Uniós biztos: Ukrajna uniós csatlakozási folyamata továbbra is szigorú, méltányos és érdemeken alapuló marad

Az Európai Bizottság Ukrajnáról szóló 2025. évi jelentését tárgyaló uniós parlamenti vitában Marta Kos hangsúlyozta: egy erősebb és biztonságosabb Európához hiteles bővítési politikára van szükség, mert ez erősíti a közös biztonságot

Felhívta a figyelmet hogy az elmúlt években Ukrajna következetesen folytatta reformjait, és tovább közelítette jogrendjét az Európai Unió vívmányaihoz.

"A tárgyalási fejezetek egyikében sem tapasztaltunk visszalépést vagy megtorpanást. A vizsgált 33 fejezetből 27 esetében jó vagy bizonyos előrelépést sikerült elérni. Ez azt tükrözi, hogy a politikai elkötelezettség rendkívül nehéz körülmények között is töretlen maradt" - mutatott rá, hozzátéve, hogy mindezek ellenére további erőfeszítésekre van szükség, különösen az alapvető reformterületeken.

Felhívta a figyelmet hogy Ukrajnának folytatnia kell a korrupció elleni küzdelmet, meg kell erősítenie a jogállamiságot, biztosítania kell a demokratikus intézmények hatékony működését, és végre kell hajtania a közigazgatási reformokat az európai uniós csatlakozási folyamat sikeres folytatásához

Mint mondta, az első tárgyalási klaszterhez kapcsolódó jogállamisági mérföldkövek és a tavaly elfogadott reformütemtervek megfelelő keretet biztosítanak a szükséges intézkedések végrehajtásához. Közölte, hogy az Európai Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a reformok végrehajtását, és minden szükséges támogatást megad azok folytatásához.

Marta Kos emlékeztetett arra, hogy az első csatlakozási tárgyalási klaszter június 15-i megnyitása fontos mérföldkő volt, amely bizonyította: a reformok kézzelfogható eredményeket hoznak. Hozzátette, a következő cél a fennmaradó tárgyalási klaszterek mielőbbi megnyitása, az eddig elvégzett előkészítő munka eredményeire építve.

A biztos szerint a csatlakozási folyamat mellett a fokozatos integráció lehetőségeit is ki kell használni. Ennek egyik eszköze az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás elmélyítése, amely már a teljes jogú tagság előtt is lehetővé teszi, hogy Ukrajna és állampolgárai egyre nagyobb mértékben részesüljenek az uniós együttműködés előnyeiből.

Kiemelte, hogy az Európai Unió tovább mélyíti együttműködését az ukrán védelmi iparral. Ukrajna már most is hozzájárul katonai technológiák uniós exportjához, az Ukrajna Beruházási Keret révén pedig olyan közös projekteket támogatnak a tagállamokkal, amelyek a kettős felhasználású termelés fejlesztését, az ipari bázisok integrációját és Európa védelmi felkészültségének erősítését szolgálják.

Marta Kos szerint Ukrajna mára Európa biztonsági architektúrájának alapvető pillérévé vált, az ukrán nép kitartása és a haditechnológiai innováció pedig már jelenleg is hozzájárul az európai kontinens biztonságának erősítéséhez.

Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok elítélik az orosz agressziót, viselik a háború terheit, magyar ajkú katonák szolgálnak a fronton, közülük pedig már több mint százan életüket vesztették Ukrajna védelmében. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a közösség 2017 óta folyamatosan kisebbségi jogainak korlátozását szenvedi el. Bírálta az uniós intézményeket, amiért szerinte csaknem egy évtizeden át tétlenül szemlélték a jogok fokozatos leépítését, miközben a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyták.

A kárpáraljai származású képviselő kifogásolta, hogy az Európai Parlament jelentése üdvözli a kisebbségi jogok helyreállításáról szóló megállapodást. Megfogalmazása szerint azonban ez nem a kisebbségi jogokról szól, hanem arról, hogy pusztán ígéretekért cserébe megnyílhatott az első csatlakozási klaszter Ukrajna előtt.

A képviselő szerint amennyiben az Európai Unió valóban fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek védelmét, el kell érnie, hogy Ukrajna kisebbségi akcióterve egyértelmű, nyilvános és számonkérhető vállalásokat tartalmazzon a kisebbségi jogok teljes körű helyreállítására. Úgy vélte, a jelenleg ismert változat ezt nem biztosítja.

Kijelentette: a kisebbségeknek nem ígéretekre, hanem garanciákra és a mindennapokban is érvényesülő jogokra van szükségük.

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szerint úgy kezdődnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, hogy a választókat senki sem kérdezte meg arról, támogatják-e. Szerinte az uniós intézmények nem foglalkoznak kellőképpen azokkal a biztonsági kockázatokkal, amelyek abból fakadnak, hogy Ukrajna háborúban álló ország. Kiemelte, a kisebbségi jogok helyzete mellett az sem kap kellő figyelmet, hogy Ukrajnában hét éve nem tartottak választásokat, ami ugyan a háború következménye, de jogállamisági szempontból is jelentős kérdés.

A képviselő bírálta, hogy az Európai Unió szerinte geopolitikai megközelítést alkalmaz az érdemalapú bővítési politika helyett, ami azt jelenti, hogy az egyébként elvárt jogállamisági feltételek háttérbe szorulnak. Hangsúlyozta: érdemi vita nem zajlik az ukrán csatlakozás költségvetési következményeiről sem. Állítása szerint már megkezdődtek olyan költségvetési átalakítások, amelyek csökkentik a kohéziós és agrártámogatásokat, hogy forrást biztosítsanak új uniós alapoknak.

A politikus szerint arról sincs vita, hogy a bővítés nyomán mely tagállamok válhatnak nettó befizetőkké. Úgy vélte, a bíráló véleményekre az uniós döntéshozatal egyhangúsági szabályainak szűkítésével reagálnának. Felszólította az uniós politikusokat, hogy kérjék ki választóik véleményét, mert szerinte végső soron nekik kell majd viselniük a bővítés költségeit.