Sok a felmerülő kérdés a gyógyszergyártókra kivetett új különadóval kapcsolatban
A módosító rendelet értelmében különadó fizetési kötelezettség terheli a TEÁOR 21.10 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 21.20 (Gyógyszerkészítmény gyártás) szakágazat szerinti tevékenységet végző társaságokat. A különadó átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as adóévek tekintetében került bevezetésre.
Sávos adózás a nettó árbevétel alapján
A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti (az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott) nettó árbevétel – amely tekintetében fontos megjegyezni, hogy nem tartalmazza a jogdíjból (törvényben foglalt definíciónak megfelelő) származó ellenérték összegét.
A különadó mértéke sávonként progresszívan, az alábbiak szerint változik:
50 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 1%-os az adókulcs
50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 3%-os az adókulcs
150 milliárd forintot meghaladó éves nettó árbevétel esetén 8%-os az adókulcs
Az időzítést tekintve a 2022. adóévre vonatkozó különadót az adózó a 2023. adóév ötödik hónapjának huszadik napjáig szükséges, hogy megállapítsa, bevallja és megfizesse. A 2023. adóév vonatkozásában pedig már különadó-előleg megállapítása, bevallása és megfizetése is szükséges lesz, amelyet a 2023. adóév tizenegyedik hónapjának huszadik napjáig kell majd teljesíteni. A 2023-as adóévre vonatkozó különadót pedig ezen adóévet követő ötödik hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani, valamint – az előlegként meg nem fizetett adó összegének erejéig – megfizetni.
Sok a felmerülő kérdés
„Tekintve, hogy az adóalanyok köre az általuk végzett tevékenység TEÁOR-besorolása alapján kerül meghatározásra, felmerül a kérdés, hogy önmagában az érintett tevékenységek cégnyilvántartásban történő szerepeltetése adófizetési kötelezettséget keletkeztet-e azon társaságok számára, amelyek ténylegesen nem végzik a vonatkozó gyártási tevékenységet” – foglalja össze az első felvetést Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
A rendelet megfogalmazása a tartalmi szempontú értelmezést támasztja alá, tehát, hogy csak a ténylegesen gyógyszerkészítmény/gyógyszeralapanyag-gyártást végző vállalkozások esnek adókötelezettség alá.
„Hivatalos értelmezés és gyakorlat hiányában azonban a kérdés továbbra is bizonytalan. Ezenfelül nem látható előre, hogy a hatóságok milyen módon fogják ellenőrizni az adókötelezettség fennállását és milyen módon kell igazolniuk a cégeknek, hogy az adott adóévben ténylegesen nem végeztek gyártási tevékenységet” - teszi hozzá Bella Márió, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának szenior menedzsere.
Tekintve, hogy a különadó a gyógyszerkészítményeket és gyógyszeralapanyagokat gyártó cégeket célozza, kérdésként merül fel, hogy a vegyes – tehát adókötelezettséget keletkeztető gyártási és egyéb, például kereskedelmi, logisztikai – tevékenységet végző vállalkozások is a teljes nettó árbevételük után kötelesek-e az adót megfizetni.
A rendelet jelenlegi szövege arra enged következtetni, hogy a különadó alapjának meghatározása során nincs lehetősége az adózónak szegmentálni árbevételét az általa végzett különféle tevékenységei között.
A fentieken túl, egyes üzleti modellek esetében további gyakorlati kérdések merülhetnek még fel a bérgyártás, eltérő üzleti éves adózók, valamint a rendelet területi hatálya kapcsán. A bizonytalanságokra figyelemmel javasolt minden olyan vállalkozásnak, amelyet érinthet az adókötelezettség áttekinteni a tevékenységét.
