Görögország és a defláció újjáélesztheti az euróövezeti válságot
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági elemzőház, a Capital Economics pénteki tanulmánya szerint a Görögországnak nyújtott külső pénzügyi segélyprogram meghosszabbítása elősegítheti ugyan a rövid távú finanszírozási rések betömködését, de nem kínál gyógyírt az alapvető problémára, vagyis a hatalmas görög adósságteherre. A ház londoni elemzői szerint a tavaly kezdődött növekedés ellenére az is igencsak kétséges, hogy beindult-e a görög gazdaságban olyan tartós kilábalás, amelyre a görög adósságráta fenntartható szintre csökkentéséhez lenne szükség, a görög gazdaság ugyanis változatlanul "mélységesen versenyképtelen" az euróövezeten belül.
Tény, hogy Görögországban az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség alapján számolt effektív reálfolyam jelentősen esett az elmúlt öt évben a bérköltségek meredek zuhanása miatt. Ez önmagában arra vallana, hogy költségoldalról nézve Görögország nem csupán az európeriféria többi gazdaságához mérve javította pozícióját, de Németországgal szemben is visszanyerte korábban elvesztett versenyképességének legnagyobb részét. A versenyképesség szempontjából azonban nem a költség, hanem az árak számítanak, és Görögországban a bérköltségek zuhanását nem kísérte az exportárak csökkenése.
A görög exportárak jelenleg is 50 százalékkal meghaladják az 1999-ben mért átlagot, a német export azonban ugyanezen idő alatt átlagosan csak 10 százalékkal lett drágább. Ennek okai között lehet, hogy a görög exportőrök szélesítették profitrésüket, vagy a költségoldalon elért megtakarításokat az exportszektoron kívüli ágazatok realizálták - áll a Capital Economics pénteki tanulmányában. A ház londoni elemzői szerint akármi legyen is az ok, a görög export nagyon drága a világpiacon.
Mindeközben a görög gazdaságban továbbra is hatalmas a kapacitástöbblet, ami a már most is mély defláció elhúzódásával fenyeget, és a jelenlegi gyenge növekedési ütem közepette évekig, sőt akár évtizedekig is eltarthat e kapacitásfelesleg felszámolása és a deflációs impulzus megszüntetése. Ebben a környezetben aligha lehetséges a hivatalos finanszírozási programban szereplő mértékű adósságcsökkentés - fejtegetik tanulmányukban a Capital Economics közgazdászai. A ház szerint mindezt egybevetve egyértelmű, hogy a megoldást Görögország távozása jelentené az euróövezetből.
Ennek lennének fájdalmas következményei, ám Görögország már most is "komoly fájdalmakat" él át, és csak az euróövezeten kívül tudná elérni azt a versenyképes árfolyamot, amelyre a gazdasági növekedés visszatéréséhez és a többévi defláció elkerüléséhez lenne szüksége. A Capital Economics londoni elemzői a tanulmányban tényként számolnak azzal, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet, szerintük a kérdés csak az, hogy mikor. A ház szerint - tekintettel a jelenlegi görög pénzügyi helyzet jelentette szélsőséges nehézségekre - ez akár meglehetősen rövid időn belül is megtörténhet.
A "Grexitet" - vagyis Görögország távozását az euróövezetből - más nagy londoni házak is valószínűsítik, de azt is, hogy ez csődbe sodorná Görögországot. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő minap Londonban ismertetett elemzése szerint sem kizárt Görögország távozása a valutaunióból, ám egy ilyen fejlemény jelentős sokkhatásként érné a görög és az euróövezeti gazdaságot. A Fitch londoni elemzői szerint a Grexit egyik sokkhatása abban nyilvánulna meg, hogy szertefoszlatná az euróövezeti tagság visszafordíthatatlanságának vélelmét, és "komoly ütés" érné az euróövezeti üzleti bizalmat. A cég szerint a Grexit után - az új görög fizetőeszköz biztosra vehető gyors leértékelődése miatt - Görögország törlesztési csődbe kerülne. (MTI)
