Miért vesz fel egy ember uzsorakölcsönt?

Az emberek több okból is felvehetnek uzsorakölcsönt, de fontos megjegyezni, hogy az uzsorakölcsön törvénytelen és kockázatos tevékenység lehet számos országban, és szigorú büntetésekkel járhat. Általában az uzsorakölcsönöket olyan helyzetekben veszik fel az emberek, amikor más hagyományos hitelintézetektől (bankoktól) nem tudnak hitelt kapni, vagy nem rendelkeznek más forrásokkal, hogy fedezzék pénzügyi szükségleteiket. Néhány lehetséges ok, ami miatt valaki uzsorakölcsönt vesz fel:

- Rossz hitelminősítés: Azok, akiknek rossz hitelminősítésük van, nehézségekbe ütközhetnek a hagyományos bankoktól történő hitelfelvétel során. Az uzsorakölcsön lehet az egyetlen lehetőségük, ha pénzre van szükségük sürgősen.

- Hiányzó, vagy nem elégséges jövedelem: Az olyan emberek, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek vagy nem tudnak megfelelően igazolni stabil jövedelmet, szintén nehézségekbe ütközhetnek a hagyományos banki hitelek elnyerésében. Az uzsorakölcsönök ebben az esetben lehetnek az egyetlen választás.

- Sürgős pénzügyi szükségletek: Egy váratlan pénzügyi válság, sürgős orvosi költségek, vagy más váratlan kiadások miatt az embereknek gyorsan szüksége lehet pénzre, és az uzsorakölcsön lehet a leggyorsabb módja a hitelfelvételnek, bár a magas kamat miatt a visszafizetés is kockázatos lehet.

- Informális gazdaság: Néhány helyen, különösen fejlődő országokban, az informális gazdaságban az uzsorakölcsön lehet az egyetlen elérhető hitelforrás a kisebb vállalkozások vagy háztartások számára.

Érdemes tudni, hogy az uzsorakölcsönök veszélyesek lehetnek, mivel a magas kamatok miatt a visszafizetésük nehéz, és az embereket még mélyebb adósságba sodorhatják (adósság spirál). 

Uzsora jelentése

A kölcsönadó személy kihasználva a kölcsönkérő személy szorult helyzetét, tapasztalatlanságát, könnyelműségét azzal, hogy feltűnően magas, aránytalan kamattal, feltételekkel ad kölcsönt, előleget vagy nyújt bármilyen szolgáltatást és ezzel feltűnően nagy előnyt realizál, amelyet szerződésben köt ki.

Mindig van, aki megszorul...

Amióta a világ létezik voltak szegények és gazdagok. Voltak olyanok, akik sok munkával, ügyességük, találmányuk által gazdagodtak meg. Voltak, akik találékonyságukkal, leleményesen, furfangokkal szerezték meg vagyonukat, amelyet folyamatosan gyarapítottak.

Voltak, akik a megszerzett vagyont tovább gyarapították és voltak olyanok, akik hosszabb vagy rövidebb idő alatt elveszítettek mindenünket.  Természetesen voltak és lesznek olyanok, akiknek napról- nap meg kell dolgozniuk a mindennapi betevő falatért. Azaz nincs félretett pénzük, vagyonuk, amelyet akár új vállalkozásba fektethet, vagy akár az élet számtalan területén felmerülő váratlan helyzetben azonnal elő tudnak teremteni.

A bankok előtt is volt hitelélet...

Amikor a bankok még nem léteztek az emberek úgy jutottak pénzhez, ahogy csak tudtak és olyan feltételekkel, amit az akkori piac diktált.

Ebben az időszakban volt a legjellemzőbb az, hogy szinte teljesíthetetlen feltételekkel adtak kölcsönt a megszorult helyzetbe került személynek, akinek sokszor semmilyen más lehetősége nem volt kilátástalan helyzetük megoldására csak az, ha aláírják a hitelező által megfogalmazott szerződést.

Láttunk sok példát erre a történelemben, amikor fillérekért egész vagyonukat felajánlottak a végtelenségig elkeseredett emberek.

Sajnos sok esetben a teljesíthetetlen feltételek, kikötések miatt el is veszítették mindenüket és földönfutóvá váltak. A kölcsönadók pedig ezzel az embertelen, kizsákmányoló, tisztességtelen szerződéssel aránytalanul nagy vagyonra tettek szert.

Feljegyzések szerint már az ókorban léteztek bankhoz hasonló funkciókat ellátó intézmények, mint például a templomok vagy királyi raktárházak, amelyek megőrizték a polgárok pénzét vagy egyéb értékeit. A bankrendszer őskorát a XII. - XIV. században élő olasz kereskedő családhoz kötik. Egy kis idő elteltével a”bankárok” már nem csak megőrizték a mások által náluk elhelyezett pénzt, hanem kölcsön is adták másoknak kamat ellenében.

Ezzel létrejöttek a ma is ismert klasszikus bankfunkciók: a betétgyűjtés és hitelkihelyezés.

A betétesek kamatot kaptak betétjeik után, amelyet a hitelt felvevő fizetett meg. Természetesen a bankárok a tranzakciókért díjat számítottak fel, ami pedig az ő hasznuk volt.

A bankárok voltak a felelősek azért, hogy a betétesek pénze biztonságban legyen és a hitelkihelyezés megtérüljön, azaz a kihelyezett pénzre legyen kamat és ezt a kamatot a hitelt felvevő meg is tudja fizetni. Ezért természetesen megvizsgálták az igénylő hátterét, mindezt tették azért, hogy megtudják vissza tudja-e fizetni a kölcsönt a szerződésben rögzített feltételekkel. Ez a mai napig is hasonlóan működik szerte a világban.

Sajnos sokan nem felelnek meg a bankok hitelkihelyezési feltételeink, ezért más lehetőség után kell nézniük, hogy adott sürgős anyagi helyzetüket orvosolni tudják. Ezt kihasználva kialakult egy olyan réteg, akik nem betétesként a bankra bízva az ügyintézést adják kölcsön pénzüket, hanem úgymond magánszemélyként adnak kölcsön az adott ország törvényeit megkerülve, jellemzően a banki hiteleknél irreálisan nagyobb kamatért.

Ezeknek az összegnek a visszafizetése sokszor a lehetetlen határát súrolja. Éppen ezért a hitelt felvevő sok esetben nem tudja visszafizetni a kölcsönt és további hitelekért folyamodik, amely által hitelspirálba kerül és onnan nagyon ritkán van kiút.

Mások szerencsétlenségének kihasználása természetesen nem etikus és humánus cselekedet, egyenesen embertelen és kizsákmányoló!

Uzsorahitel a világban

Minden országban jelen van az uzsorázás, amelyet az állam igyekszik törvényekkel szabályozni és azt betartatni.  Jól felépített demokratikus országokban ez remekül működik, de sajnos azokban az országokban, ahol a korrupció magas és az állami szerveknek sem áll érdekében annak visszaszorítása megoldhatatlan feladat az uzsora megszüntetése.

Magyarországon törvényt alkottak, azok védelmébe, akik szorult helyzetbe kerülnek és a törvény betartatásával kívánják megvédeni érdekeiket.

Hány évet lehet kapni uzsoráért?

A Büntető törvénykönyv 381.§ szerint az uzsora bűncselekmény.

„381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A rendelkezés az uzsora-bűncselekmény törvényi tényállását szabályozza. A törvény átveszi az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXXIV. törvénnyel elvégzett módosításokat.

Az uzsorázás újabb formái olyan jelleget öltöttek magukra, megjelenésükben – embertelenségük, kizsákmányoló jellegük miatt – olyan súlyos veszélyt jelentenek a társadalomra, hogy uzsora-bűncselekménykénti minősítésüket függetleníteni kellett attól, hogy a cselekményt üzletszerűen követik-e el, vagy sem.

Példaként hozható fel a kölcsönadással kombinált színlelt adásvételi szerződés aláíratása, mintegy a kölcsön „biztosítékául”, majd annak érvényesítése. Ez ugyanis önmagában olyan cselekmény, ami egyszeri elkövetés esetén is súlyos büntetőjogi szankciót kell, hogy maga után vonjon.

Az uzsora-bűncselekmény törvényi tényállása nem használja a szerződés fogalmat, ehelyett az ennél kevésbé formális megállapodás kifejezésre utal. A megállapodás kifejezés használatának indoka az, hogy az uzsoratevékenység jellemzően – bár kölcsönügyletek révén valósul meg az uzsorakölcsönök nyújtása – sok esetben más szerződésnek, vagy megállapodásnak van álcázva.

Amennyiben a tényállás kizárólag a szerződésekre, vagy még szűkebben, a kölcsönszerződésekre utalna, úgy a – pl. adásvételi célzat nélkül, kvázi fedezetként eladott vagyontárgyakra, gépjárműre, jószágra vonatkozó – színlelt adásvételi szerződések, vagy egyéb megállapodások esetén a büntetőbíróságnak kellene a megállapodások szerződés jellegét, vagy a szerződések színleltségét megállapítani.

A törvényi tényállás alapján azonban elegendő annak bizonyítása, hogy a sértett és az elkövető között létrejött egy uzsorás elemeket tartalmazó megállapodás.”

A törvény szigora ellenére az uzsorázás sajnos nagyon nehezen szorítható vissza állami beavatkozás nélkül, amely manapság csak a törvény szigorú betartatásában merül ki.

A kényszerhelyzetbe került emberek a fentebb említett okok miatt továbbra sem tudnak hitelért a bankokhoz fordulni, így az uzsorázás az elkövetkezendő időszakban is virágát fogja élni és az emberek egyre jobban süllyednek le egészen addig ameddig mindenüket elveszítik.