2025-ben összeomlik a magyar nyugdíjrendszer - ezért nyugdíjreform jön!
Farkas András nyugdíjguru szerint egy teljesen új megközelítés kell, Süle-Szigeti Bulcsú pedig úgy fogalmazott a Pénzcentrumnak, hogy a reformnak fel kell számolnia a jelenleg tapasztalható egyenlőtlenségeket.
Milyen lesz az új nyugdíjrendszer, ami a tervek szerint két év múlva már életbe is lép?
Egy sor javaslatot tett le a Gazdaságfejlesztési Minisztérium asztalára nemrégiben a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Pénztárszövetség a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban. Mint a Portfolio.hu írta, az öngondoskodási piac résztvevői azért is látták elérkezettnek az időt erről egyeztetéseket kezdeményezni, mert az új nyugdíjrendszer bevezetéséig - amely elkerülhetetlen - már két teljes év sincs hátra.
Egy megoldás: a lengyel út
A javaslatok között szerepel "a lengyel módszer", az állami támogatások valorizációja, az szja-visszatérítés sávossá alakítása, felturbózott nyugdíjkötvény és lakossági állampapírok, az értékesítési csatornák szélesítése és életjáradék-szerű kifizetése is.
A Pénzcentrum szakértőket kérdezett arról, ők melyik típust támogatnák, melyik lenne a legjobb ráncfelvarrás a magyarországi nyugdíjrendszernek?
Miért van erre szükség?
A magyar nyugdíjrendszer, ha nem is két vagy öt év múlva, de belátható időn belül olyan súlyos finanszírozási gondokkal nézhet szembe, amely fenntarthatatlanná teszi. Ezzel tisztában van a kormányzat is, éppen ezért a jelenlegi gazdaságpolitika egyik fontos feladata, hogy 2025-ben új rendszert vezessen be.
A Pénztárszövetség és az öngondoskodási piac szereplői több javaslatot is a kormány elé tárnak, emellett tudjuk azt is, hogy még ez év végéig elkészül az a nemzetközi tanulmány, amely alapján a kormány és a gazdasági vezetők további ötletekkel állnak elő - vagyis papíron lesz idp megvitatni, mi lenne a legjobb a magyar időőseknek és azoknak is, akik csak akár tíz vagy tizenöt év múlva lesznek olyanok, akik nyugdíjra jogosultak.
Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjszakértője a Pénzcentrumnak azt mondta: a rendszer valóban komoly reformra szorul, így nem lehet elég korán elkezdeni az erről való egyeztetéseket.
NYUGDÍJ KALKULÁTORUNK IDE KATTINTVA
Megfontolandónak tartok minden olyan javaslatot, amely a magyar nyugdíjrendszer erősebb és hatékonyabb feltőkésítését célozza. Jelenleg sajnos Európa sereghajtói közé tartozunk a nyugdíjcélra felhalmozott megtakarítások mennyiségét illetően: az EU-átlag GDP-arányosan 38%-ra tehető, míg hazánkban ugyanez alig 5%.
A lemaradásunk fő oka, hogy gyakorlatilag hiányzik a nyugdíjrendszerünkből a második pillér, mindössze az első pillér (folyó finanszírozású állami nyugdíj) és a harmadik pillér (önkéntes megtakarítások) léteznek. Ezen a téren nagy szükség lenne az előrelépésre, de kérdés, hogy a 2011-es magánnyugdíjpénztári átalakítás után van-e reális lehetőség arra, hogy ismét létrejöjjön egy államilag szervezett, a foglalkoztatókra is alapozó második nyugdíjpénztári pillér - fogalmazott a szakértő.
Farkas András nyugdíjgurunak ugyanakkor konkrét javaslata is van: mint fogalmazott, egy olyan rendszerre lenne szerinte szükség, amelybe a munkáltatók is komolyabban beszállnak.
A magyar nyugdíjrendszerben jelenleg ismeretlen fogalom az úgynevezett foglalkoztatói nyugdíjpillér, vagyis az öngondoskodásnak az a válfaja, amikor a munkáltató segít a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel. Ez azt jelenti, hogy a tagsági díjhoz bizonyos mértékű támogatást ad, ezzel ösztönözve a dolgozókat arra, hogy maguk is fizessenek az öngondoskodásra.
Hazánkban jelenleg csaknem a dolgozók hatvan százaléka nem költ erre, ami nagy bajokat hozhat még, ha majd elérik a nyugdíjaskort, és az államilag folyósított összeget ki szeretnék egészíteni - mondta el a Pénzcentrumnak Dr. Farkas András. Azt is hozzátette, hogy a müdszernek számos előnye származna, többek között sokkal kevesebb terhet róna a költségvetésre.
Ez a módszer azért is lenne jó a kormánynak is, mert ebben az esetben a nyugdíjkompenzáció egy forintjába sem, hiszen az öngondoskodással és a munkáltatói segítséggel elégséges összeget tehetnek félre a dolgozók.
Ha a nyugdíjpénztári megtakarítás után sem kellene fizetni a jelenleg 13 százalékos szociális hozzájárulást, az is motiváltabb öngondoskodást eredményezhetne. Ami biztos: 2025-ig el kell készülnie az új rendszernek, mert a jelenlegivel az a helyzet, hogy akár másfél évtizeden belül komoly finanszírozási gondok léphetnek fel - mondta erről Farkas András.
Most jön csak a neheze
Süle-Szigeti Bulcsú bővebben is kitért arra, hogy a kormány megrendelésére valakik, valahol már dolgoznak egy átfogó tanulmányon, amiből a tervek szerint több alapötlet is lehet a két évvel kséőbb induló reformmal kapcsolatban. A baj az, hogy erről most még semmit sem tudni.
A mostani nyilvános szakértői gondolkodás apropója, hogy a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve értelmében 2025. márciusig bezárólag életbe kell léptetni bizonyos nyugdíjreformokat.
A vállalt nyugdíjreformok célkitűzései, hogy javítsák a rendszer fenntarthatóságát, illetve kezeljék a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A reformok bevezetését megelőzi egy független nemzetközi szakértői jelentés elkészítése, amelyet 2023. december 31-ig hoznak majd nyilvánosságra – erről a jelentésről egyelőre nem tudunk többet - közölte válaszában a Bankmonitor szakértője.
Emellett fontosnak tartotta megemlíteni azt is: rettegnie azért senkinek sem kell attól, hogy 2025 közepétől egy forint nyugdíjat sem kap - de hogy a rendszer alapos reformra szorul, ahhoz nem férhet kétség.
Hirtelen összeomlás nem fenyeget, de lassú korhadás annál inkább. Azt látjuk a demográfiai folyamatokon, hogy vészesen öregedik a magyar társadalom, azaz egyre kevesebb aktív korú polgár jut egyre több idősre. Ilyen körülmények között előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek bizonyos egyensúlyjavító kormányzati intézkedések.
A fenntarthatóság mellett természetesen más szempontokat is figyelembe kell venni, mert a nyugdíjrendszer jelenlegi működése komoly társadalmi egyenlőtlenségeket és más problémákat is eredményez - tette hozzá Süle-Szigeti Bulcsú.
Kapcsolódó hírek:
Nyugdíjak utalási időpontja 2024-ben
