Transzferárazás csak óvatosan! - Már egyetlen nem megfelelő összehasonlító elem jelentős társasági adóalap-korrekciót eredményezhet
A NAV 2025-ös ellenőrzési irányelvei ismét célkeresztbe helyezik a transzferár vizsgálatokat. Kiemelt figyelemre számíthatnak többek között az azonos vállalatcsoport magyarországi leányvállalatai, őket a hazai transzferár-adatszolgáltatás és a nemzetközi országonkénti jelentések (CbCR) adatai alapján választják ki, és kiemelik a kockázatosnak minősülő tranzakciókat. Különösen figyelnek a kapcsolt vállalkozások immateriális javakat érintő ügyleteire, elemzik a hitel- vagy más pénzügyi tranzakciókat. Extra fókuszt kapnak a cégcsoporton belül gyártási tevékenységet végző, veszteséges vagy igen alacsony nyereséget elérő adózók – különösen, ha ügynöki, bizományos vagy disztribúciós tevékenységet végeznek –, valamint a kapcsolt élelmiszeripari vállalkozások. Végül, de nem utolsó sorban ellenőrzik a szokásos piaci árat megállapító (APA) határozatokban foglalt feltételek teljesítését is.
A NAV egyre könnyebben választja ki a kockázatos adózókat, és egyre eredményesebb transzferár ellenőrzéseket folytat, mert rengeteg forrásból szereznek összevethető információkat: a bevallásokból, az iparági és a hatósági adatbázisokból, az ellenőrzések során kitöltetett kérdőívekből, a nemzetközi és hazai a transzferár-adatszolgáltatásokból. A társasági adóbevallás részeként beadott transzferár-adatszolgáltatás a nyilvántartások következtetéseit összegzi egy jól strukturált, egymással is összehasonlítható, elemezhető formában, mely felszínre hozza az ellentmondásokat, a kapcsolt felek között alkalmazott torzított árakat.
Az adóhatóság nagyon figyel a veszteséges működésre is, különösen, ha az anyavállalati, cégcsoporti jövedelmezőségi adatok ezt nem támasztják alá. Ezért – ha a veszteségesség valóban indokolt, részletesen be kell mutatni okait: az objektív piaci és ágazati sajátosságokat.
Az adatgyűjtésre és egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló jogkövetési vizsgálatot is lehet alkalmazni a transzferárazás területén. Ezek nem eredményeznek adóellenőrzési szempontból lezárt időszakot, így ugyanarra az időszakra többször is el lehet végezni őket, ráadásul a folyamatban lévő adóév árazását is vizsgálhatják. Ugyan a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság nem róhat ki adókülönbözetet és adóbírságot, vagyis hétköznapi nyelven: nem „büntethet”, de ezt klasszikus adóellenőrzés követheti, amelyben már szigorúak lehetnek a szankciók. A transzferár nyilvántartás készítési, megőrzési kötelezettséggel összefüggő mulasztási bírság 5 millió Ft ismételt jogsértés esetén 10 millió Ft. A bírságokat évente és ügyletenként kell számolni, így ezek az összegek könnyen megsokszorozódhatnak.
„A fentiek fényében nem szabad halogatni transzferár-feladatok elvégzését!” – mondta el Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferág Üzletág igazgatója. – „Ezek közül pedig kulcskérdés a valóban releváns benchmarkok, összehasonlító adatok megtalálása, melyek a független felek közötti hasonló szerződésekben alkalmazott árakat mutatják be.”
A kapcsolt felek közti ügyletek azonosítása után, az alkalmazott transzferárak igazolásához meg kell keresni az ezekre vonatkoztatható benchmarkokat, melyeket évente frissíteni kell, és 3 évente újat kell készíteni. A magyar vállalkozásoknak kockázatos a cégcsoport által alkalmazott benchmarkok használata, hiszen a magyar szabályok eltérőek. Már egyetlen nem megfelelő összehasonlító elem megváltoztathatja a szokásos piaci tartomány értékeit, amely jelentős mértékű társasági adóalap-korrekciót eredményezhet. Amennyiben vállalkozásuk nem rendelkezik indokolt hazai benchmarkkal, vizsgálja felül, lokalizálja a cégcsoport által használt összehasonlító elemzéseket.
Ha ezek fényében felmerül a transzferár-kiigazítás szükségessége, mert egy kapcsolt ügyletben alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívülre esik, első körben meg kell próbálni igazolni, hogy miért jogszerű ez az ár. Ha ez nem működik, és nem a szokásos piaci ár tartományban a mediánértékre szeretnék kiigazítani az árat, akkor azt kell alátámasztani, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban. Ha pedig mégis kiigazításra lesz szükség, gondosan kell eljárni a kiigazítás nyújtójának és a jogcímének meghatározásakor, a számlázáskor, könyveléskor, hogy tényleg figyelembe vehető legyen a kiigazítás a jövedelmezőség számításánál. Ha a kiigazításra nem megfelelően kerül sor, akkor az adóhatóság a szokásos piaci tartomány jóval magasabb medián értékét alkalmazhatja akár kettős adóztatást eredményezve.
A transzferár nyilvántartások elkészítésének határideje a társasági adóbevallás benyújtásának időpontja, hiszen így a társasági adóalapot módosító tételeket figyelembe lehet venni a beszámolóban és a társasági adóbevallásban, de meg kell vizsgálni azt is, hogy a helyi iparűzési és a kiskereskedelmi adó alapját is módosítani kell-e. Ez utóbbi adónemek ráadásul a társasági adóban csoportos adóalanyiságot alkalmazók esetében is okozhatnak transzferárazási bonyodalmakat!
