Világjárványoktól és energiaválságoktól tartanak leginkább a magyar cégvezetők

Az Ericsson októberben közzétette a Vállalkozások jövője: ideje újragondolni az üzleti ellenálló képességet (Future of Enterprise: Time to Rethink Resilience) című jelentését, mely szerint a vállalatok kénytelenek növelni az ellenálló képességüket az egyre ingatagabb világban: fontos, hogy proaktívak és rugalmasak legyenek a zavarokkal szemben.

„Háború. Energiaválság. Természeti katasztrófák. Járványok. Világunk egyre bonyolultabb, ezért mindenkinek újra kell gondolnia alkalmazkodási stratégiáit. Soha nem volt még ennyire fontos a vállalkozásoknak, hogy minden helyzetben működőképesek és hosszú távon versenyképesek maradjanak. Bár sok vállalatnak már van stratégiája, ez a jelentés rávilágít arra, hogy a sikerért még többet is tenni kell, és ebben az 5G, valamint a digitális technológiák kulcsszerepet játszhatnak” – mondta el Patrik Hedlund, a jelentést készítő Ericsson Consumer & IndustryLab vezető kutatója.

Jobban félünk a korrupciótól, kevésbé a kibertámadásoktól

A világszerte 30 országban – köztük Magyarországon is – összesen 9200 vállalatvezető és alkalmazott megkérdezésével készített kutatásból kiderül: a döntéshozók 42%-a már ma is úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák kihívást jelentenek, és még többen vélik, hogy a jövőben is megmarad majd ez a helyzet. Érdekesség, hogy a magyar vállalatvezetők az átlagosnál kevésbé tartanak ettől a jelenségtől, csupán 28% százalékuk érzi az éghajlatváltozást jelentős problémának.

A magyar válaszadók külföldi kollégáikhoz hasonlóan a pandémiákat tartják a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező és legnagyobb veszéllyel járó válsághelyzeteknek: 10-ből 9 megkérdezett tart újabb világjárványtól. A többi potenciális rizikófaktor kapcsán a magyarok az átlagnál kevésbé aggódnak. Kivétel ez alól a munkahelyi balesetekkel és a korrupcióval kapcsolatos válságok bekövetkezése: előbbitől 41, utóbbitól 37 százalék tart. A hazai vállalatvezetők a világjárványok után – 44, illetve 42 százaléknyian – az ellátásilánc-zavarok és energiaválságok esélyét tartják a legmagasabbnak, míg a kibertámadásokat és a zavargásokat kevésbé sorolják előre a veszélyforrások között.

Felkészülés a válságokra 5G-vel

A vállalatok komolyan veszik a felkészülést a váratlan helyzetekre, a döntéshozók 49%-a szerint cégük kidolgozott stratégiával rendelkezik a nem várt események kezelésére – ugyanakkor hazánkban ez az arány csak 31%. Míg a brazil, kínai, indiai, indonéz, szaúd-arábiai, dél-afrikai és thaiföldi cégek vezetői az átlagnál nagyobb arányban válaszolták, hogy vagy már most is van válságstratégiájuk, illetve a jövőben több energiát fordítanak a területre, addig a kanadai, ausztrál, francia, német, görög, magyar, spanyol, svéd és brit döntéshozók az átlagosnál kisebb arányban mondták ezt.

A felkészülést a digitalizáció és az automatizálás vezérli: a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező vállalatok 90%-a olyan technológiákba fektet, mint az 5G, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, jobb pozíciót teremtve ezzel a zavarok kezeléséhez. 10-ből 7 döntéshozó mondta, hogy az infokommunikációs technológiák jelentősen hozzájárulnak szervezetük felkészültségéhez. Kiemelten fontos a mobilhálózatok robusztussága – a válaszadók 72%-a szerint kritikus, hogy a mobilhálózatok ellenálljanak a zavaró eseményeknek, válságoknak. A magyar válaszadók között még magasabb, 80% ez az arány.

A digitális ikertől az intelligens energia-menedzsmentig

Globális viszonylatban a leginkább a következő technológiáktól remélik a cégvezetők, hogy rendkívüli események idején növelik vállalatuk ellenálló képességét– átlagosan 10 válaszadóból 6 tartja hasznosak ezeket a megoldásokat:

-    MI (mesterséges intelligencia), amely a korábbi eseményekből tanulva megelőző ajánlásokat tesz és/vagy korai figyelmeztetést ad ki,
-    VR (virtuális valóság) környezetben tartott képzések az alkalmazottak számára,
-    „digitális iker” létrehozása a felhőben a vállalat összes fizikai és digitális erőforrásáról,
-    olyan ellátási láncot optimalizáló eszköz, amely folyamatosan keresi az alternatív beszállítókat és a legjobb útvonal-lehetőségeket a hatékony szállítás érdekében,
-    intelligens energiamenedzsment, amely a múltbeli adatokból és az energiaár-ingadozásokból meghatározza a legjobb lehetőségeket a takarékosság és az ellátásbiztonság növelésére,
-    felhő alapú csalás elleni rendszer hálózatra kapcsolt szenzorokkal és intelligens algoritmusokkal, amelyek minimális állásidővel működnek és bármilyen digitális csalást képesek felderíteni.

A magyar válaszadók csaknem azonos arányban tartják fontosnak a válsághelyzetek átvészelését elősegítő digitális megoldások bevezetését, mint más országok, ugyanakkor a felsorolt konkrét technológiákra egyelőre csak 45%-uk nyitott. A képzésekkel ellentetében a munkatársak közötti kapcsolattartás céljára hazánkban és külföldön is kevesebb válaszadó hisz a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) szemüvegek használatában, hiszen az az elmúlt években videókonferencia-szoftverekkel is lehetségessé vált.

Magyarországon még fontosabb a fenntarthatóság

A tanulmány szerint a válságokra való felkészülés egyik módja, hogy redundanciákat építünk a rendszerbe, vagyis több tartalék megoldással készülünk. Ugyanakkor ez felesleges kapacitások, párhuzamos infrastruktúrák fenntartásához vezethet, ennek pedig nagy környezeti lábnyoma van. A felmérés szerint a döntéshozók 45%-a már gondolkozik azon, miként lehetne fenntarthatóbb megoldásokat bevezetni a redundáns rendszerek helyett, és a magyar vállalatvezetők számára még fontosabb (52%) ez a szempont. Egy másik trend, hogy a döntéshozók 80%-a szerint a reagálásra és helyreállításra fókuszáló stratégiának a proaktív ellenállási képesség megteremtése felé kell elmozdulni.