Új kihívások előtt a magyar vetőmagszektor
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke évértékelőjében elmondta: a koronavírus világjárvány a hazai vetőmagszektort sem kímélte. Míg 2020-ban inkább logisztikai kihívásokkal kellett megküzdenie az ágazatnak, addig idén tavasszal különösen a kis- és középméretű vetőmagtermelő vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe a járványügyi intézkedések ellenére kieső munkatársaik miatt. A szektor nagy része, benne a szövetség is napok alatt online kapcsolattartásra áll át a járványhullámok alatt, így a mindennapi ügymenet nagyobb zökkenők nélkül zajlott. A pandémia miatt a komoly üzleti megbeszéléseknek teret adó nemzetközi rendezvények viszont sorra maradtak el, a hazai cégek pedig a fajtabemutatóikat kényszerültek lemondani. A vetőmag-előállítás a nehézségek ellenére teljesítette a stratégiai feladatát, és biztosította az élelmiszertermeléséhez szükséges vetőmagokat a hazai és külföldi felhasználók számára.
„A nem is túl távoli jövő komoly kihívásokat tartogat a szektor számára. A legnagyobb feladatot növekvő népesség élelmiszerrel való ellátása mellett a klímaváltozás hatásai jelentik. 1980 óta folyamatosan emelkedik a hőmérséklet, és egyre szélsőségesebb anomáliák jellemzik a Kárpát-medence időjárását. A növénynemesítőknek 10-15 éves távlatokban kell előre gondolkodniuk az időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták nemesítésében. Ezekre a kihívásokra készülnünk kell, hogy az évente 10 faj mintegy 1500 fajta vetőmagját előállító magyar ágazat megőrizze a vetőmag-előállítás területén betöltött előkelő helyét”, hangsúlyozta Takács Géza.
A szövetség elnöke kifejtette: 1994 óta a nemzetközi vetőmag-kereskedelem mérete hétszeresére növekedett, értéke éves szinten meghaladja a 20 milliárd dollárt. Magyarország a világ ötödik legjelentősebb vetőmagexportőre, a 4 millió hektáros hazai igény kiszolgálása mellett évente mintegy 100 ezer tonna vetőmag értékesítése történik a külpiacokon, éves átlagban mintegy 180-200 milliárd forint közötti értékben.
„A közeljövő fontos célja az exporttevékenység erősítése. A nemzetközi versenyben hosszabb távon új piaci szereplők megjelenésével is kell számolnunk. Az eddig importáló országok egy része pedig arra törekszik, hogy saját maga állítson elő vetőmagot. Elkezdték a nemesítési programjaikat, amely évtizedes folyamat, mire az első fajtáikat termeszteni kezdik, de azzal kell számolnunk, hogy némely országnak csökken az exportigénye. Emiatt új piacokra lesz szükség.”
A rendezvényen elhangzott: az elkerülhetetlen generációváltás mellett a mezőgazdaságban tapasztalt munkaerő-hiány a vetőmag szektorba is begyűrűzött az elmúlt években. A vetőmagtermelés sok olyan munkafázist igényel, amely kézi munkaerő nélkül nem, vagy csak részben oldható meg. Alacsony képzettségű, alulmotivált munkaerővel ez a cél nem teljesíthető. Ezeken kívül a folyamatosan emelkedő költségek, az uniós növényvédő szer hatóanyag-kivonások, a vetőmag-felügyeleti rendszer anomáliái, valamint az adminisztrációs terhek is csökkentik a vállalkozások versenyképességét.
A hagyományoknak megfelelően a küldöttgyűlésen Takács Géza elnök és Vida Gyula alelnök átadta az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását Pintér Zoltán, a Szegedi Gabonakutató nyugalmazott kukoricanemesítője kapta csaknem fél évszázados szakmai munkássága elismeréseként. A 77 esztendős szakember különösen a szuperkorai kukoricahibridek területén alkotott maradandót. Hibridjei révén létrejöhetett a szuperkorai éréscsoport és magas színvonalú tevékenységével megalapozta ezen fajták exportjának jelentős növekedését.
