Végrendelet 2023 – Ki az új törvény alapján az örökös? Élettársak a vesztes oldalon
Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet, vagyis a végrendeletnek nem kell kiterjednie a teljes hagyatékra, rendelkezhet úgy, hogy csak egyetlen vagyontárgyára nevez meg örököst. Ilyenkor a végrendeletben nem szereplő vagyon sorsa a törvényes öröklés szabályai szerint dől el.
A Polgári törvénykönyv a végrendeleti öröklést hangsúlyosan is a törvényes öröklés szabályai elé helyezi, mondván, ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
A végintézkedés szabadságának jogi korlátja a kötelesrész, amelyre az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője akkor is jogosulttá válik, ha a végrendeletben nem szerepel örökösként.
A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. Például ha a két törvényes örökös közül az egyiket végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor őt így a hagyaték 1/6-a illeti meg.
Nem nyilvános nyilvántartás
A végrendeletek többsége saját kezűleg készül, kisebb része jogász – ügyvéd vagy közjegyző – közreműködésével. Az örökhagyók többsége csak egyszer készít végrendeletet, de egyre gyakoribb, hogy valaki frissíti, karbantartja a végakaratát.
Leggyakrabban azért készítenek új végrendeletet, mert családi viszonyaik megváltoznak, például gyermekük, unokájuk születik, vagy összevesznek egyik gyermekükkel, mert nem gondozzák. Szintén mindennapi indok, ha új vagyonelem, például egy lakás vagy egy nyaraló kerül a tulajdonukba, vagy életük valamilyen komolyabb fordulót vesz.
Aki karbantartja a végrendeletét, az általában többször teszi élete során, jellemzően két-három alkalommal, de közjegyzők találkoztak már olyan örökhagyóval is, aki néhány évtized alatt csaknem tízszer készített újat.
Talán kevesen tudják, hogy a közjegyzői okiratba foglalt és a közjegyzői letétbe helyezett végintézkedések adatait a Végrendeletek Országos Nyilvántartása tartalmazza. Ha valaki szeretne bekukkantani az adatokba, nem teheti, mert a nyilvántartás nem nyilvános, abból adatot csak a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kérhet.
Magyarországon a következő legfontosabb végrendeleti formák vannak:
- közvégrendelet, amelyet közjegyző vagy bíró foglal közokiratba;
- holográf magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó saját kezűleg ír és ő is írja alá, valamint ő írja a keltezést is;
- allográf magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú előtt ír alá;
- közjegyzőnél személyesen letétbe helyezett magánvégrendelet;
- öröklési szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi;
- a halál esetére szóló ajándékozás révén a tulajdonjog a megajándékozottra az ajándékozó halálakor száll át; valamint
- a szóbeli végrendelet.
Bármily furcsa: a Tanú is lehet kedvezményezett
2014 márciusa előtt még szükséges volt a magánvégrendelet érvényességéhez a végintézkedés helyének feltüntetése. Azóta viszont alaki szempontból akkor is érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező:
- saját kezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
- más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
- a saját kezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.
A gépírással írt végrendelet érvényességéhez is két tanú kell. Viszont a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendeletet még a tanúk sem menthetik meg.
Érdekesség továbbá, hogy a végrendeletnek a tanú is lehet a kedvezményezettje, de csak akkor, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta. Továbbá a tanú részére szóló juttatás akkor sem lesz érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül további két tanú vett részt.
Házastársak közös végrendelkezése
Több mint fél évszázadon át nem végrendelkezhettek közösen a házastársak. Egészen pontosan 1960. január 1-jétől 2014. március 14-ig. Azóta viszont megint tehetnek egyazon okiratba foglalt végintézkedést. De csak ők és a bejegyzett élettársak, mert egyébként két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.
A házastársaknak és a bejegyzett élettársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete akkor érvényes, ha
- saját kezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban saját kezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja;
- más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy
- közvégrendeletet tettek.
Két esetben a törvény erejénél fogva hatályát veszti a házastársak/regisztrált élettársak közös végrendelete:
- ha a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre;
- ha a végrendelet megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek gyermeke születik, illetve ugyanez vonatkozik az örökbefogadásra is, kivéve ha a végrendelet eltérően rendelkezik.
Fontos azt is tudni, hogy a magyar öröklési jogban jelentős a különbség a házaspárok és az élettársak között. A törvényes (azaz végrendelet nélküli) öröklési rend szerint a házastársat a közösen lakott ingatlanon és a felszerelési, berendezési tárgyakon haszonélvezeti jog illeti meg, míg a tulajdonjog az elhunyt leszármazóira száll. Az özvegynek a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész jár.
Igen ám, de az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül nem kapnak semmit a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök.
Végakarat a mentőautóban
Tartja magát az a tévhit is, hogy nem lehet szóban végrendelkezni. Pedig kivételesen lehet. Szóbeli végrendeletet ugyanis az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
Amúgy nem a végrendelkező személyes veszélyérzete dönti el, hogy az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van-e, vagy sem, hanem az, hogy ténylegesen fennáll-e ilyen veszélyhelyzet. Vagyis nem elég, ha csak a végrendelkező észleli az életveszélyt, az is szükséges, hogy ez a helyzet a kívülállók számára is egyértelmű legyen. Ilyen például a hirtelen, súlyos egészségromlás, nem várt, életveszélyt okozó rosszullét vagy a végrendelkező életét veszélyeztető közúti baleset.
Ahhoz azonban, hogy érvényes legyen az életveszély árnyékában elmondott végrendelet, két tanú jelenléte is elengedhetetlen.
A tanúknak ilyenkor tisztában kell lenniük azzal, hogy szóbeli végrendeletet hallanak, ennélfogva a végrendelkezőnek ki is kell jelentenie, hogy halála esetére rendelkezik a vagyonáról. További fontos szabály: a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
A szóbeli végrendelet tanúja szinte bárki lehet, kivéve azt, aki kiskorú, cselekvőképtelen vagy a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes. Bármennyire is meglepő, de szóbeli végrendelet esetén írástudatlan személy is lehet tanú.
Érvényes lehet az idegen vagy jelnyelven tett szóbeli végrendelet is, ha a tanúk ismerik az adott nyelvet vagy a jelnyelvet. Szükséges feltétel az is, hogy a tanúk a végrendelet tartalmát közvetlenül a végrendelkezőtől hallják, azt jegyezzék meg, és kétség esetén bizonyítsák a végrendelet tartalmát. Tipikusan ilyen élethelyzet lehet például egy mentőautóban két mentős előtt elmondott végakarat.
