14.havi nyugdíj - Politikai ígéret vagy valós jövőkép a nyugdíjasoknak?

Lázár János bejelentette, hogy a kormány „kőkeményen dolgozik” a 14. havi nyugdíj bevezetésén, mert az infláció miatt szerinte további támogatásra van szükség.

A miniszter az intézkedést a „legigazságosabb” megoldásnak nevezte, bár elismerte, hogy félmillió nyugdíjas kevesebb mint 240 ezer forintot kap havonta, és 250 ezren 140 ezer forintnál is kevesebből élnek.

A terv részletei – köztük a finanszírozás – egyelőre ismeretlenek, de egy plusz havi nyugdíj mintegy 600 milliárd forintba kerülne az államnak.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a 14. havi juttatás ötlete nem ördögtől való, de már a 13. havinak sincs járulékfedezete, így azt is minden évben a költségvetésből „kell összekaparni”. A szakértő úgy véli, ha a kormány valóban be akarja vezetni a 14. havit, az politikai döntés kérdése, de akár 1170 milliárd forintos terhet is jelenthet a költségvetésnek.

Farkas ugyanakkor alternatív modellt is felvetett: a lengyel példát, ahol a 14. havi nyugdíj mindenkinek azonos összegű juttatásként jár. Ez Magyarországon azt jelentené, hogy minden nyugdíjas 250–300 ezer forintot kapna egyszeri támogatásként. Ezzel a kisnyugdíjasok sokkal jobban járnának, miközben a kiadások kiszámíthatóbbak maradnának.

A szakértő szerint a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer is felülvizsgálatra szorul, mert csak az inflációhoz igazodik, miközben a bérek gyorsabban nőnek. Ezért „egyre nagyobb lesz a szakadék az aktív dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között”.

Összességében Farkas úgy látja, a 14. havi nyugdíj politikai szempontból vonzó, de gazdaságilag kockázatos ígéret, amely helyett célszerűbb lenne célzott, egységes összegű támogatást adni a leginkább rászoruló időseknek.

Kapcsolódó cikkünk: Nők40 nyugdíj után itt a Férfi40