Veszélyesebbé vált Afrika az elmúlt évtizedben
A 2007-ben Mo Ibrahim szudáni üzletember által létrehozott, a kontinens kormányait megfigyelő mutató szerint a fejlődés éppen a legfontosabb szektorokban, például az egészségügy és az oktatás terén lassult.
Az index alapján összeállított jelentésben mindazonáltal hozzáteszik, hogy azok az országok, melyekben nem robbantak ki harcok, az utóbbi évek nehézségei ellenére is jobban teljesítenek. A Crisis Group nemzetközi agytröszt afrikai irodájának igazgatója, Murithi Mitiga kiemelte, hogy ezekben az országokban viszonylag alacsony a korrupció is.
"Bár az utóbbi tíz évben gyarapodtak a gazdasági fejlesztések, több visszahúzó erő is megjelent, és az emberek biztonsága egyre csökken" - jelentette ki Mo Ibrahim, a klímaváltozást és az ukrajnai háborút nevezve a legnagyobb nehézségnek a kontinensre nézve.
A háborúval kapcsolatban kiemelte a harcok nyomán emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárakat, és felhívta a figyelmet arra, hogy számos afrikai ország államadóssága egyre nő. Mitiga a háború, a klímaváltozás mellett a pandémiát nevezte Afrika legnagyobb nehézségének, hozzátéve, hogy ilyen súlyos, "hármas sokk" még sosem érte a térséget.
A jelentés szerint a kontinens több mint 30 országában romlott az emberi jogok helyzete, több országban, például Szudánban és Nigériában a hatóságok aránytalan mértékben léptek fel tüntetőkkel szemben. Mindazonáltal a jelentésben leszögezik azt is, hogy a jobb infrastruktúra, valamint az internetszolgáltatás kiépítése nyomán 2012 óta nőtt a fejlesztések száma.
A jelentés szerint a leginkább hatékony kormánya Mauritiusnak, a Seychelles-szigeteknek és Tunéziának van, a lista legaljára Dél-Szudán, Guinea-Bissau és Szomália került. A legtöbbet a 2011-ben polgárháborús káoszba süllyedt Líbia vezetése romlott.
