosavmutációt és nagyjából tíz, nem aminosavakat módosító mutációt tartalmaz, amelyek közül néhány a szabályozó szekvenciákban lehet. Csak a tüskefehérjében legalább 36 aminosavváltozást találtak a kutatók. Ezek a változások felelősek a megnövekedett fertőzőképességért, mivel növelik a tüskefehérje affinitását az ACE2 receptorhoz, valamint a vírus bejutásának hatékonyságát, membránfúzió formájában. Az omikron a korábbi variánsokhoz képest drámaian bővülő replikációs tulajdonságokkal rendelkezik, ami valószínűleg az úgynevezett episztatikus mutációk kombinációjának köszönhető. Ezek teszik lehetővé, hogy a variáns kikerülje az adaptív immunválaszt, elnyomja a veleszületett immunválaszt, és álcázza magát, miközben a kettős membránvázban replikálódik.
Megbízható maradtak-e az antigén és PCR-tesztek?

Folyamatosan zajlanak a nagyvilágban a vizsgálatok arról, mennyire lehetnek hatásosak a meglévő tesztek a legújabb variáns kimutatásában.

A PCR-tesztek, valamint a minőségi antigéntesztek nagy többsége is teljesen megbízható, felismerik az omikron-mutációt is – hangsúlyozza Rusvai Miklós virológus a B&L Online Cikk- és Hírügynökségnek. Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) 2021. december 28-i bejegyzése szerint megkülönböztetett figyelemmel kíséri, és értékeli a genetikai variánsoknak az antigéntesztekre gyakorolt lehetséges hatását. A kutatások első eredményei alapján bebizonyosodott, hogy az antigéntesztek kimutatják az omikron-variánst, igaz, tesztenként függ annak a mértéke, hogy esetleg mérsékeltebb érzékenységgel. Az antigéntesztek teljesítményének értékelése folyik élő vírusos betegminták felhasználásával. Az FDA 2021. december elején még azt jelentette, hogy az amerikai Applied DNA Sciences, a Meridian Bioscience és a Tide Laboratories molekuláris (nem antigén) tesztjei hamis negatív eredményeket adtak, s nem javasolta ezek használatát a klinikai laboratóriumi személyzetnek és az egészségügyi szolgáltatóknak. Későbbi, frissített közleményében azt írta, hogy a Tide tesztjét módosították, és az már kimutatja az omikront. A gyors antigénteszteket gyártó nagy cégek, köztük az Abbott, a BD, a Quidel és a Siemens Healthineers is azt állították tájékoztatójukban, hogy diagnosztikájuk képes kimutatni az omikront. A Magyarországon patikákban is elérhető keresett tesztek, az e.Diagnosis orrüregteszt és az AmonMed nyálteszt gyártói ma szintén hivatalos nyilatkozatot adtak ki, amelyek szerint ezek a tesztek biztonságosan kimutatják az omikron-variánst.

A nem tüskefehérjére irányuló, minőségi tesztek eredményesek

Ezzel összefüggésben Rusvai Miklós megjegyzi: az antigéntesztek egy része alapból érzékenyebb, egy részük nem, és működési mechanizmusukban is lehet eltérés. Az antigéntesztek kisebb százalékban a tüskefehérje olyan részei ellen irányulnak, amelyek az omikronban megváltoztak a korábbi variánsokhoz képest. Ezek a diagnosztikai eszközök tehát nem működnek jól. A jobb minőségű tesztek azonban eredményesek az omikron-változat kimutatásában, így a Magyarországon forgalomban lévők is, mivel nem vagy nem kizárólag a tüskefehérjére irányulnak, hanem a vírus egyéb komponensével is reagálnak.

Mivel az antigéntesztek többnyire az úgynevezett N-proteint, vagyis a nukleokapszid-fehérjét mutatják ki, felmerülhet a kérdés, hogy ha abban is van négy mutáció, azok nem befolyásolják-e kedvezőtlenül az antigéntesztek eredményét. A virológus határozott nemmel válaszol: e magfehérje a vírus belső fehérjéje, és ez sokkal konzerváltabb, jóval kisebb mértékben változik. A négy mutáció elenyészőnek számít, így ilyen kis változás nem befolyásolja a teszt érzékenységét, nem okoz gondot, hogy a tesztrendszer felismerje az antigént. Az N-protein kimutatására szakosodott gyorstesztek nagyon megbízhatóak – fogalmaz a virológus.

A fentiek miatt is az FDA változatlanul támogatja az antigéntesztek használatát, a tesztekhez mellékelt utasítások betartásával. Tudni kell ugyanakkor, hogy ezek nagyon korai stádiumban a molekuláris tesztekhez képest kisebb valószínűséggel fedezik fel a fertőzéseket. Főleg úgy, hogy az omikron lappangási ideje mindössze 3 nap a delta 4,3 napjához képest – írja Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő közelmúltbeli Facebook-bejegyzésében.

Ismételt tesztelés javasolt

Ezért is javasolja Karvalics Attila, a lakossági és intézményi magán forgalmazású (állami megrendelések nélkül számított) tesztpiac egyik vezető szereplője, az A-Lab Pharma ügyvezetője, hogy tünetek nélkül is lehetőleg az ötödik hullám során, várhatóan február közepéig legalább hetente teszteljünk, és ha bármilyen enyhe tünet már jelentkezett, akkor egy-két napon belül ismételt antigéntesztet végezzünk, ha nem jelzett az első tesztünk. Sőt, esetleg két különböző tesztet is használjunk, mert akár teszt és teszt között is lehetnek minőségi különbségek, vagy akár használatbeli problémák. A cégvezető az elmúlt napokban több olyan esetet is észlelt, amikor egy minőségi nyálteszt kimutatta a tünetek alapján feltehetően omikron vírust, míg egy orrteszt nem, vagy akár fordítva, csak egy csúcsminőségű orrüregteszt jelzett. Az ügyvezető szerint ennek oka tesztelési hiba de más élettani okai is lehetnek, tapasztalatai szerint gyakran nem az előírások szerint használják a teszteket.

Fontos új fogalmak: nyálkahártya-immunitás és intermittáló, azaz periodikus vírustermelés

Rusvai szerint további magyarázat lehet az eltérő teszteredményekben az is, hogy főleg immunizált személyekben igen kis mennyiségű vírus termelődik, és akár „intermittáló”, tehát periodikusan jelentkező is lehet a vírustermelés, vagyis ma van elég vírus az orrváladékban (nyálban), holnap nincs, holnapután megint van elég ahhoz, hogy pozitív legyen a teszt. Az is számít, hogy mikor fújt orrot (nyálminta esetén mikor fogyasztott ételt vagy italt) a páciens: a tesztelés előtt nem ajánlott. A fertőzésen korábban már átesett személyek esetén a nyálkahártya-immunitás is bezavarhat: az ő testváladékaikban (orrváladék, nyál) ellenanyagok vannak, amik szintén rontják a vírus kimutatásának esélyét. Nyálkahártya-immunitás vakcina hatására nem jön létre, csak fertőződés után.

Az FDA szakemberei hangsúlyozzák: ha valakinek az antigéntesztje negatív, de felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, az illető tüneteket tapasztal, fontos a PCR-teszt, a molekuláris utóvizsgálat, mivel ez érzékenyebb, mint az antigénkimutatáson alapuló gyorstesztek.

„A tesztek árának csökkenése is kívánatos lenne, mert ez is fokozhatja a tesztelési gyakoriságot” – véli a Karvalics. Szerinte ez igen hasznos lenne járványügyi szempontból, valamint a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése érdekében is.

Ehhez a patikák együttműködésére is szükség lesz. A B&L adatai szerint a gyógyszertárak többsége jelenleg még magas árréssel értékesít lakossági gyorstesztet, ami némileg akadályozza a gyakori tesztelést. Számos esetben hiába csökkent árat egy forgalmazó, a patikák ezt nem, vagy csak kisebb mértékben követik, így a fogyasztó nem érzékeli ennek kedvező hatásait. Maguk a hazai patikai gyorsteszt árrések eddig tipikusan olyan mértékűek voltak, amelyekbe gyakorta Európa drágább országaiban egy egész teszt kerül. Nem véletlen, hogy a GVH nemrég vizsgálatot is kezdeményezett a hazai magas árak okainak feltárására. Az árcsökkenés folyamata már elkezdődött, az egyik patikalánc friss akciójában már 2299 Ft-ért magas minőségű antigén teszthez lehet jutni, ami már tipikusnak tekinthető európai ár.