Londoni elemzők: széttartó hitelpiaci folyamatok Kelet-Európában
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics, amely rendszeresen közzéteszi a feltörekvő európai térség bankrendszereiről összeállított kockázati "hőtérképét", új elemzésében a lengyel, a cseh és a szlovák hitelpiaci élénkülést azzal magyarázza, hogy e gazdaságokban egészségesebb a bankrendszer, mint a térség többi országában.
E három bankrendszer például nem szenved olyan hitelpiaci buborék következményeitől, mint amilyen más régiós gazdaságokban az elmúlt évtizedben kialakult, és emiatt a nem teljesítő kinnlevőségek, valamint a devizaalapú hitelek aránya is meglehetősen alacsony.
Mindemellett úgy tűnik, hogy Lengyelországban az európai tulajdonos bankok forráskivonása - amely az elmúlt években itt is feszes hitelpiaci kondíciókat okozott - már lezajlott, Csehországban és Szlovákiában pedig a helyi bankrendszerek a jelentős helyi betétállományok révén viszonylag épségben megúszták ugyanezt a tulajdonosi forrásszűkítést - áll az elemzésben.
A ház szerint ezzel ellentétben a hitelkínálat számos térségi országban még mindig csökken, különösen Délkelet-Európában, de Magyarországon is. Magyarországon a magánszektorbeli banki hitelfolyósítás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja ellenére is csökken - írták a Capital Economics közgazdászai. A ház szerint ezekben a gazdaságokban két fő okból feszesek továbbra is a hitelezési kondíciók.
Az első a nem teljesítő kinnlevőségek magas és továbbra is növekvő aránya, a második pedig az, hogy ezek a bankrendszerek állnak a tulajdonos bankok hitelforrás-szűkítő mérlegalkalmazkodási tevékenységének (deleveraging) homlokterében. A tulajdonos bankok annak ellenére folytatják a forrásszűkítést, hogy az euróövezeti piaci feszültségek "drámai mértékben" enyhültek - áll a Capital Economics hétfői londoni elemzésében.
A ház szerint a "jó hír" az, hogy ezek a bankrendszerek is most már fokozatosan leválnak a külső finanszírozásról, a betétállományhoz mért kinnlevőségi ráták és a rövid lejáratú külső adósságkötelezettségek egyaránt csökkennek. Ennek ellenére is maradtak azonban sebezhető pontok, e gazdaságok bankrendszereinek külső finanszírozási igénye és a devizaalapú kinnlevőségek aránya még mindig magas. Mindezek alapján a Capital Economics elemzői szerint a bolgár, a horvát, a magyar és a román gazdaság lenne a legsebezhetőbb a térségben a nyugat-európai bankszektort sújtó piaci problémák újbóli eszkalálódása esetén.
A ház az elemzéshez fűzött banki "hőtérképen" kimutatja, hogy Lengyelországban és Csehországban 5,2 százalék, Szlovákiában 5,3 százalék, Romániában ugyanakkor 21,6, Magyarországon 17,4, Horvátországban 15,1 százalék a nem teljesítő hitelek aránya a teljes kinnlevőség-állományon belül. Hasonlóan egyenetlen régiós minőségi folyamatokat tárt fel Közép- és Kelet-Európa bankrendszereiről összeállított minapi elemzésében a Fitch Ratings is, amely kimutatta, hogy a nem teljesítő kinnlevőségek aránya a cseh, a lengyel és a szlovák gazdaságban átlagosan valamivel 6 százalék alatti szinten tetőzött, Magyarországon, Szlovéniában, Romániában, Bulgáriában és Horvátországban azonban 2013 második felére gyors ütemben 15-25 százalék közötti szintekre emelkedett.
A cég a magyar és a román bankrendszer kilátását jelölte negatívnak szektorelemzésében, a két bankrendszer eszközminőségére és jövedelmezőségére érvényben tartott, egyaránt "gyenge" minősítésére hivatkozva. A többi vizsgált térségi bankszektor kilátása stabil a Fitch listáján. (MTI)
