225 milliárd forintból 70 szakképző intézmény újult meg

Az építési és közlekedési miniszter a Ganz Ábrahám Technikum több mint 1,7 milliárd forintból elkészült új, duális tanműhelyének átadása kapcsán beszélt arról, hogy helyben 900 diák, országosan pedig 330 ezer tanuló részesült ebből a fejlesztési programból, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb oktatási beruházása.

Nyilvánvalónak nevezte, hogy minden szülő arra törekszik, hogy gyermeke a felsőoktatási intézménybe kerüljön, "tehetsége, tudása, szorgalma, felkészültsége szerint boldoguljon". Legalább ilyen fontos azonban, hogy a magyar társadalom gerincét, a középosztály tartópillérét a technikumot, szakközépiskolát végzett, érettségizett munkavállalóknak, szakembereknek, mestereknek, munkásoknak kell alkotnia - jelentette ki a politikus.

Nagy kihívás a mai világban, miként lehet rávenni a fiatalokat arra, hogy "ne menjenek, hanem maradjanak, és próbáljanak itt helyben boldogulni", aminek legfontosabb feltétele nyilvánvalóan az, hogy a városnak legyen gazdasági perspektívája, gazdasági növekedése - mondta. Hozzátette: ezért kötötte a kormány az elsők között szerződést Zalaegerszeggel a Modern városok program keretében, és ezért támogatta miniszterként Palkovics László kiemelten a város gazdasági, ipari újjáépítését és újjászervezését.

"Az egyik nagy siker Zalaegerszeg az elmúlt 16 év kormányzásából, mert egy célját kereső város számára teremtettünk egy lehetőséget, amellyel a város tudott élni" - fogalmazott. Felidézte, hogy Kecskeméten felépült már a második Mercedes-gyár, a Hortobágy szélén létrejött a világ legmodernebb BMW gyára, Szegeden 330 hektáron születik meg a legmodernebb kínai autógyár Európában. Ezek a példák a miniszter szerint azt bizonyítják, hogy "mi, magyarok, ha összefogunk, hogy ha van egy kormány, amely megpróbál lehetőséget teremteni a vidéki települések számára", akkor egy vidéki közösség számára beláthatatlan perspektíva nyílik.

Kifejtette: Zalaegerszeg hasonlót lépett, részben az autóiparhoz, részben a védelmi iparhoz kapcsolódva, és abban, hogy "Magyarország általában a háború vesztese, abban vannak kivételek, mert lehet, hogy Zalaegerszeg lesz a fegyverkezési verseny egyik nyertese". Szerinte senki nem gondolta át eléggé mélyrehatóan, mit jelentett az, hogy a Rheinmetall Zalaegerszegen megnyitott egy perspektívát, ami után kitört az orosz-ukrán háború.

"Elképesztő gigantikus összegekben fegyverkezik Európa, és ebben a fegyverkezési versenyben a kutatásnak, az innovációnak, a fejlesztésnek óriási jelentősége lesz" - mondta Lázár János. A Rheinmetallt az értéke, részvényei, árfolyama, perspektívája néhány év alatt a világ egyik vezető vállalatává tette, vezető befektetési célponttá és kitörési lehetőséggé, bár arról lehet intellektuális vitákat folytatni, hogy ez jó dolog, vagy nem - jegyezte meg.

A realitás szerinte az, hogy a következő tíz év nagy iparága Magyarországon az autóipar mellett a biztonsági, védelmi szektor, és ebbe invesztálni nagyon helyes. "Zalaegerszeg ugyanúgy előre fog törni, mint Győr, Kecskemét, Szeged vagy Debrecen, és Zalaegerszeg lesz a magyar védelmi ipar (...), a kutatás-fejlesztés-innováció centruma és fókuszpontja" - fogalmazott.

Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Pécs, Baja, az ország déli, délkeleti része, Békéscsaba, Szeged még fejlődési potenciállal rendelkezik, nem az a cél, hogy Zalaegerszegről mindenki Budapestre költözzön, hanem az, hogy Zala megyében mindenki helyben boldoguljon - szögezte le.

Lázár János szerint arra van szükség, hogy a választók stratégiában és perspektívában is gondolkodjanak, és a jelenlegi kormányzat az, amelyik szövetséget kínál a vidékiek számára, amelyik azt akarja, hogy ne a nyolcmillió vidéken élő magyar ember legyen a legnagyobb kisebbség. Kijelentette: abban hisz, hogy Magyarországon "nem a kiművelt emberfőkből kell kevesebb, hanem a szakikból, a munkásokból kell több".

A jövőben az országnak, a Fidesznek, "sokkal erősebben kell a munkásokra, melósokra, az általuk szervezett vagy a belőlük szerveződő középosztályra építenie, és nyugodtan kell vállalnunk azt, hogy mi ennek a társadalmi csoportnak a leghatékonyabb érdekképviselői vagyunk", a munkás középosztályra támaszkodva és építkezve a legerősebb társadalmat hozzuk létre Közép-Európában - mondta.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) azt mondta: bár 2013 óta az önkormányzatok már nem fenntartói az iskoláknak, de egy magára valamit is adó megyei jogú városnak egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kapcsolatot ápol a helyi oktatási intézményekkel. Zalaegerszegen ezek ugyanúgy a városhoz tartoznak, ezért is hajtanak végre közösen fejlesztéseket.

Az elmúlt években olyan gazdasági ökoszisztéma alakult ki a városban, ahol egy helyen van jelen a termelés, a kutatás, a fejlesztés, az innováció, az együttműködés a szakképzéssel és az egyetemekkel. A Zalaegerszegen működő cégeknek nagy igényük van jó szakemberekre, ezt szolgálja a duális szakképzési centrum, amely több milliárd forintos fejlesztéssel részben már korábban elkészült, most pedig új csarnokkal bővült - emelte ki a polgármester.

Szilasi Gábor, az észak-zalai térség fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, zalaegerszegi önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy ez a fejlesztés egy jövőbe mutató beruházás, ami bővíti a helyi fiatalok lehetőségeit, de a város és a vármegye gazdaságát is erősíti. Az elmúlt években a térségben megvalósult ipari beruházások azt mutatják, hogy olyan tudásra van szükség, ami valódi piacképes szakmát ad a fiatalok kezébe, ez az intézmény pedig a járműipar, a gépészet és az ipari informatika területén kínál korszerű tudást a diákoknak - mondta.