Tízből kilenc magyar kiszúrja a hamis terméket
Az elemzés szerint uniós szinten a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy nagyon jól, vagy jól érti a szellemi tulajdon fogalmát. A megértés azonban országonként jelentősen eltér: az első helyen Magyarország és Portugália áll 92-92 százalékkal, míg Dániában csak 49 százalék, Svédországban pedig 47 százalék ez az arány.
A tanulmány vizsgálta a hamisított árukkal kapcsolatos fogyasztói magatartásokat is. A magyar fogyasztók abban is élen járnak, hogy kevesen vesznek szándékosan illegális terméket, csak 9 százalékuk vásárolt ilyet. Ez az adat Dániában és Hollandiában 26-26, Bulgáriában 31, Romániában pedig 72 százalék volt.
A világhálón elérhető illegális tartalmakkal kapcsolatban a dánoknak csak 24 százaléka mondta azt, hogy elfogadhatónak tartja az internetről illegálisan, személyes használatra szánt tartalom beszerzését, míg a szlovákok 58, a szlovének 56 százalékban gondolják így. A magyar válaszadók között ez az arány 54 százalék.
A felmérés szerint az európaiak 12 százaléka tavaly kizárólag sportközvetítéseket nézett illegális forrásokon keresztül. Magyarországon ez az arány csak 6 százalék volt, míg Görögországban és Bulgáriában a sportrajongók 20-21 százalék választott illegális csatornát.
Lábody Péter, az SZTNH elnökhelyettese a hivatal közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása a feltalálók, alkotók számára kiemelten fontos, ez részben a megélhetésük forrása is. Az SZTNH minden fórumon hangsúlyozza a szellemi tulajdon védelme, illetve a hamisítványok, a hamisítás, az online kalózkodás elleni közös fellépés jelentőségét - közölte.
