Orbán: még nincs vége az IMF-tárgyalásoknak
Magyarország pénzügyi védőhálót kért az IMF-től, de nem kapta meg - ellentétben például Lengyelországgal és Mexikóval -, holott "ha akarták volna, adhatták volna" - kommentálta az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos fejleményeket Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. Jelezte ugyanakkor, hogy a tárgyalásoknak nincs vége, mert Magyarország még vár egy végső válaszra a szervezettől, és továbbra is szeretné megkapni a pénzügyi védőhálót. Az idő múlása azonban Magyarországon oldalán áll - folytatta -, mert az elmúlt egy évben jelentősen javult a magyar pénzügyek helyzete. Ezért azt várta, hogy az IMF is látni fogja: van lehetőség a rugalmas hitelkeretre.
"Végül is holló a hollónak nem vájja ki a szemét. (...) Láthatóan az IMF egyetlen dologra koncentrál, ez pedig az, hogy a bankadót töröljük el, és helyette az embereket adóztassuk meg. Egy darabig ezt nem értettem világosan, de most már világos: az IMF is egy bank" - fejtette ki véleményét Orbán Viktor, hozzátéve: ezen a ponton úgy látja, kicsi esély van arra, hogy zöld ágra vergődjön a két fél. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tavaly Magyarország képes volt forintból, vagyis a magyar emberek megtakarításaiból visszafizetni a korábbi adósságát. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: csaknem a kétszeresére növekedett a magyar magánszemélyek kezében lévő magyar állampapír.
A következő jegybankelnök szerepkörét firtató kérdésre a miniszterelnök megerősítette: "offshore-lovagokat nem fogok a jegybank élére jelölni", mert bár mindenki azt csinál a pénzével, amit akar, kivéve, ha közmegbízatást vállal, mert abban az esetben vannak bizonyos betartandó szabályok. Hozzátette, a nemzeti bank kötelezettségeit, lehetőségeit, politikájának kereteit törvény jelöli ki, amelyet mindenkinek be kell tartania. Amit a jogszabály előír, az fog történni - jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy csak a határidő előtti napon jelöl majd új jegybankelnököt, azt mondta: nem akarja kitenni feleslegesen az országot egy spekulációnak, ezért gondolja azt, hogy a lehető legsimább váltásnak kell végbemennie.
Szerdai brüsszeli és csütörtöki moszkvai látogatását értékelve a kormányfő azt mondta: Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része, de húsbavágó érdeke a lehető legjobb viszony Oroszországgal.
A José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélés részleteiről szólva kifejtette: áttekintették a vitás kérdések állását, és lényegében mindet lezárták, továbbá értékelték a magyar gazdaság helyzetét, majd a jövő is szóba került, mégpedig az a kérdés - utalt a túlzottdeficit-eljárásra -, hogy "van-e még értelme fenntartani Magyarországgal szemben olyan fenyegetettséget", amelyet a magyar gazdaság helyzete már nem indokol. A magyarok nem különleges, hanem csak tisztességes és kettős mérce nélküli elbánást kérnek, "azt kérjük, hogy kapjuk meg azt a tiszteletet, amelyet Magyarország az elmúlt két, két és fél év teljesítménye alapján megérdemel" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy szerinte ki fogunk-e kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, azt válaszolta: "jó esélyünk van, érdemes harcolnunk". "Semmit nem lehet felhozni Magyarország ellen a tényvilágból, hiszen mindent, amit vállaltunk, teljesítettünk" - fogalmazott. A moszkvai vizittel kapcsolatban kitért az energetikai együttműködés kérdésére, jelezve: Magyarország egyszerre akarja visszaszerezni az energetikai függetlenségét - ami azt jelenti, hogy nem egyetlen helyről szerzi be az energiahordozókat - és fenntartani az ellátásbiztonságot Oroszország segítségével.
Az interjú végén a pártelnök-miniszterelnök szólt a jövő heti gyulai Fidesz-KDNP-frakcióülésről, amelyről azt mondta: a magyar emberek felé tett vállalások végrehajtásának állásáról kell majd tárgyalni. Szerinte egyébként tartják azt az irányt, amelyről 2010-ben megállapodtak. "Magabiztos és a jövőre vonatkozó komoly terveket tárgyaló" frakcióülés lesz a gyulai - összegezte. (MTI)
