Semmiféle nagy csoda (Richter)
Az egyik a negyedévben befolyt 4,5 milliárd royalty bevétel, illetve a valamivel több mint 8,4 milliárd forint halasztott adó kötelezettség megjelenése az adófizetési soron, amely így az effektív adórátát 17,2 százalékra emelte. Az is igaz, hogy pont ez a sor tavaly, a plusz 2,5 milliárd forintnak köszönhetően 11,4 százalékra csökkentette az effektív adórátát.
Szóval alapvetően megvan a várakozás és a tény között 4 milliárd forintos különbség. Ettől és az FX-nek köszönhető cirka 10 milliárd forintos negyedéves negatív hatástól eltekintve egy „unalmas” negyedévet láthattunk. A cég csinálta a dolgát és hozta az eredményeket.
Ha a régiós versenytársakhoz hasonlítjuk, továbbra is nagyon olcsón forognak a Richter részvényei. Az idei évben az eredmény hétszeresét adják egy részvényért, míg ez a Krka és a Hikma esetében ez rendre 11 és 16. Ha az EV-t hasonlítjuk az EBITDA-hoz, ott is hatalmas eltérést láthatunk.
A Richter 4 és 5 közötti értékeken forog az elkövetkező években (ide számítva az ideit is), míg az előbb említett versenytársak inkább 7 és 10 körüli árazáson vannak. Fontos még kiemelni, hogy a Richter 145 milliárd forint nettó készpénzállománnyal (részvényenként 858 forint) rendelkezik és az egy részvényre eső könyv szerinti érték 7.115 forint.
Az olcsóság oka pedig az amerikai vámokon és az oroszországi (háborús) fejleményeken túl a Vraylar szabadalmi védettségének 2029 végi vagy 2030 elejei (ez jogi kérdés) lejárata. Éppen ezért a Vraylar II-vel kapcsolatos hírek komoly árfolyammozgató tényezők lehetnek a jövőben.
Ugyanis a potenciális új szabadalom hasonló konstrukcióban termelhet jövedelmet majd a jövőben, mint a Vraylar, s így az amerikai vámok hatása erre a gyógyszerre marginális lehet. Ugyanakkor rövidtávon egyelőre nem várunk ezzel kapcsolatban bejelentést, hiszen a klinikai kettes fázisú kísérletek még csak idén év elején kezdődtek meg.
