Több foci, több pénz – komoly nyomot hagyott a posztcovid a futballklubok bevételein
Az előző szezonban elért 731 millió eurós bevételével ismét a Manchester City vezeti a rangsort, amelynek összesítéséből kiderül, hogy a globális foci pénzügyi értelemben vett nagyágyúit tömörítő liga első húsz helyezettje 9,2 milliárd eurót keresett a 2021/22-es szezonban. Ez 13 százalékkal több, mint a megelőző szezonban befolyt bevétel, és ebben a legmarkánsabb hatást a szurkolók stadionokba való visszatérése gyakorolta: a járvánnyal összefüggő korlátozások feloldásával a 2020/21-es 111 millió euróról 1,4 milliárdra ugrott a meccsnapokból származó bevétel.
A kereskedelmi bevételek 8 százalékkal, 3,5 milliárd euróról 3,8 milliárd euróra emelkedtek a megelőző évhez képest, ennek hatását viszont kioltotta a közvetítési bevételek 11 százalékos, 485 millió eurónak megfelelő visszaesése. Utóbbi részben a 2020/21-es szezon magas bázisértékére vezethető vissza, ami abból adódott, hogy a 2019/20-ról elhalasztott mérkőzések közvetítési bevételei később realizálódtak.
Címvédőként nem jutott a legjobb 16 közé az FA-kupában, a Premier League-ben pedig a középmezőnyben bukdácsol a 19-szeres angol bajnok Liverpool, amely történetének legjobb helyezését elérve lett a harmadik a 2021/22-es Deloitte Football Money League listán. A világ labdarúgásának legnagyobb bevételt termelő klubjait összefogó felmérésben a vörösök négy helyet javítottak 702 millió eurós bevételükkel, amellyel megközelítették a Real Madridot (714 millió euró).
Az angol bajnokság dominanciája
Először fordult elő a Deloitte Football Money League történetében, hogy a lista első húsz helyezettjének több mint a fele egy bajnokságban játszik: a húszas elitből tizenegy az angol Premier League-ből érkezik. Hasonló arányú az angol dominancia az első harmincban: köztük 16 szerepel a Premier League-ben, ami az angol bajnokság klubjainak 80 százalékát jelenti. A fennmaradó csapatok között öt a spanyol La Ligában, három-három az olasz Serie A-ban és a német Bundesligában, egy pedig a francia Ligue 1-ben focizik.
„Az angol dominancia egyértelmű összefüggést mutat a nemzetközi közvetítési jogok jelentős felértékelődésével a Premier League-ben. Továbbá az is a javukra billenti a mérleg nyelvét, hogy globálisan is több millió szurkolójuk van, ami a klubok kereskedelmi bevételeit is gyarapítja. A listát jó ideje uraló Manchester City például 373 millió eurós Premier League-rekordot jelentő kereskedelmi bevételt ért el a 2021/22-es szezonban, ami 65 milliós ugrás az előző időszakhoz képest – pedig a klub csak a 2015/16-os szezonban jutott be először az első ötbe” – szögezi le Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási csapatának vezetője
A mostani rangsorban az egyik legnagyobb visszaesés az FC Barcelona nevéhez köthető: a katalán klub a negyedik helyről a hetedikre csúszott vissza, elsősorban a közvetítési bevételek 13 százalékos csökkenésének köszönhetően, amiben közrejátszott az is, hogy csapat a korábbiaknál és az elvártnál gyengébben szerepelt a nemzetközi kupasorozatokban, elsősorban a Bajnokok Ligájában.
Magyarországon a Ferencváros csapata tudott ismét kiemelkedni a 2022-es évben. Az Európa Ligába kerülő Fradi a kvalifikációért 3,63 millió eurót kapott, amely kiegészült a tízéves UEFA-együtthatója alapján kapott összeggel, 924 ezer euróval. Ezek mellett a mérkőzések során megszerzett pontokkal összesen 2,1 millió eurót sikerült keresniük, míg a csoportelsőségért és az azzal járó negyeddöntőbe jutásért még 2,3 millió eurót.
Egyre nagyobb üzlet a női foci
A világ 20 legnagyobb bevételt termelő klubjának női labdarúgó csapatai átlagosan 2,4 millió euró árbevételt jelentettek az 2021/22-es szezonban. A lista elején a Barcelona áll, akik 7,7 millió eurós bevétellel utasították maguk mögé a 6 millió eurót termelő Manchester Unitedet. Utánuk következett a Manchester City, a Paris Saint-Germain (3,6 millió euró), az Arsenal (2,2 millió euró) és a Tottenham (2,1 millió euró). A női ágra – a férfiakéhoz hasonlóan – ugyancsak jellemző az angol csapatok dominanciája, ugyanis az első 15 helyezésből 9-et ad a szigetország.
„Az elmúlt négy év nagyszabású nemzetközi női tornái rekordszámú közönséget vonzottak, amely ösztönözte a klubokat és a nemzetközi szerveket, hogy még határozottabban koncentráljanak a női labdarúgás piacának fejlesztésére. A növekedéshez elengedhetetlen, hogy a szponzorok és befektetők számára is látható legyen a fejlődés, aminek köszönhetően évről évre csökkenhet a különbség a férfi és női sportokból származó bevételek között” – tette hozzá Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási csoportjának igazgatója.
