Új irányokra van szükség a biotermelés további bővüléséhez
A globális és európai agrártrendeket összegző legújabb kiadvány[1] alapján Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági terület 2024-ben 308 022 hektár volt, ami az ország teljes hasznosított mezőgazdasági területének mintegy 6,2%-át tette ki. Ezzel szemben 2025-ben már 430 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, amely a KSH adatai szerint az összes mezőgazdasági terület 8,6%-át jelentette. A bővülés elsősorban a 2025-ben induló, új ÖKO támogatási programnak köszönhető, amely nyomán ismét számos gazda fordult a biotermelés felé.
A FiBL a világ ökológiai gazdaságának helyzetéről szóló éves jelentésének 2024-es adatai szerint a hazai 6,2%-os arány elmarad az Európai Unió 11,1%-os átlagától. Az Európai Unióban a listát hosszú évek óta Ausztria vezeti (27,2%), de jelentős az ökológiai területek aránya Észtországban (22,5%), Olaszországban (19,2%), Csehországban (17,2%) és a szomszédos Szlovákiában (14,1%) is. Míg 2023-ról 2024-re összességében csökkent a világ és Európa összes ökológiai területe - Magyarországon is enyhe csökkenés volt megfigyelhető - addig abszolút értékben a világ számos pontján (Guatemala, USA, Kína), az EU-n belül pedig Romániában (+87 399 ha), Olaszországban (+58 965 ha) és Lengyelországban (+55 450 ha) is érdemi növekedés ment végbe. Arányaiban pedig Bulgária (+34%), Írország (+24%) és Luxemburg (+15,7%) mutatta a legintenzívebb fejlődést az ökológiai területek bővülésében.
Az EU „Termelőtől az asztalig” (Farm to Fork) stratégiája 2030-ra az európai mezőgazdasági területek 25%-ának ökológiai művelésbe vonását tűzte ki célul. A statisztikák egyértelműen rámutatnak arra, hogy a jelenlegi ütemmel – tekintve, hogy az EU átlaga is csupán 0,7%-kal nőtt egy év alatt – ez a célkitűzés a tagállamok többsége számára nehezen lesz tartható. Az átállás felgyorsításához komolyabb erőfeszítésre lesz szükség a tagállamok és az Unió részéről.
„A számok azt mutatják, hogy a hazai ökoszektor egy fontos mérföldkőhöz érkezett. Az ökoterületek nagyságrendi bővüléséhez már nem elegendő pusztán a termelést, a gazdák átállását ösztönözni, a piacot, a keresletet kell érdemben bővíteni – hangsúlyozta a folyamatok kapcsán Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője. „Minősítő szervezetként nap mint nap látjuk a gazdák elhivatottságát, a mi feladatunk pedig az, hogy a 2018/848-as szigorú uniós rendelet jelentette adminisztrációs kihívásokban partnerként támogassuk őket. Ha egy, a mainál lényegesen nagyobb piac találkozik a magyar gazdák szaktudásával, az a teljes hazai agrárium minőségi szintlépését eredményezheti, hiszen az ökológiai gazdálkodás elvei és gyakorlata nemcsak az ökológiai ellenőrzési-tanúsítási rendszerben lévő termelők számára hasznosak.” ‒ mutatott rá a vezető.
A nemzetközi tapasztalatok és a hazai ágazati elemzések alapján a biogazdálkodás új lendületéhez három kulcsterületre érdemes koncentrálni:
A feldolgozóipar erősítése: Hazánk továbbra is elsősorban ökoalapanyagot (gabona, ipari növények) exportál. A jelentés 2024-es adatai szerint Magyarországon az 5452 minősített termelőre mindössze 500 minősített feldolgozó jut. A magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállítása (például liszt helyett száraztészta) komoly gazdasági áttörést jelentene. Az is kedvező változás lenne, ha az ökológiai területeken belül nőne az élelmiszerelőállításra közvetlenül alkalmas területek aránya, mert a hazai ökológiai területeken belül sajnos még mindig a gyepterületek a meghatározók (a jelentés 2024-es adatai szerint 55%).
Keresletösztönzés: A biominősítésű termékek iránti fogyasztói tudatosság és kereslet növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a termelők számára megérje a szigorúbb előírások vállalása. A nemzetközi statisztikákat bemutató jelentés adatai bizakodásra adnak okot: a biotermékek kiskereskedelmi forgalma 2023-ról 2024-re Magyarországon 13,9%-kal nőtt. Ezzel a 2. helyen áll az Európai Unió országai között, de Európában is a 3. legnagyobb növekedési ütemet érte el. Ugyanakkor a vizsgálatba vont értékesítési csatornák és biotermékek alapján a biotermékek piaci részesedése a teljes élelmiszer- és italforgalomnak egyelőre mindössze 0,6%-át tette ki.
Közétkeztetés: Hatalmas stabilizáló erőt jelentene a biotermékek elvárt vagy garantált arányú bevezetése a közintézmények (iskolák, kórházak) étkeztetésébe.
Mindezekhez elengedhetetlen a termelési szereplők összefogása.
