USDC-vel gyorsítaná Japán devizapiacát a Circle és a Nomura

2027-ben indulhat az USDC-alapú szolgáltatás

A USDC stablecoint kibocsátó Circle és a japán Nomura Holdings befektetési bank sajtóértesülések szerint megállapodott egy új digitáliseszköz-elszámolási üzletág elindításáról Japánban.

A vállalatok akár már 2027-ben bevezethetik azt a vállalati fizetési szolgáltatást, amelynek segítségével a japán cégek jent válthatnának USD Coinra, vagyis USDC-re. A dollár árfolyamához kötött stablecoin ezt követően nemzetközi tranzakciók és vállalati elszámolások lebonyolítására lenne használható.

A megoldás elsősorban a hagyományos banki átutalások korlátait csökkentheti. A jelenlegi nemzetközi átutalások teljesítése gyakran két-három munkanapot vesz igénybe, különösen akkor, ha az ügylet több bankot, eltérő időzónákat vagy különböző országok pénzügyi rendszereit érinti.

A stabilcoinokon alapuló elszámolás ezzel szemben a hagyományos banki nyitvatartástól függetlenül, blokklánc-infrastruktúrán keresztül működhet. Ez lehetővé teheti, hogy a vállalatok gyorsabban mozgassák a pénzeszközeiket, és rövidebb idő alatt teljesítsék a külföldi partnereikkel szemben fennálló kötelezettségeiket.

Az USDC lehet a digitális dollárhíd

Az USDC egy amerikai dollárhoz kötött stabilcoin, amelynek célja, hogy tokenenként megközelítőleg egydolláros árfolyamot tartson fenn. A Circle által kibocsátott digitális eszköz a világ második legnagyobb stablecoinja, piaci kapitalizációja az ismertetett adatok szerint 73,6 milliárd dollár.

A stablecoinok olyan kriptoeszközök, amelyek értékét jellemzően egy hagyományos pénznemhez, például az amerikai dollárhoz vagy a japán jenhez kötik. Bár blokkláncon továbbíthatók, árfolyamuk elméletileg jóval kevésbé ingadozik, mint a Bitcoiné, az Etheré vagy más, szabadon kereskedett kriptovalutáké.

A Circle és a Nomura szolgáltatásában az USDC egyfajta digitális elszámolási hídként működhetne. Egy japán vállalat jent válthatna USDC-re, majd a stablecoint egy külföldi beszállítónak, leányvállalatnak vagy üzleti partnernek továbbíthatná. A fogadó fél ezután megtarthatná az USDC-t, vagy a helyi pénzügyi infrastruktúrától függően dollárra, illetve más pénznemre válthatná azt.

Ez a konstrukció nem feltétlenül váltaná ki teljes egészében a hagyományos bankrendszert. Inkább egy gyorsabb elszámolási réteget hozhatna létre a már működő banki és vállalati pénzügyi rendszerek mellett.

A projekt sikere ezért nemcsak a blokklánc-technológián múlik. A megfelelő letétkezelési megoldások, a banki kapcsolatok, az ügyfél-azonosítási folyamatok és a szabályozói megfelelés ugyancsak nélkülözhetetlenek lesznek.

A 440 milliárd dolláros japán devizapiac a cél

A Circle és a Nomura együttműködése Japán hatalmas vállalati devizapiacát célozza. A megadott adatok alapján az ország devizapiacán 2025-ben napi 440 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolítottak le.

A tervezett szolgáltatást elsősorban importtal, exporttal és nemzetközi vállalati pénzmozgásokkal kapcsolatos műveletekre használhatnák. Ide tartozhatnak például a külföldi beszállítóknak teljesített kifizetések, az exportbevételek elszámolása, valamint a nemzetközi vállalatcsoportok különböző országokban működő leányvállalatai közötti átutalások.

A hagyományos devizatranzakciók esetében a vállalatoknak gyakran több közvetítővel, levelezőbankkal és eltérő elszámolási időkkel kell számolniuk. Ez nemcsak lassíthatja a fizetéseket, hanem növelheti a működési költségeket és megnehezítheti a likviditás kezelését is.

A stablecoin-alapú rendszer egyik fő előnye az lehet, hogy csökkenti az elszámolás és a tényleges teljesítés közötti időt. Ez különösen fontos azoknak a vállalatoknak, amelyek naponta nagy összegű, több pénznemet érintő tranzakciókat hajtanak végre.

A gyorsabb elszámolás révén kevesebb tőke maradhatna hosszabb időre függőben. A vállalatok így hatékonyabban tervezhetnék rövid távú pénzforgalmukat, és gyorsabban reagálhatnának az árfolyamok vagy a piaci körülmények változásaira.

A Nomura köti össze a kriptót a bankrendszerrel

A tervek szerint a Nomura felelne a japán ügyfelek bevonásáért, a szabályozási követelmények teljesítéséért, valamint az új platform és a meglévő banki infrastruktúra összekapcsolásáért.

Ez a szerepkör kulcsfontosságú lehet, mivel a vállalati ügyfelek számára nem elegendő önmagában a gyors blokklánc-tranzakció. A szolgáltatásnak illeszkednie kell a cégek számviteli, treasury-, kockázatkezelési és megfelelőségi rendszereihez is.

A Nomura pénzügyi piaci tapasztalata segítheti a hagyományos banki szolgáltatások és a digitális eszközök közötti átjárás kialakítását. A Circle eközben a stablecoin-infrastruktúrát, az USDC kibocsátásához kapcsolódó technológiát és a digitális elszámoláshoz szükséges hátteret biztosíthatja.

A Circle már jelen van a japán piacon. A vállalat helyi egysége, a Circle Japan az SBI Holdingsszal együttműködve teszi elérhetővé az USDC-t az országban. A Nomurával tervezett szolgáltatás erre a meglévő jelenlétre építve nyithatna új felhasználási területet a stablecoin előtt.

Az együttműködés középpontjában nem a lakossági kriptokereskedés, hanem az intézményi és vállalati elszámolás áll. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinok felhasználása egyre inkább túlmutat a kriptotőzsdéken történő kereskedésen.

Japán engedélyezte a USDC vállalati használatát

A projekt elindítását a japán szabályozási környezet változása tette lehetővé. A japán pénzügyi felügyelet a módosított fizetési szabályok alapján jóváhagyta az USDC helyi alkalmazását.

Ezzel az USDC lett az első olyan globális, dollárhoz kötött stablecoin, amely engedélyt kapott a japán vállalati felhasználásra. A döntés fontos mérföldkő, mivel szabályozott keretet teremtett a digitális dollárhoz kötött token intézményi alkalmazásához.

A Circle és a Nomura a 2027-re tervezett indulásig tovább fejlesztheti a szolgáltatás technikai és pénzügyi infrastruktúráját. A következő időszakban ki kell alakítaniuk a teljes elszámolási rendszert, meg kell erősíteniük a stablecoinok biztonságos tárolásához szükséges letétkezelési megoldásokat, és be kell fejezniük a banki integrációkat.

A pénzmosás elleni ellenőrzések, az ügyfelek azonosítása és a tranzakciók felügyelete szintén meghatározó része lehet a rendszernek. A vállalati stabilcoin-szolgáltatások csak akkor terjedhetnek el szélesebb körben, ha a cégek a blokklánc gyorsasága mellett a hagyományos pénzügyi szolgáltatásoktól elvárt jogi és működési biztonságot is megkapják.

Egyre több stabilcoin jelenik meg Japánban

A Circle és a Nomura terve egy szélesebb japán stablecoin-piaci átalakulás része. Az ország pénzügyi szereplői egyre több jen- és dolláralapú digitális elszámolási megoldást vizsgálnak.

Az SBI Holdings és a Startale Group például bejelentette a JPYSC nevű, japán jenhez kötött stablecoint. A tokent egy bizalmi vagyonkezelési struktúrában működő bank fedezné, és elsősorban intézményi, valamint határokon átnyúló elszámolásokra használhatnák.

A jenalapú stablecoin más funkciót tölthet be, mint az USDC. Míg a USDC a dolláralapú nemzetközi tranzakciókban lehet különösen hasznos, a JPYSC a japán fizetések és a jenben vezetett vállalati elszámolások digitalizációját támogathatja.

A Ripple dollárhoz kötött stablecoinja, a Ripple USD, vagyis az RLUSD szintén hivatalosan megjelent Japánban. Az ismertetett piaci adatok szerint az RLUSD kapitalizáció alapján a világ tizedik legnagyobb dollár-stablecoinja.

A több stablecoin párhuzamos megjelenése versenyt indíthat a kibocsátók között. A vállalati felhasználók számára azonban valószínűleg nem kizárólag a token piaci mérete lesz meghatározó. Legalább ilyen fontos lehet a likviditás, a visszaválthatóság, a szabályozói státusz, a banki integráció és a letétkezelés biztonsága.

Átalakulhat a japán kriptoszabályozás

Japán jelenleg a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény, vagyis a Payment Services Act alapján szabályozza a stablecoinokat. A jogszabály meghatározott feltételek mellett bankok, bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó társaságok és engedéllyel rendelkező pénzátutalási szolgáltatók számára teszi lehetővé jóváhagyott tokenek kibocsátását.

A japán törvényhozás alsóháza ugyanakkor júniusban elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely a kriptoeszközöket a pénzügyi eszközökről és tőzsdékről szóló törvény, vagyis a Financial Instruments and Exchange Act hatálya alá helyezné át.

A változás a kriptovalutákat a hagyományos befektetési termékekhez közelebb álló szabályozási kategóriába sorolhatná. Ez szigorúbb tőzsdei felügyeletet és új közzétételi követelményeket hozhat, ugyanakkor megnyithatja az utat a kriptoalapú tőzsdén kereskedett alapok, vagyis ETF-ek előtt is.

A tervezet adózási szempontból ugyancsak jelentős változást tartalmaz. A kriptoeszközökön elért nyereséget jelenleg akár 55 százalékos adóteher is sújthatja, az új rendszer azonban egységes, 20 százalékos adókulcsot vezetne be.

Az alacsonyabb adókulcs vonzóbbá tehetné a japán piacot a kriptobefektetők és a digitális eszközökkel foglalkozó vállalkozások számára. Az ETF-ek esetleges engedélyezése pedig új intézményi tőkét irányíthatna az ágazatba.

A stablecoinok bekerülhetnek a vállalati pénzügyekbe

A Circle és a Nomura együttműködése azt jelzi, hogy a stablecoinok következő fontos növekedési területe a vállalati devizaforgalom és a nemzetközi elszámolás lehet.

Az USDC-alapú szolgáltatás a tervek szerint nem spekulatív kriptotermékként, hanem pénzügyi infrastruktúraként jelenne meg. Elsődleges feladata a vállalati pénzmozgások gyorsítása, az elszámolási késedelmek csökkentése és a nemzetközi tranzakciók hatékonyabb lebonyolítása lenne.

A 2027-es indulásig ugyanakkor több technológiai és szabályozási feladatot is meg kell oldani. A szolgáltatásnak biztonságosan kell kapcsolódnia a japán bankrendszerhez, megfelelő likviditást kell biztosítania, és teljesítenie kell az intézményi ügyfelekre vonatkozó megfelelési követelményeket.

Amennyiben a Circle és a Nomura sikeresen kiépíti ezt az infrastruktúrát, Japán a szabályozott stablecoin-alapú vállalati elszámolások egyik legfontosabb ázsiai piacává válhat. A projekt emellett mintát adhat más országoknak is arra, hogyan lehet a blokkláncon működő digitális pénzeket összekapcsolni a hagyományos banki és devizapiaci rendszerekkel.