Újraszámolják a nyugdíjakat 2024 januárjától!
A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
Az öregségi nyugdíjak kiszámításának menete, módszertana sokak számára teljesen ismeretlen terep, pedig érdemes tisztában lenni a törvényi szabályozással.
Hiszen mindenkinek az életében egy fontos állomás az, mikor az aktív munkavégzés után nyugdíjba vonul és idős korában már a nyugdíjából kell fenntartani magát.
Mitől függ a nyugdíjunk nagysága?
Miért lényeges, hogy minél több szolgálati idővel rendelkezzünk? Az aktív korunkban kapott bérjövedelem hogyan kerül be a nyugdíj képletbe? Mit jelent a nyugdíjak számításakor használt un. valorizációs szorzószámok?
Nézzük át lépésről lépésre a hazai nyugdíj számítás - egyáltalán nem bonyolult - matematikáját. Cikkünk végén, ha valami mégsem volt teljesen világos, egy videót is találsz, ahol szakértői magyarázatot kaphatsz.
Öregségi nyugdíj összegének kiszámítása 2024
Az öregségi nyugdíj kiszámítása a hazai jogszabályok szerint alapvetően két dologtól függ:
1. a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől
2. a munkában töltött évek számától, amit szolgálati időnek nevezünk
Most nézzük meg lépésről lépésre a nyugdíjszámítás menetét!
1. BRUTTÓ BÉREK ÖSSZEGYŰJTÉSE: 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás időpontjáig ki kell számítani minden naptári évre vonatkozóan a bruttó jövedelmet (lényeges itt a bruttó kifejezés). Ebbe főszabályként beletartozik minden olyan pénzkereset, amelyből nyugdíjjárulékot fizettünk.
(Lényeges tudni itt azt a kivételt, hogy aki 1997 előtt teljes állásban dolgozott, de mellette egy mellékállása is volt, akkor a mellékállásból származó jövedelmét nem veszik számításba a nyugdíjalapban.)
Érdemes tudni még, hogy keresetként kell figyelembe venni (azaz beszámítják a nyugdíjba) pl. az álláskeresési járadékot (más néven munkanélküli segélyt, ellátást) vagy épp a GYED-et (gyermekgondozási díjat).
2. BÉREK NETTÓSÍTÁSA: Az előző pontban összegyűjtött bruttó keresetek nettósítani kell, ami azt jelenti, hogy a bruttó jövedelemből le kell vonni az adott naptári évre vonatkozó járulékokat és az adott évi SZJA-t
Nyugdíj kalkulátor IDE kattintva.
(Figyelem! Ezek elég gyakran változtak, így évről évre mindig az aktuális járulékkulcsokkal és SZJA kulcsokkal kell számolni!).
Mindezek levonásával megkapjuk minden naptári évre vonatkozóan a nettó bért 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás időpontjáig.
3. VALORIZÁCIÓ, AZAZ A NAPTÁRI ÉVEK ÁTÉRTÉKELÉSE: A valorizáció lényege nem más, mint a pénz vásárlóértékének átértékelését. Pl. 25 évvel ezelőtt valaki 36.000 Ft-ot keresett (mikor egy kiló kenyér 30 Ft-ba került), míg ugyanez az illető a nyugdíjbavonulása pillanatában már 380.000 Ft-ot kapott (mikor egy kiló kenyér már 300 Ft).
Tehát a hoszú-hosszú évek jövedelmi adatait egy un. valorizációs táblázat (szorzótábla) segítségével számítják át mai értékre. A valorizációs szorzószámokat évente egy rendeletben közlik és teszik nyilvánossá. Ide kattintva elérhetők a valorizációs szorzószámok.
4. VALORIZÁLT (ÁTÉRTÉKELT) BÉREKKEL VALÓ SZÁMÍTÁS: a 3. lépésben valorizált béreket (1988. január 1-től a nyugdíjbavonulásig) mind-mind összeadjuk. Ezt az öszeadott, aggregált jövedelmet nevezzük "ellátási alap"-nak.
5. SZOLGÁLATI IDŐ KISZÁMÍTÁSA ÉVES BONTÁSBAN: 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás napjáig minden naptári évre vonatkozóan pontosan ki kell számítani a szolgálati időt napi pontossággal (pl. a fizetés nélküli szabadság nem számít be a szolgálati időbe, így az csökkenti a szolgálati idő hosszát az adott évben). A szolgálati évekről ITT írtunk részletesen, hogy mi számít be és mi nem.
6. SZOLGÁLATI IDŐ ÖSSZESÍTÉSE: az éves bontásban kiszámolt szolgálati időket (azaz napokat) összeadjuk, így megkapjuk a teljes életpályánk során munkában töltött összes napok számát (összes szolgálati idő).
7. AZ EGY NAPRA JUTÓ ELLÁTÁSI ALAP ÖSSZEGÉNEK KISZÁMÍTÁSA: a korábban 4. pontban kiszámolt ellátási alap összegét elosztjuk a 6. pontban megkapott összes szolgálati idővel (napokkal), így megkapjuk az un. "egy napra jutó ellátási alapot".
8. A HAVI SZINTŰ ELLÁTÁSI ALAP KISZÁMÍTÁSA: a 7 pontban megkapott "egy napra jutó ellátási alap" összegét megszorozzuk 365-tel (ez az un. éves átlagos ellátási alap), majd ezt a kapott összeget elosztjuk 12-vel, így megkapjuk a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
9. HAVI NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA A SZOLGÁLATI ÉVEK SZERINTI UN. NYUGDÍJSZORZÓKKAL:
A konkrét szolgálati évekhez tartozó nyugdíj szorzók (lásd táblázat) segítségével megállapítható a havi nyugdíj összege 2024-ben is.
Ha mégsem volt érthető a fenti nyugdíjszámítási magyarázat, az alábbi képre kattintva videós magyarázatot is találsz, érdemes megnézni.
