Tőkehiány miatt nem innoválnak a magyar vállalkozások
A Billingo legújabb kutatásában az innovációs tevékenységhez való hozzáállást vizsgálta meg saját felhasználói körében. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy milyen nehézségekkel szembesülhetnek a hazai vállalkozások, amikor valamilyen új, az eddigiektől eltérő folyamatot szeretnének bevezetni, legyen ennek oka költséghatékonyság vagy a munkaerőhiány. Azok pedig, akik a bevezetés mellett tették le a voksukat, ők a legtöbb esetben ezt nem bánták meg, sőt, már a következő fejlesztésen törik a fejüket.
A felmérésben résztvevők 46 százaléka döntött úgy az elmúlt két évben, hogy valamilyen innovatív megoldással támogatja saját folyamatait a hatékonyság érdekében. Továbbá az is kiderült, hogy azok az egyéni vállalkozók voltak a leginnovatívabbak, akik elsősorban kereskedelemi területen vagy mérnöki szolgáltatást nyújtva, oktatási területen, IT területen tevékenykednek. „Nem meglepőek ezek az eredmények, hiszen az egyéni vállalkozóknak a leginkább húsbavágó, hogy hatékonyságukat növelni tudják, ha lehet, emberi erőforrás bevonása nélkül. Ugyanakkor náluk tapasztalható a legrövidebb döntéshozatali folyamat, hamar cselekszenek, ha egy-egy helyzet úgy kívánja” – mondta el Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai és operatív igazgatója.
A bevezetésre került innovációs folyamatok célja 75 százalékban a hatékonyság javítása, 54 százalékban pedig termék vagy szolgáltatás bővítésére irányult. Mindemellett 38 százalékban a költségcsökkentés is fontos tényező volt. Az innovációt elindító vállalkozások 82 százaléka további fejlesztéseket is tervez. „Tapasztalatunk szerint a vállalkozások leginnovatívabb eszköze a mesterséges intelligencia és annak hatékony felhasználása. Az MI többek között automatizált megoldásokkal tudja eredményesebbé tenni a vállalkozások működését, amiben akár a számlázó programra is támaszkodhatnak.” – tette hozzá a stratégiai és operatív igazgató.
Azon vállalkozások, ahol nem vezettek be innovációs folyamatot az elmúlt két évben, az elmaradás fő okaként legtöbbször atőkehiányt nevezték meg, ugyanis a válaszokból kiderült, hogy a kitöltők 37 százaléka kezdené meg az innovációs tevékenységet azonnal, ha lenne erre elkülönített forrása. Többen a remélt, azonban elmaradt plusz bevételi forrásokat is hiányolták, úgyis mint például a pályázatok vagy egyéb kormányzati támogatások. A tőkehiány mellett további tényezők is közrejátszottak abban, hogy a szükségesnek ítélt innovációk elmaradhattak, ennek okaként a legtöbben az alkalmas munkaerő és megfelelő partnerek hiányát jelölték meg. „A munkaerő kérdése, mint probléma többször is előkerül. Van, ahol azért innoválnak a vállalkozások, mert nincs elég vagy megfelelő munkaerő, van, ahol pont ezért nem innoválnak. A farkába harapott kígyó esete jellemzi a munkavállalók és az innováció esetét” – egészítette ki Besztró Szabolcs.
