Véget ért Horvátország egyik legnehezebb tűzvédelmi szezonja
2024. 09. 23. 05:00
Véget ért Horvátország egyik legnehezebb tűzvédelmi szezonja, amelyben közel 15 ezer hektár terület égett le, és 40 százalékkal több volt a tűzeset, mint 2023-ban - írta a Vecernji List című horvát napilap vasárnap a tűzoltókat idézve.
Horvátország erdeiben - főleg a tengermelléken - a kánikula és a csapadékmentes időjárás miatt minden évben fokozott tűzveszély alakulhat ki. A legtöbb erdőtüzet emberi figyelmetlenség, villámcsapás vagy a vasúti közlekedésben keletkezett szikra okozza.
A hosszabb ideje tartó csapadékos időjárásnak köszönhetően azonban mostanra a tengermelléki területeken is csökkent annak a lehetősége, hogy újabb erdőtüzek lépjenek fel - közölte a horvát operatív tűzoltó parancsnokság.
A testület adatai szerint június elsejétől szeptember 10-ig 2420 szabad területi tüzet jegyeztek fel, ami negyven százalékkal több, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Közel 15 ezer hektár terület égett le, 534 százalékkal több, mint tavaly.
Nyolc kiemelten súlyos tűzeset volt az idén: négy Split-Dalmát, három Sibenik-Knin és egy Zára megyében (Zadarska zupanija).
A klímaváltozás miatt várhatóan további extrém tűzesetekkel kell számolni a jövőben, az ezekre való felkészülés kulcsfontosságú - hangsúlyozta a parancsnokság közleményében.
Emlékeztettek: a horvát kormány 5,6 millió eurót különített el erre az évre tűzoltási tevékenységek végrehajtása, valamint további 16,1 millió eurót a védelmi minisztériumnak ugyan erre a feladatra.
A horvát légierő kötelékében egy tűzoltó század is szolgál, melynek bázisa Zárában van. Hat Canadair CL-415, valamint hat Air Tractor AT-802 típusú tűzoltó repülőgéppel rendelkezik.
A fokozott tűzveszély miatt Horvátországban június 1-jétől október végéig tilos tüzet gyújtani olyan helyeken, ahol a lángok tovaterjedhetnek. Tűzokozás esetén magánszemélyek 1990-től 19 900 euróig (782 ezer forinttól 7,8 millió forintig) terjedő pénzbírságra büntethetők, vagy 60 nap elzárást kaphatnak.
Binance kontra Wall Street Journal: jogi csatába kezdett a kriptotőzsde
Ritka és nagy horderejű lépésre szánta el magát a Binance: rágalmazási pert indított a Wall Street Journal ellen egy februári cikk miatt, amely szerint a platformon keresztül jelentős összegű kriptó áramolhatott iráni szankciós entitásokhoz. A világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje szerint a beszámoló pontatlan állításokat tartalmazott, amelyek komoly reputációs és üzleti károkat okoztak.
Emelkedtek a fejlett piaci hozamok, erősödött a dollár, vegyesen teljesítettek a régiós devizák, a forint gyengült
Bár az amerikai inflációs és maginflációs adatok a várakozásoknak megfelelően alakultak, de a növekvő közel-keleti feszültség és az emelkedő olajárak miatt újból erősödtek az inflációs és kamatemelési várakozások – különösen, hogy Christine Lagarde, az EKB elnöke elmondta: mindent megtesznek azért, hogy az emelkedő olajárak dacára féken tartsák az inflációt.
Multichain irányba fordul a Pump.fun? Új jelek utalnak a terjeszkedésre
Egyre több jel mutat arra, hogy a Pump.fun kiléphet a kizárólagos Solana-ökoszisztémából. A platform több új aldomaint regisztrált különböző blokkláncokhoz, miközben profiljából eltűnt a „Solana” megnevezés. Bár ez még nem jelent hivatalos multichain indulást, a háttérben zajló technikai előkészítés arra utal, hogy a projekt komolyan vizsgálja a többhálózatos terjeszkedést.
Virtuális feltöltőkártyák online fizetésekhez Magyarországon
Ha Magyarországon élsz, és külföldi webshopokban, hirdetésekért vagy előfizetésekért akarsz fizetni, biztosan ismerős a para a helyi bankkártyákkal. De van megoldás – a virtuális prepaid kártyák. Ezek olyan eldobható vagy többször használatos digitális kártyák, amiket online hozol létre, és te magad töltesz fel. Az bennük a legkirályabb, hogy csomót közülük kriptóval is fel lehet tölteni. Hadd meséljek néhány bevált szolgáltatásról.
Aave-alapító: radikális DAO-reformra van szükség – repedezik a decentralizált irányítás
Az Aave alapítója szerint a jelenlegi DAO-irányítás túl lassú, túl politikai és túl centralizált lett. Stani Kulechov most nyíltan reformot sürget: a napi döntéseket szakértői csapatokra bízná, miközben a tokenbirtokosok csak a legfontosabb stratégiai kérdésekben szavaznának. A vita nem véletlenül robbant ki – az elmúlt évben az Aave ökoszisztémáját belső konfliktusok, kilépő fejlesztők és vitatott finanszírozási javaslatok rázták meg.
Gyengült a forint csütörtök reggelre
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtök reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Átadták a magyar sajtó napja alkalmából a közmédia díjait
A magyar sajtó ünnepén átadott díj köszönet és elismerés azért a munkáért, amit a közmédia munkatársai végeznek a hiteles tájékoztatás, a magyar kultúra, az anyanyelv, a család védelmében, a sport vagy az igényes szórakoztatás érdekében - jelentette ki a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a közmédiának a magyar sajtó napja alkalmából rendezett díjátadó ünnepségén szerdán Budapesten.
Nőtt az ANY Biztonsági Nyomda árbevétele és eredménye tavaly
Az ANY Biztonsági Nyomda nettó árbevétele 71,85 milliárd forint volt 2025-ben, 1,9 százalékkal több, mint az előző évben, nettó eredménye pedig 7,6 százalékos emelkedéssel 8,5 milliárd forintra nőtt - tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
Az EP lépéseket sürget a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék felszámolására
Az Európai Parlament szerint a fiatalabb nők egyre inkább felülmúlják a fiatalabb férfiakat az iskolázottság terén, de általában alacsonyabb fizetést kapnak és alulértékeltek, ezért lépéseket sürget a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék felszámolására - közölte az uniós parlament szerdán.
Fidelity: Az olajpiacok az árkockázat és az árzavar között ingadoznak
Az olajárak az elmúlt napokban jelentős ingadozást mutattak, mivel az iráni konfliktus okozta zavarok kezdetben korlátozták a kínálatot és szűkítették a fizikai piacokat, majd enyhültek, miután jelek mutattak arra, hogy a feszültségek fordulópontjához közelednek. A Fidelity megvizsgálta, mi áll a legújabb mozgások hátterében, és mérlegeli azok következményeit az energetikai vállalatokra és a tágabb piacra nézve.
Mérsékelt és kiegyensúlyozottabb működés felé tart a lakáspiac 2026-ban
A hektikusnak mondható tavalyi évhez képest 2026-ban a magyar lakáspiac nyugodtabb, egyenletesebb piaci működést hozhat, ami a lassuló áremelkedésben, a kínálat bővülésében és az ingatlanpiac túlárazottságának csökkenésében is megmutatkozhat – hangzott el az OTP Csoport éves ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján, ahol a szakértőik ismertették, milyen főbb tényezők alakítják jelenleg a lakáspiaci folyamatokat. A szakértők szerint jelenleg leginkább saját célra, családi házat keresnek a vevők, de az új ingatlanfejlesztések is hatással lesznek a 2026-os ingatlanpiacra.
Automatizáció és költségelőny: stratégiai csomóponttá válhat régiónk az európai logisztikában
Versenyképes költségszint, fejlett infrastruktúra és terjedő automatizáció: mindezek együtt teremthetnek olyan környezetet, amely hosszú távon is vonzóvá teszi Kelet-Közép-Európát az ipari és logisztikai beruházások számára – állapították meg az iO Partners régiós ügyfélrendezvényén. A szakértők szerint Magyarország – földrajzi helyzetének és ipari bázisának köszönhetően – tovább erősítheti szerepét a régió egyik kulcsfontosságú elosztóközpontjaként.
Az albérletpiac visszacsábítaná a bérlőket: Budapesten ismét mínuszban a lakbérek
A hazai albérletpiacon a bérleti díjak alakulása most a bérlőknek a kedvez. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint februárban ugyanis országosan 0,6 százalékkal nőttek a bérleti díjak januárhoz képest, Budapesten viszont 0,1 százalékos volt a visszaesés, így mindkét adat stagnálásközeli értéknek tekinthető. Az egy évvel korábbihoz képest a fővárosi és az országos piac is 5,4 százalékos emelkedést könyvelhetett el. A februári változások a bérleti díjemelkedés további fékeződésére utalnak, hiszen januárban még országosan és Budapesten is 1,6, illetve 1,3 százalékos havi drágulást tapasztalhattak a bérlők és bérbeadók.
Friss kutatás: Évi 7 millió forinttal is többet kereshetnek a diplomások
A Varsovia Egyetem 2026-os kutatása szerint Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan nagyjából 200.000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) pedig már 450.000 forintos (közel 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet. A számítások alapján ez éves szinten – a végzettségi szinttől függően – megközelítőleg 2,8-6,8 millió forintos bérkülönbséget is jelenthet. Noll-Batek Frigyes, a Varsovia Üzleti és Alkalmazott Tudományok Egyetemének prorektora azt mondta: egy önköltséges alapképzés ára akár alig több mint egy év alatt visszahozható, mesterszinten pedig ennél is gyorsabban megtérülhet. A felmérés szerint a felsőfokú végzettség a bérek mellett a karrierlehetőségekre és a rugalmas munkavégzés esélyére is hatással van.
