10 százalékkal emelkedett az építőipari kontármunkák kára
Egy év alatt 82 235 forinttal, 820 236 forintra nőtt a kontármunkák átlagos kára. Ez több mint 10 százalékos emelkedés múlt év augusztusához képest. Kismértékben, de emelkedett a kontármunka-károsultak aránya is, 23 százalék volt idén augusztusban, a tavalyi 21 százalékkal szemben.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a kontármunkák növekedése jelentős részben az áremelkedések hatásaival, valamint a beruházások számának csökkenésével magyarázható. A szakember szerint az emelkedő építési költségek és az általános gazdasági nehézségek hatására az építtetők alacsonyabb minőségű és árú anyagokkal, valamint alacsonyabb áron dolgozó szakemberek választásával igyekeztek csökkenteni a költségeiket, ami megágyaz a kontármunkának.
„A minőségen spórolni drága! Ne a jó minőségű építőanyagokon és a jó szakembereken spóroljunk, hanem a jó minőséget igyekezzünk jó áron megszerezni. Hosszú távon ez mindig jobban megéri” – tanácsolja Markovich.
A kontármunkák átlagos kárösszegének regionális megoszlása egyenetlen képet mutat. Idén Észak-Magyarországon a legalacsonyabb a kontármunkák átlagos kára, 413 ezer forint. Ennek majdnem háromszorosa, 1,2 millió forint lett a Dél-Alföldön. A régióban közel kétszeresére emelkedett a kontármunkák kára az egy évvel korábbi eredményekhez képest, aminek az oka, hogy néhány kiemelkedően magas káresemény jelentősen megemelte az átlagot.
A kontármunkák átlagos kárösszege régiónként, 2023. augusztus (a kárösszegek alatti zárójelben a 2022. augusztusi adatokhoz viszonyított változások láthatók). * Megjegyzés: 2023. évben a korábbiaknál alacsonyabb elemszám miatt, a szélsőséges, 10 millió forint vagy magasabb összegű eseti károk jelentősen befolyásolták a csillaggal jelölt régiók átlagát.
Hasonlóan jelentősen emelkedett a kontármunkák kárösszege a nyugat-magyarországi régióban, valamint az Észak-Alföldön. Az előbbinél a kárösszeg 1 millió forint fölé emelkedett, utóbbinál 825 ezer forint volt.
Kismértékben csökkent, de még mindig 1 millió feletti a kárösszeg a Pest vármegyét lefedő közép-magyarországi régióban. Ugyancsak jelentősen, 600 ezer forintra csökkent az átlagos kár a Közép-Dunántúlon. Budapesten alig érezhetően emelkedett a károk mértéke.
Elpárolgott a bizalom
Jelentősen csökkent az építőipari szakemberek iránti bizalom! Az építőipari bizalmi index országos átlaga augusztusban 3,35 pont volt az adható 5-ből, az egy évvel ezelőtti 3,6 ponthoz képest. A válaszok elemzése alapján a bizalmat a szakemberhiány, az áremelkedés, a minőségi problémák és az infláció befolyásolta kedvezőtlenül. Az ötcsillagos értékelések aránya nem változott a múlt évhez képest. Azonban jelentősen, 22-ről 35 százalékra emelkedett az 1 és 2 csillagos értékelések száma.
„A bizalom ilyen mértékű csökkenése elsősorban az építőipar helyzetének szól. Nem a szakemberek lettek rosszabbak, hanem az árak emelkedése, a szakemberhiány, az infláció, a magas hitelkamatok miatt büntették a korábbinál több negatív értékeléssel a szakembereket” – állítja Markovich Béla.
A területi adatokból jól látható a hangulat változása. Minden vármegyében csökkent az Építőipari Bizalmi Index. A legnagyobb mértékű változás Győr-Moson-Sopron vármegyében volt, 3,70 pontról csökkent 3,16 pontra! Ugyancsak jelentős csökkenés történt Zala vármegyében, ahol a bizalom 3,76 pontról 3,31 pontra esett. A legmagasabb a bizalom Heves, Békés, Tolna és Veszprém vármegyékben. A legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Nógrád vármegyékben és Budapesten.
A szakembereken csattant az ostor
A szakmák megítélése hasonlóan alakult. Három szakmát kivéve minden szakmacsoportban csökkent a bizalmi index. A legalacsonyabb az ács szakma bizalmi indexe, mindössze 2,91 pont. Ez a szakma szenvedte el a legjelentősebb bizalomvesztést is. A bizalom alakulására bizonyára kihatott a fa árának jelentős drágulása, ami miatt az építtetők az „ácsokon verik el a port”.
Ugyanaz a három szakma kapta a legjobb értékelést, mint a múlt évben. A legmagasabb, 3,97 pontos, jó értékelést a víz- és gázvezeték-szerelők kapták. Ettől alig marad el a gépészek és a villanyszerelők értékelése, 3,96 ponttal holtversenyben.
Az építtetők pesszimistának látszanak az ágazat jövőjét illetően. A megkérdezettek majdnem fele, azaz 49 százalék úgy érzi, hogy az építőipar rossz irányba halad, 27 százalék szerint az ágazat helyzete stagnál. Azért nincs veszve minden, némi bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók 25 százaléka látja pozitívnak az építőipar jövőjét.
A kontármunka területén nem várnak jelentős javulást az építtetők: 79 százalék nem számít fejlődésre az évtized végéig, és csupán 20 százalék gondolja, hogy csökkenni fog a kontármunkák száma.
