Semmi sem biztos a világon, csak az adók – vagy már azok sem?

A globális adózási környezetre ma egyszerre hatnak külső és belső tényezők, amelyek folyamatos alkalmazkodásra kényszerítik a vállalatokat. A külső kihívások között meghatározó szerepet játszik a demográfiai változások nyomán bekövetkező adóalap-csökkenés, a kormányzatokba és az adórendszerekbe vetett bizalom gyengülése, valamint a globális adóverseny felerősödése, amely csökkenti az országok közötti együttműködési hajlandóságot.

A KPMG szerint mindemellett a vállalatok adózási vezetőire belső nyomás is nehezedik. A folyamatos pénzügyi átalakulás közepette egyre hangsúlyosabb a költséghatékonyság, amit nehezít a digitalizáció gyors üteme és az adózási szaktudás hiánya. Ezek a tényezők együtt jelentős kihívást jelentenek az adózási funkciók hatékony működtetésében.

Szabályozási fordulatok és geopolitikai kockázatok

A szabályozások gyors ütemű változása egyre nagyobb alkalmazkodási kényszerrel jár. Már a KPMG 2024-es CEO Outlook felmérése szerint is a válaszadók 79 százaléka úgy látta, hogy a bevezetett kereskedelmi szabályozások negatív hatással lesznek vállalatuk működésére a következő három évben. „A növekvő energiaárak, a kereskedelmi vámok gyakorisága és a helyi, valamint nemzetközi adórendszerek instabilitása miatt a cégek kénytelenek újragondolni globális jelenlétüket és ellátási láncaikat. A vámemelések nemcsak a globális kereskedelem lassulásához vezethetnek, hanem hosszú távon csökkenthetik a világgazdasági növekedést és az életszínvonalat is” – véli Srankó Zsolt a a KPMG Partnere, az Adó- és Jogi terület vezetője.

A nemzetközi adópolitika terén szintén nincs teljes egyetértés. Az OECD BEPS (adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás) kezdeményezésének számos eleme még nem valósult meg egységesen. Bár a globális minimumadó bevezetésében sikerült közös nevezőre jutni, más kérdésekben azonban továbbra is komoly viták folynak. Mindeközben az ENSZ is aktív szerepet vállal a nemzetközi adózás alakításában, különös tekintettel a fejlődő országok érdekeire, például a határokon átnyúló szolgáltatások megadóztatására.

A digitális gazdaság adóztatásának dilemmái

Kiemelt cél, hogy a digitális vállalatok – amelyek gyakran alacsony adókulcsú országokba helyezik nyereségüket – ténylegesen abban az országban fizessenek adót, ahol üzleti tevékenységet végeznek. A digitális szolgáltatások adóztatása azonban összetett kérdés, különösen akkor, ha a bevétel szellemi tulajdonon alapul. Ha például egy generatív mesterséges intelligenciát (Gen AI) használó alkalmazást Kaliforniában fejlesztenek, az adatokat brit szervereken tárolják, az ügyfelek pedig globálisan szétszórtan használják a szolgáltatást, akkor nem könnyű megállapítani, mely ország jogosult az adóztatásra, és hogyan kellene megosztani az adóbevételeket.

Ennek következtében egyre több ország vezet be egyoldalú digitális szolgáltatási adókat (DST), amelyek viszont kereskedelmi feszültségekhez vezethetnek, mivel nincs egységes globális szabályozás.

Digitalizáció és megfelelőség: az e-számlázás térnyerése

A KPMG előrejelzése szerint az elektronikus számlázás – és vele együtt az adóhatóságok digitális eszközei – egyre nagyobb szerepet kapnak az áfa-megfelelőség biztosításában. Az adóhatóságok a jövőben közvetlenül hozzáférnek majd az e-számlákhoz, így az indirekt adóbevallások manuális benyújtására nem lesz többé lehetőség. „Ez növeli az adatok pontosságának jelentőségét, hiszen az utólagos korrekció lehetőségei szűkülnek. A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a digitális megfelelőség nemcsak adminisztratív kihívás, hanem stratégiai szempontból is meghatározó lesz” – figyelmeztet Srankó Zsolt

Az AI szerepe az adózási funkciókban

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az adózás területén is új korszakot hoz. A KPMG 2024-es CTO Outlook megállapításai szerint a vállalatok 29 százaléka már bevezette a GenAI-t, míg 26 százalék vizsgálja annak bevezetését. A technológia legfőbb előnyei közé tartozik a rutin- és ismétlődő feladatok automatizálása (84%), az adatok gyorsabb feldolgozása és értelmezése (59%), valamint az adó- és stratégiai tervezés támogatása (52%).

Az AI használata ugyanakkor új etikai és szabályozási kérdéseket is felvet. A CTO Outlook felmérés szerint a vezetők 49 százaléka nem bízik maradéktalanul az AI által generált adatokban, 42 százalék aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia háttérbe szoríthatja a humán döntéshozatalt, 34 százalék pedig félreértések és hibák lehetőségére hívja fel a figyelmet.

Kiemelt kockázatot jelent az is, hogy az AI-rendszerek milyen adatbázisok alapján tanulnak. A vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az AI-modellek megbízható, releváns és jogszerű adatforrásokon alapuljanak, és átlátható módon működjenek. A döntéshozatalban a mesterséges intelligencia nem válthatja ki a szakemberek ítélőképességét – sokkal inkább egy új, támogatói szerepet kell betöltenie. Az AI-megoldásoknak ellenőrizhetőnek, auditálhatónak és megismételhetőnek kell lenniük, hogy megfeleljenek az adóhatóságok és a vállalatvezetés elvárásainak.

A jövő adózási csapatai: készségek, elvárások, generációváltás

A sikeres adózási működéshez ma már nem elegendő a klasszikus szaktudás. A jövő adócsapatainak üzleti és technológiai készségekre is szükségük lesz. A KPMG Globális Adó Benchmarking kutatása szerint a válaszadók 44 százaléka szerint a legnagyobb kihívás az adózási szakemberek toborzása és megtartása. További 31 százalék úgy látja, hogy a magas fluktuáció már most is bénító hatással jár. Ezzel párhuzamosan a fiatalabb generációk elvárásai is változnak: a klasszikus, lineáris karrierutak helyett rugalmas, sokoldalú tapasztalatot kínáló, hibrid munkakörnyezetet keresnek.

A digitális eszközök térnyerése, különösen a Gen AI megjelenése, további hatással van az utánpótlásképzésre. A kezdő szakemberek egyre kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy a gyakorlati tudást „menet közben” sajátítsák el, mivel a technológia számos feladatot automatizál. Ezért a vállalatoknak új megközelítéseket kell alkalmazniuk a képzés és tudásátadás terén.

Az adózás stratégiai átalakulása

A növekvő szabályozási nyomás, a technológiai innovációk és a szakemberhiány egyre több vállalatot ösztönöz arra, hogy adózási tevékenységeik egy részét kiszervezzék. A KPMG felmérése szerint a válaszadók 25 százaléka tervezi az outsourcing bővítését, különösen az adminisztratív vagy specializált területeken.

A KPMG összegzése szerint az adózás mára nem csupán jogi megfelelőségi kérdés, hanem a vállalati stratégia kulcseleme lett. A siker érdekében a vállalatoknak át kell alakítaniuk adózási funkcióikat, integrálva azokat a pénzügyi, jogi és technológiai folyamatokba. A rugalmas működési modell és a legújabb technológiai megoldások kihasználása mellett elengedhetetlen, hogy az adózási vezetők aktívan részt vegyenek a stratégiai döntéshozatalban – ezzel biztosítva a vállalat hosszú távú versenyképességét és adózási fenntarthatóságát.