Többet voltunk otthon, mégis nagyobbnak éreztük a lakásunkat
Az EUROSTAT legfrissebb, 2020-as statisztikái alapján az Európa Unió polgárainak közel ötöde él zsúfolt lakásokban. Az egyes tagállamok adatai alapján a legmagasabb arányban Romániában (45,1%), Lettországban (42,5%) és Bulgáriában (39,5%) nyilatkoztak úgy a megkérdezettek, hogy szűknek érzik otthonuk négy falát, míg ez az arány Cipruson (2,5%), Máltán (4,2%), Írországban és Hollandiában (4,8-4,8%) volt a legalacsonyabb. Az EUROSTAT zsúfoltsági rátája a zsúfolt lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján.
A folyamatot hosszabb távon vizsgálva megállapítható, hogy uniós szinten 2010 és 2019 között ez az arány minden évben folyamatosan csökkent, majd 2020-ban ismét növekvő tendenciát mutatott és a 2019-es 17,1 százalékról 17,8 százalékra növekedett.
A túlzsúfolt lakások mellett 2020-ban a home office elterjedtsége is ugrásszerű növekedést mutatott, az EUROSTAT statisztikája alapján 2020-ban a korábbi 5,4 százalékról egy év alatt hirtelen 12 százalékra emelkedett uniós szinten az otthoni munkavégzés aránya. Az, hogy a két adatsor között összefüggés áll fenn, egyértelműnek tűnik abból, hogy bár kivételek vannak, jellemzően ott növekedett a zsúfoltsági ráta, ahol a home office terjedése is nagyobb arányban nőtt.
„Ahogy a korábbi években, úgy 2020-ban is országonként eltérő, olykor jelentős mértékben, hogy a lakosság mekkora részben él túlzsúfolt otthonokban, de a hirtelen trendfordulás feltételezhetően összefüggésben áll azzal, hogy a koronavírusjárvány miatt többen kényszerültek a napi munkába járás helyett otthonról dolgozni. A rendelkezésre álló tér csökkent, mivel az otthonukban kellett kialakítani egy irodát vagy megteremteni a munkavégzés feltételeit, illetve azáltal, hogy jelentősen több időt töltöttek otthon, lakhatásuk minőségét is objektívebben tudták megítélni” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Bár Magyarországon a home office aránya 2020-ban az előző évhez képest megháromszorozódott, mégis kevesebben éltek zsúfolt körülmények között, a zsúfoltsági ráta 20,3-ról 19 százalékra csökkent. Az első pillantásra különlegesnek tűnő helyzet több indokkal is magyarázható.
„Bár a home office aránya ugrásszerűen nőtt, ez a foglalkoztatási forma a nyugati országokkal összehasonlítva még mindig jóval kevesebb embert érint hazánkban (a 3,6 százalékos rátával a sereghajtók közé tartozunk), ezért az ezzel összefüggő változások is kevesebbeket érintettek. Ugyanakkor az, hogy kevésbé túlzsúfoltak az otthonok, azzal is összefügghet, hogy 2019-ben számos változás történt az otthonteremtési támogatásokban és elindult a falusi CSOK is, ezek sokak számára tették elérhetővé azt, hogy az igényeiknek jobban megfelelő otthonokba költözhessenek” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A megváltozott otthonválasztási szempontokat támasztják alá az OTP Bank legfrissebb kutatási adatai is, hiszen a megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az életminőségük javítása miatt vásároltak új otthont, míg ez az arány 2018-ban csupán 18 százalék volt.
Az sem jó, ha túl nagy a lakás
A túlzsúfoltság ellentéte a kihasználatlanság (amikor az ingatlan túl sok helyiséggel, elsősorban hálószobával rendelkezik a lakók igényeihez viszonyítva), az ilyen otthonok aránya az Európai Unió átlagában egy év alatt, 2020-ra 32,8 százalékról 32,5 százalékra csökkent. Míg Máltán a lakosok közel háromnegyede (72,5%) érzi úgy, hogy otthona részben kihasználatlan, addig Romániában ez az arány mindössze 7,1 százalék. Magyarországon az otthonok körülbelül negyedéről (24,5%) nyilatkoztak úgy 2020-ban, hogy túl nagy, ami 0,6 százalékpontos növekedés 2019-hez képest. Ennek magyarázata lehet, hogy valószínűleg növekedett azoknak a száma, akik a családi fészekből elköltözve kezdtek új életet, immár a szükségleteiknek megfelelő méretű új otthonban, miközben a szülők az így túl naggyá váló lakásban maradtak.
