Szennyvíztisztítás folyamata Magyarországon
Az mindenki számára szinte természetes, hogy a szennyezett víz a lefolyókon keresztül folyamatosan és zavartalanul távozik a háztartásból. De mi történik vele azután? Hova lesz, és hogyan kerül vissza a természetbe?
A Víz Világnapja és Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) dolgozói megmutatják mindezt az iskolásoknak és a lakosoknak. A március 20-tól 25-éig tartó nyílt napjaikra előzetesen lehetett regisztrálni.
A látogatók megtekinthetik a szennyvíztisztítás folyamatát és a világszínvonalú beruházásokat, mint például a botanikus kertekre hasonlító „Élőgépek” technológiát.
Az FCSM szakemberei megmutatják, hogy mi történik a szennyvízzel, miután az a lefolyókon keresztül távozik. A tisztított szennyvíz gyakorlatilag szagtalanul és színtelenül kerül ki a telepekről, vissza a Dunába. A látogatók nemcsak azt ismerhetik meg, hogyan ártalmatlanítják a környezetre káros szennyvizet, hanem azt is, miként alakítják át azt biogázzá.
A nyílt napokon minden évben szó esik arról is, hogy milyen anyagokat és miért nem szabad a lefolyókon át leereszteni a csatornákba. Az utóbbi években egyre jobban elterjedő, egyáltalán nem, vagy csak nagyon sokára lebomló nedves törlőkendők a csatornába kerülő zsiradékokkal találkozva, rekord méretű és rekord gyorsasággal kialakuló zsírdugókat képeznek.
Az FCSM reprezentatív felmérése szerint egyre többen tudják már, hogy a lefolyókba dobott nedves törlőkendők a legfőbb okozói a házi és közcsatorna-dugulásoknak. Sajnos azonban még mindig sokan használják a közcsatornát szemetesvödörnek.
A nedves törlőkendők által okozott üzemzavarok azon kívül, hogy nehezítik és lassítják a szolgáltató szennyvízelvezetési tevékenységét, a háztartások elöntésével is fenyegetnek, hiszen a szűkebb átmérőjű házi csatornarendszer dugul el a leghamarabb.
Budapesten évente kb. 3 Tisza-tónak megfelelő szennyvízmennyiséget tisztítanak meg a szennyvíztisztítók, annak érdekében, hogy a befogadó Duna élővilágát megkíméljék a szennyeződésektől. Az FCSM a szennyvizek tisztításához a legkorszerűbb fizikai, kémiai és biológiai módszereket alkalmazza.
Az érdeklődők megtekinthetnek egy különleges gyűjteményt is a kidobott és a csatornákban megtalált tárgyakból. A rengeteg érdekesebbnél érdekesebb tárgy között komoly tételt jelentenek a mobiltelefonok, kulcsok, evőeszközök, de akad ettől érdekesebb, hihetetlen módon csatornába került tárgy is.
A talált tárgyak ugyan nem használhatók újra, de nem is gondolnánk, hogy mi minden újrahasznosítható ma már a szennyvízből. A Fővárosi Csatornázási Művek már régóta nem hulladékként, hanem nyersanyagként, értékes energiaforrásként tekint a szennyvízre. Ennek köszönhetően már hosszú ideje termelnek a szennyvíziszapból elektromos és hőenergiát.
A szennyvíztisztítás során keletkező biogázból időszakosan az FCSM mindkét telepén több elektromos energiát termelnek, mint amennyire a rendszereiknek szüksége van. Ezekben az időszakokban a Nemzeti Hálózatba is betáplálnak elektromos energiát csökkentve ezzel a Társaság teljes energiafogyasztását.
(Az előző évben hálózatra kitáplált közel 6,7 millió kWh többlet energia több mint 44 000 hűtőszekrény, vagy több mint 11 100 asztali számítógép egy éves folyamatos működtetésére elegendő áramot tesz ki.) A biogáz nemcsak elektromos energiával, hanem hőenergiával is ellátja a telephelyeket, beleértve az épületek fűtését és a felhasznált meleg víz előállítását is. Ennek köszönhetően földgázt még a leghidegebb téli hónapokban sem kell vásárolniuk.
Szintén újdonságnak számít, hogy az előmechanikai kezelés során kiülepített homokot is újrahasznosíthatóvá tették. Az évente több mint 1100 tonna homok elsősorban az építőiparban hasznosítható. Kétszer mosott formájában például a budapesti csatorna-felújításoknál, habbeton formájában pedig az egyes villamos pályájának felújításánál került hasznosításra.
