Leányvállalatok a világjárvány idején: együtt sírunk, de nem együtt nevettünk?
Magyarországon számos külföldi vállalatcsoport helyi leányvállalata végez rutin gazdasági tevékenységet. A jellemzően viszonylag alacsony, de garantált üzemi szintű jövedelmezőség összhangban van funkcionális profiljukkal és limitált kockázataikkal. Ilyenek például a bér- és szerződéses gyártók, vagy a limitált kockázatú disztribútorok.
A jelen világjárvány okozta gazdasági visszaesés mellett azonban kérdés, hogy továbbra is elvárható-e ezen alacsony kockázatú vállalkozások jövedelmezőségének garantálása, amennyiben a teljes vállalatcsoport jövedelmezősége csökken vagy akár negatívvá válik. Van-e lehetőség a jövedelmezőség csökkentésére, vagy éppen a csoport által realizált veszteség csoporttagok közötti szétterítésére? Jogosnak tekinthető-e, hogy a gazdasági visszaesés esetén ezek az alacsony kockázatú vállalkozások is viseljék a csoportot érő veszteségeket úgy, hogy kedvező piaci körülmények között a csoport által realizált magasabb jövedelmezőségből viszont nem részesültek? Vajon a transzferár elvek alapján mi lenne a megfelelő eljárás, az adóhatóságnak mi lenne a megközelítése egy ilyen esetben?
Általánosságban elmondható, hogy ez többek között függ az iparágtól, az adott vállalat funkcionális és kockázati profiljától, a kapcsolt szerződésben meghatározott feltételektől és a csoport transzferár politikájától. Első lépésként tehát szükséges ezeket részletesen megvizsgálni a kérdések megválaszolásához. Az autóiparban például egy szerződéses gyártó esetében a kockázati profil vizsgálata adhat választ arra, hogy mely fél viselje a kapacitás kihasználatlansága miatti költségeket.
Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!
Mit mond a transzferár szabályzat?
”Érdemes megvizsgálni a kapcsolt felek közötti szerződéses viszonyokat, valamint a cégcsoport transzferár szabályzatát abból a szempontból, hogy az ad-e iránymutatást egy ilyen helyzet kezelésére. Meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség ilyen krízishelyzetben a rutin entitások költségeinek csökkentésére például a menedzsment díjak, jogdíjak csökkentésével vagy felfüggesztésével, illetve azt, hogy a vállalatközi kölcsönszerződések lehetővé teszik-e a kamatmérték módosítását, vagy a kamatfizetés felfüggesztését egy meghatározott időszakra” - mondta el Tóth Hedvig, a Deloitte transzferár csoportjának vezetője.
Amennyiben a válság hatására a csoport döntése alapján a rutin jövedelmezőség százalékos mértéke módosításra kerül, akkor a legfőbb kérdés, hogy azt milyen mértékben lehetséges módosítani, és milyen elemzést lehet erre vonatkozóan készíteni, amely egy későbbi adóhatósági ellenőrzés során is megfelelően alátámasztja az alacsonyabb jövedelmezőség szokásos piaci jellegét. Kézenfekvőnek tűnhet a 2008-as gazdasági válság tapasztalatait is figyelembe venni egy ilyen elemzés elkészítéséhez. Ezen túl azt is szükséges átgondolni, hogy mikor érdemes a válság hatásaira reagálni: a jövedelmezőség módosítása már évközben történjen meg, vagy csak év végén egy egyszeri transzferár korrekcióval?
Előnyös lehet APA eljárás kezdeményezése
Az adózóknak transzferár szempontból két eszköz van a kezükben, hogy a gazdasági válság következtében meghozott döntéseiket támogassák. Ezen eszközök egyike a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás (APA), a másik pedig a körültekintően elkészített transzferár dokumentáció.
„Az ilyen speciális helyzetekben nagy előnnyel járhat egy APA eljárás kezdeményezése, amelynek keretében az adóhatósággal előzetesen megvitathatók a társaság csoporton belüli árazását érintő specifikus kérdések a válság kapcsán, és amelynek eredményeként lehetőség van az alkalmazandó árképzés adóhatóság általi megerősítésére” – mondta el Benedek Katalin, a Deloitte transzferár csoportjának menedzsere.
Azon rutin entitások esetében, amelyek jelenleg érvényben levő APA határozattal rendelkeznek, javasolt ezen megállapodások felülvizsgálata a tekintetben, hogy a társaság a határozatban foglalt kritikus feltételeknek a megváltozott gazdasági körülmények ellenére is képes-e megfelelni. Abban az esetben, ha a válság hatással van a csoport és azon keresztül a rutin entitás működésére, a hatályban levő APA határozatok módosítása, vagy új APA eljárás indítása válhat szükségessé.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a kialakuló gazdasági helyzetre és a bizonytalanságra való tekintettel a teljeskörű, a gazdasági válság következményeit és az alkalmazott árképzés piaciságát megfelelő részletezettséggel bemutató transzferár dokumentáció a szokásosnál is nagyobb jelentőséggel bír” – tette hozzá Tóth Hedvig.
