Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

A tanácsadó cég emlékeztetett: a kötelezettségi rendszer lényege, hogy a "szennyező fizet" elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (leegyszerűsítve az energiakereskedőket), amelyek nem teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget.

Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat. A KPMG jelezte: bár az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer elvileg a lakossági, a közintézményi és a vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, számításaik szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak.

A tanácsadó cég szakemberei szerint a rendszer működése még számos problémát vet fel. A rendszerbe épített ösztönzők ugyanakkor már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. Míg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első két évében a kötelezettek inkább kifizették a büntetést, addig 2023-tól már megéri a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, illetve annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét - fejtette ki a közleményben Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.